Egy év alatt 17 706 cég szűnt meg

A Romániai Kis- és Középvállalkozók Országos Tanácsának (CNIPMMR) aradi fiókszervezete és a FRIMMVEST regionális föderációja tegnap közös sajtótájékoztatót tartott. 

A fő téma ezúttal is az elsősorban a kis- és közévállalkozókat sújtó átalányadó volt, s ennek kapcsán terítékre került az 571/2003-as adótörvénykönyv bizonyos cikkelyeinek módosítását célzó sürgősségi kormányrendelet-tervezet (amely a minimális adó eltörlését és az átalányadó bevezetésének szabályozását írja elő), valamint a 92/2003-as, az adóügyi eljárások törvénykönyvét módosító tervezet, amely szigorítani kívánja a késedelmi kamatokat, a késedelmi pönálékat az állami költségvetési kötelezettségeiket nem,  vagy késve teljesítő cégek esetében.

Mircea Purcaru elnök és Mihaela Breaz igazgató a CNIPMMR álláspontját és javaslatait ismertette a módosító tervezetekkel kapcsolatban.

A CNIPMMR a kis- és középvállalkozók érdekeit szem előtt tartva azt kéri, hogy 35 ezer euróban állapítsák meg azt a felső jövedelemi határt, ameddig az átalányadót alkalmazzák. Ugyanakkor az átalányadó bevezetése esetén tegyék egyértelművé a pénzügyminisztérium által javasolt számítási módszert, mert ha a jelenlegi formában fogják alkalmazni, az adó 16 százalék helyett elérheti majd a 24-28 százalékot is. A túlzottan magas adó egyenes következményeként pedig ismét nagy számú cég – főként kis- és középvállalat – fog megszűnni, a kritikus gazdasági helyzet tovább fog romlani. Purcaru elnök két, önmagáért beszélő statisztikai adatot említett: 2008-ban Arad megyében 45 148 KKV működött, 2009. december 31-én, az ORC adatai szerint már csak 27 442 cég szerepelt a kereskedelmi nyilvántartásban. 17 706 cég beszüntette vagy felfüggesztette tevékenységét. És a folyamat még nem állt meg. Ez év első hónapjaiban mintegy ezer kkv szüntette be tevékenységét. A megemelt adóterheket a megmaradt cégek többsége nehezen vagy egyáltalán nem bírná el. Határozott követelésük az, hogy az adó értéke ne haladja meg a 16 százalékos profitadót, mert csak így őrizhető meg az egysége adózási rendszer.

Ami a késedelmi kamatokat és pönálékat illeti, a CNIPMMR egyetért a késedelmi kamat 0,1 százalékról 0,05 százalékra történő csökkentésével a költségvetési követelések nem teljesítése esetén. Viszont nem tartja időszerűnek és megalapozottnak, hogy már idén bevezessék a késedelmi kamatokat kiegészítő 5, illetve 15 százalékos késedelmi pönálét. Ez újabb pénzügyi terheket róna a cégekre. A kkv-k országos tanácsa javasolja, hogy a gazdasági válság idejére a mikrovállalatok esetében 60 nappal, a kis- és közepes vállalkozások esetében 30 nappal hosszabbítsák meg a fizetési határidőket. Egy másik javaslat a késedelmi bírság eltörlésére vonatkozik, abban az esetben, ha a cég 2010. július elsejéig kiegyenlíti elmaradt 2009-es költségvetési kötelezettségeit.

A közös cél a gazdasági helyzet javítása, a kkv-k tevékenységének erősítése, a munkanélküliség csökkentése kell hogy legyen – mondta Purcaru elnök.