Együtt boldogulni a Kárpát-medencében

Az elmúlt héten Aradon megszervezett AGROMALIM mezőgazdasági kiállítás és vásár alkalmával, szombaton X. alkalommal tartották meg a Magyar–magyar gazdatalálkozót. 

A B pavilion tárgyalótermében 10 órakor kezdődött fórumot Arad alpolgármesterként Bognár Levente RMDSZ megyei elnök nyitotta meg. Örömének adott hangot, amiért a nemzetközivé terebélyesedett gazdafórum a X. rendezvényéhez érkezett. Miután hasznos tanácsokozást kívánt az egybegyűlteknek, Horváth Imre ülésvezető Sebestyén Csaba RMGE országos elnököt kérte fel előadásának megtartására. Az elnök, miután vázolta a jelenlegi gazdasági, mezőgazdasági helyzetet, a Kárpát-medencei magyar agrárstratégia életbe ületetésének a késlekedését fájlalta. Szerinte ugyanis Magyarország soros EU-elnökségének Adrian Cioloş EU-s mezőgazdasági biztosi tisztségével való egybeesését sokkal jobban ki lehetett volna használni. Ami késik, talán nem múlik el véglegesen, ezért a jelenlévőket felszólította, jöjjenek építő ötletekkel a helyi sajátosságoknak a közös stratégiába való beépítése céljából. A napot úgy szeretné zárni, hogy a Magyar Vidékfejlesztési Minisztériumnak elküldhessék az RMGE-nek a minden területre vonatkozó elképzeléseit. Az asztalon lévő, nemzeti színű szalaggal átkötött Nemzet kenyeréről elomondta: az anyaország és az elszakított területek gazdálkodói által összeöntött búzából Mohácson egy rekonstruált vízimalomban őrölték a közös búzát, amiből augusztus 20-án sütötték a közös kenyeret. Maga részt vett a kenyérsütési ünepségen, egy kenyeret magával hozott egy kisebb zsák liszttel együtt, hogy Erdélyben megmutathassa a magyar összefogás gyümölcsét. Ehhhez az RMGE minden megyéből 1-1 zsákkal, összesen 12 zsákkal járult hozzá, de Aradról Horváth Imre jóvoltából  további 12 zsák búza jutott a dévai Szent Ferenc Alapítványnak is.

Hozzászólások

Horváth Imre a kisvágóhidak felszámolását fájlalta. Arad megyében csak egyetlen vágóhíd maradt, a húsfeldolgozás nagy része külföldön történik. Reménykedik, hogy igaznak bizonyul Tánczos Barna mezőgazdasági és vidékfejlesztési államtitkárnak a kis vágóhidak újranyitására irányuló kijelentése. Az EU-ban alkalmazott támogatásrendszer átdolgozása is foglalkoztatja a gazdálkodókat.

Horváth József, az Orosházi Gazdakör elnöke vázolta a Kárpát-medencei agrárstartégia kidolgozásának előmozdítását célzó lépéseket.

Keszthelyi Zoltán, a Battonyai Gazdakör elnöke, miután tolmácsolta Karsai József polgármesternek a fórumhoz intézett üdvözletét, vérbeli hidrológusként, a tavalyi hozzászólásához hasonlóan, ismét a Kárpát-medence ivóvízkincsében rejlő lehetőségeket taglalta.

Dr. Somogyi György kutatómérnők a hajtatott fűszerpaprika kifejlesztésének a történetéről áttért a termesztésében, a Kárpát-medencében való elterjesztésében rejlő gazdasági lehetőségekre. A szegedi paprika névjegyét Brüsszelben levédtek. Ha a nemzetnek van kenyere, miért ne lehetne fűszerpaprikája is?

Dr. Csősz János, a Bánsági Magyar Gazdák Egyesületének elnöke a romániai, köztük a bánsági magyar gazdálkodók és egyesületeik hátrányos működési feltételeiről, a kevés támogatás miatti kiszolgáltatott helyzetükről beszélt.

Sipos György majláthfalvi nagygazda, megyei tanácsos szerint 2010-ben az Isten a gazdálkodók fejére tette a kezét a gabona felvásárlási árának az emelkedésével. Amióta gazdálkodik, a tavalyi volt az első olyan év, amikor fejlesztésre is jut pénz, tehát komolyabb gazdálkodásra is lehet gondolni. Ehhez azonban nagyobb összefogásra lenne szükség. Majláthfalván effelé megtették az első lépést, hiszen a gazdálkodók közösen vásároltak egy 80 tonnás mérleget, ami jó kezdet lehet. A lehetőségek jobb kihasználásához bátrabb összefogás kellene, de a következő gazdagenerációt is ki kell nevelni. E téren is haladt, hiszen az agronómus fia az Interneten keresi a kedvezőbb felvásárlási ajánlatokat, de már a 3 éves unokája is ott nézegeti a kombájnokat. Mert az utódoknak át kell adni a szakma szépségeit, örömeit.

Rémann Domokos, az Országos Mezőgazdasági Tanácsadó Hivatal igazgatója, átadva a román mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, Valeriu Tabără üdvözletét, a rendszerváltás óta az országban foganatosított 3 agrárstratégiáról beszélt. Szerinte Erdélyben a földek nagy szétdaraboltsága miatt nem lehet gazdaságossá tenni a mezőgazdaságot. A civilszervezeteknek nagy szerepük lehet egy új elképzelés kidolgozásában, meghonosításában.

A továbbiakban dr. Bánfi József tartott előadást a korszerű gabonatárolókról, miközben az országos elnökség tagjai ülésezni, külön vonultak.

Új határozatok

Az országos elnökségi ülésen a Magyar Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztéróiumot Tiebert István államtitkári tanácsos képviselte. Meghatározták az RMGE álláspontját a közös Kárpát-mredencei agrárstratégiában. Az elnökség egyetért a közös tartégia szükségességével, olyan pontok azonban, mint a földbirtokpolitikának a helyi közösségek javára történő kidolgozása, a diszkiminációmentes támogatáspolitika, a helyi piacok szabályozása, a kisgazfdaságok, a családi gazdaságok, a félig önellátó, az önellátó vagy nagy gazdaságoknak a pontos meghatározása nem képezik alku tárgyát. A Kárpát-medencei közös agrárstratégia komolyságának alátámasztására az erre nonatkozó szerződést feltétlenül országos szervezeteknek kell aláírniuk. A Magyar Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumban hozzanak létre egy Kárpát-medencei főosztályt, ahol minden elszakított területnek képviselője legyen. A 2000 júniusában a Magyar Vidékfejlesztési Minisztériummal aláírt szeződést újra kell aktualizálni.

Kiállítók között

A B pavilonban, az AMMGE standján Csipkár Imre kínálta 4 fajta, idén termett fűszerpaprikáját, amit 100 grammos, címkével, tájékoztatóval ellátott fóliás csomagolásban forgalmazott. Szerinte legkevesebb 100 kilót sikerült értékesítenie a felesége, az unokaöccse, Csipkár Balázs, és Kazareczki Margit közreműködésével.

A kiállítási csarnokban mindenféle élelmiszer mellett a nagyzerindi Szénási Ferenc és felesége, Zsuzsanna mézeskalács szíveket árultak, amelyeket a feleség süt és díszít. Tőlük nem messze dr. Balla Géza, az ópálosi Wine Princesse tulajdonosa kínálta Arad-hegyalja jó borait. Amint röviden elmondta, idén mennyiségi és minőségi szempontból is kiváló termésnek néznek elébe.

Magyar bográcsok

A szabadban kiállított gépek mögött állították fel bográcsaikat a magyar gazdák, köztük a zimándköziek: 35 kiló sertéshúsból főztek Szabó Sándor, Kiss Tibor, Leib György, Vörös Erika, Kreitler Mária segítségével. A Pécskai Gazdakör alapanyagából a pörköltet Gáspár József készítette. Az arad-gáji birkapörköltet Khell Levente, Kása Mátyás, Péter Vilmos és Molnár Árpád „gondozta”, az Újaradi Gazdakör pörköltjét Kovács Sándor készítette. A nagyiratosiak disznóhúsból gombával ízesített pörköltjét Andó Csaba, Lőrincz Vilmos és Benke Szabolcs főzte. Nádasdi István, a Battonyai Gazdakör képviseletében őzpörköltet készített a 40-50 battonyai, illetve más vendég számára. A Keszthelyi Zoltán, Görgicze István, Farkas Viktória és Boka Erika alkotta zsűri I. díjat a battonyai őzpörköltnek ítélte, II. díjjal a nagyiratosi gazdák, a III., díjjal a az aradi Máltások pörköltjét jutalmazták.

A vita, illetve a kiállítás megtekintésének a fáradalmait a Magyar gazdák sörsátrak alatt elfogyasztott pörkölttel kárpótolták, közben tovább szőtték a gazdasági vagy éppen baráti beszélgetések szálait. Mert csak közös fellépéssel, együtt boldogulhatnak a Kárpát-medencében.

Az AMMGE vezetősége ezúttal is köszönetet mond a X. Magyar–magyar gazdatalálkozó sikeréhez nyújtott anyagi vagy önkéntes munkában végzett támogatásért.