Eltérő kezelés

A két korszerű Hunyad megyei szeméttelep létesítése körüli huzavona előtérbe hozta a hulladékkezelést és annak környezeti hatását. Hogyan lehet kezelni az egyre nagyobb mennyiségű háztartási hulladékot, amikor a hagyományos – bűzös, füstölgő, patkányokkal és kóbor kutyákkal teli – régi szeméttelepeket az uniós normáknak megfelelően 2015-ig be kell zárni?A hulladék jelentős része – például a műanyag, üveg, papír, fém – ugyanis újrahasznosítható, más része viszont nem. Európában a környezet kímélése egyre fontosabb szempont, egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a szennyezés visszaszorítására. Természetesen országonként jelentősek a szemléletbeli, technológiai és szelekciós különbségek. Akárcsak a fogyasztói szokások.Az Európai Unióban egy személy évente 524 kiló háztartási hulladékot termel egy év alatt, derül ki az Európai Bizottság statisztikai adataiból. A legszemetelőbbek a dánok, akik évente személyenként 802 kiló háztartási hulladékot produkálnak, de az írek (733 kg), hollandok (622 kg) és osztrákok (601 kg) életvitele is jócskán az átlag feletti hulladékot termel.Ellenben Csehország lakosai személyenként csak 306 kiló hulladékot termelnek egy év alatt, Lengyelországban az érték 320 kiló, Szlovákiában 328 kiló, Lettországban 331 kiló, Romániában pedig 382 kiló. A többiek a két véglet között, az EU-s átlaghoz közelebb állnak, Magyarország például 453 kiló hulladék/fő/év szinten.Talán még érdekesebb, mi történik a háztartási hulladékkal, hogyan kezelik országonként. Egy része szeméttelepekre kerül, más részüket elégetik, az újrahasznosítás a harmadik megoldás, a természetes lebomlás (biodegradálás) pedig a negyedik kezelési módszer. Ezek arányai lényeges eltérést mutatnak az EU-n belül.Romániában a háztartási hulladék 98%-a a szeméttelepre kerül, az újrahasznosítás aránya pedig 2%. Nálunk rosszabbul csak Bulgária áll, ahol a hulladékok 100%-a kerül szeméttelepre, s egyáltalán nincs újrahasznosítás. A többi volt szocialista országban is hasonló a helyzet, a hulladékok legnagyobb része a szeméttelepen köt ki. Litvániában 96%-os az arány, a vele szomszédos Lettországban 93%. Lényegesen alacsonyabb az arány a fejlettebb és tudatosan környezetbarát nyugati országokban. Dániában például a hulladékok több mint felét, 54%-át elégetik, s Svédországban (49%) is hasonló a helyzet. Hollandia (39%), Belgium (36%) és Németország (35%) is elégeti háztartási hulladékai legnagyobb részét.A másik két módszer – az újrahasznosítás (reciklálás), illetve a természetes lebontás (biodegradálás) – viszont bonyolultabb kezelést, technológiát és anyagi ráfordítást feltételez.Aligha meglepő, hogy e téren is a nyugati országok járnak az élen. Németország például a hulladékok közel felét – 48%-át – újrahasznosítja, de Belgium és Svédország (mindkettő 35%) esetében is jelentős az újrahasznosítás aránya, Írország és Hollandia (mindkettő 32%) esetében is megközelíti az egyharmados szintet. Bulgáriában viszont egyáltalán nincs újrahasznosítás, Romániában (2%), Csehországban (3%), Szlovákiában és Litvániában (mindkettő 4%) sem ölt jelentős mértéket. A volt szocialista tagországokban még mindig a szeméttelepeké a főszerep, míg nyugaton az újrahasznosítás egyre nagyobb méreteket ölt. Közép-Kelet-Európában az újrahasznosítás Szlovénia és Észtország (18%) után csupán Magyarországon (15%) számottevő. A korszerű, EU-s szabványoknak megfelelő szeméttelepek létesítése alighanem javítja a képet, hiszen komoly szelekció működik. Hunyad megyében például a két létesítménybe – amennyiben megépül – csupán a szemét 49%-a kerülne, a maradék 51%-ot pedig újrahasznosítanák, vagy természetes módon bontanák fel.