Európában nem sikk a templomba járás

Hiába tagadnánk, nagyrészt üresek Európa keresztény templomai az ünnepnapi istentiszteleteken is. Csak a legnagyobb egyházi eseményeken, karácsonykor, húsvétkor, talán még pünkösdkor van tolongás a templomokban. Avagy idehaza a templombúcsúk alkalmával, amikor a rendezők ingyen töltött káposztával, vagy fejenként két csórékolbásszal csalogatják a híveket Isten hajléka felé. És az is nyilvánvaló, hogy az egyre fogyatkozó idősebb generáció tagjai a templomlátogatók, őket az ötvenes években még megérintette a vallásos nevelés szele, s azt a kommunista ideológia sem tudta onnan nyomtalanul eltüntetni. A középgeneráció negyven éven keresztül hallgatta az ateista agymosást, őket (menthetetlenül?) megfertőzte a kommunista ideológia vagy a közöny. De Nyugaton nem volt párt-,vagy ifjúkommunista ideológiai oktatás, ott nem tartották nyilván, nem félemlítették meg az Isten hajlékát látogató iskolásokat, egyetemistákat, értelmiségieket, mint Közép- és Kelet-Európában! Mégis ott is üresek a templomok! Immár közel harminc esztendeje hazai iskoláinkban, a vallásórákon Isten igéjét hirdetik az arra szakosodott nevelők, avagy a lelkiatyák. Ennek ellenére az ifjú generáció sem kapott rá a templomlátogatásra. Nincsenek, vagy nagyon ritkák a diákmisék, istentiszteletek, a tanévnyitó Veni Sancte (Jöjj, Szentlélek) ökumenikus istentiszteleten is ímmel-ámmal vesznek részt a nagyobb osztályok tagjai. Nem sikk a templomba járás, és (sajnos) egyre kisebb számú fiatalt érint az elsőáldozás, a konfirmáció, a bérmálás ünnepe. Aki a keresztény Európa hanyatlásának valós okait kutatná, itt kellene kutakodnia. Ezekre kellene választ kapnunk, de főleg megoldást kellene találnunk!