Aszály fonnyasztja, rágcsáló pusztítja

Az utóbbi hónapokban folytatódott a nyári, rendkívül száraz időjárás, minek következtében a talajból tetemes mennyiségű nedvesség hiányzik. 

A szárazság miatt a mezei patkányok is nagyon elszaporodtak, ami tovább ronthatja az őszi vetések minőségét. A fenti okokból kiindulva, Arad megyében utána néztünk az őszi vetések januári állapotának.

Parlagföldeken tanyáznak a rágcsálók

Vadászon és környékén nehezen viselik az őszi vetések a nedvességhiányt. Október végén kaptak ugyan két kisebb esőt, csakhogy a csírázásnak indult magvak jó része nem tudott kikelni, elszáradt, ezért foghíjas maradt a vetés. A rágcsálók különösen a parlagföldek szomszédságában okoznak nagy károkat, hiszen ott nem szántottak, a járataik, a fészkeik épek maradtak. E földek közelében egy szál gabonát sem lehet látni, a mezei patkányok megették őket. A településen és környékén nem foglalkoztak rágcsálóirtással – mondta el érdeklődésünkre a Vadászon gazdálkodó Jakab Károly agronómus, aki a maga 30 hektár búzavetése miatt aggódik.

Áldás lenne a hótakaró

Molnár László, a majláthfalvi Jövő Mezőgazdasági Társulás elnöke elismerte a rágcsálók létét, bizonyos károkat okoztak, de az őszi vetések nem emiatt szenvednek igazán. Inkább a csapadékhiányt sínyli meg a 600 hektár kalászos, amelyiknek egyelőre a száraz fagyok sem ártottak. Egy 15 centis hótakaró valóságos áldás lenne a vetésekre.

Aki idejében vetett, arat is

Pécskán Zágoni Szabó András is a csapadékhiányra panaszkodott, az próbára teszi a maga 70 hektárnyi őszi vetését is, amivel a körülményekhez képest elégedett. Akik a kalászosokat nem tudták idejében talajba juttatni, a vetéseik hézagosak maradtak, mert a szemek nem tudtak kicsírázni, kikelni. A mezei rágcsálók eddig nem okoztak benne számottevő kárt.

Ha tavaszi eső érkezik…

Amint Horváth Imrétől, a Németszentpéteren tevékenykedő nagygazdától megtudtuk, ott a rágcsálók nagy pusztítást végeztek a vetésben, mert a tavaly nyári esőzések – amelyek a mezei patkányjáratokban elpusztították volna a szaporulatot – elmaradtak. A Kürtös környékén történt őzmérgezéseken okulva, nem mernek vegyszeres kezeléssel védekezni a rágcsálók ellen. Ami a 100 hektárnyi repcét illeti, miután azt elvetették, két hónapig nem esett az eső, ezért rosszul kelt ki. Ezzel együtt, még fél termést hozhatna, ha nem jönnének rá nagy fagyok, illetve nedvességhez, hótakaróhoz jutna. A 200 hektárnyi búzavetés inkább a rágcsálók miatt szenved, hiszen ahol egy-egy mezei patkánycsalád tanyáz, tele van 10-15 négyzetméteres, üres foltokkal. A tavaszi esőzések – ha egyáltalán lesznek – még helyre hozhatják a búzavetést.

Kevés csapadékkal tűrhető vetés

Nagyzerinden Kasza Fláviusz mezőgazdasági előadótól érdeklődtünk, aki tűrhetőnek nevezte az őszi vetéseket, amelyek kevés nedvességet kaptak, de elég arányosan kikeltek. Ha azonban nem jön rá egy jó hótakaró, a száraz fagyok árthatnak a község településein elvetett, mintegy 750-800 hektár kalászosnak. A rágcsálók által okozott kárról nem érkezett bejelentés a nagyzerindi községházára.

Kiszántják a repcét

Nagylakon a szárazság nagyban befolyásolta az őszi vetések, különösen a repce megfelelő kikelését, fejlődését. A repcét vetetők többsége már ki is szántotta azt. A búza alá a szárazság miatt szántani nem lehetett, ezért nagy tárcsákkal próbálták a talajt előkészíteni. Ahol a búzavetéseket idejében elvégezték, jó közepes termést remélhetnek. Akik viszont kukorica alá vetettek, szántás szempontjából jobban jártak, mert a talaj puhább volt, termésben viszont csak akkor reménykedhetnek, ha a közeljövőben kiadós csapadék érkezik. Nagylakon is gondok vannak a rágcsálókkal, amelyek ellen egyes gazdálkodók próbálkoztak védekezni, az viszont csupán félmegoldás, ráadásul hasznos állatokban is kárt tehetnek. Rágcsálók ellen a hatékony védekezést a természet tudja produkálni, ha idejében esik az eső – mondta el érdeklődésünkre Varga István agronómus, akinek a 90 hektárnyi búzavetése elég jónak mondható.

*

Arad megyében a leírt vetési helyzetképet találtuk, a tények magukért beszélnek.