Fejlődő ipar, aggasztó szociális helyzet

Hunyad megye túljutott a válságon, legalábbis egyik lábbal. A másik viszont egyre jobban süllyed a mocsárba, s a kilátások sem valami fényesek. 2010 felemás év volt a megye gazdaság szempontjából, derült ki Dézsi Attila prefektus minapi részletes beszámolójából.

 

Húzóágazat marad az ipar

Hogy Hunyad megye ipari vidék, ez immár közhelyszámba megy. 20 évvel a rendszerváltás után, a nehézipar hanyatlása és a gazdasági válság ellenére az ipar meghatározó marad a gazdaságban. Mondhatni húzóerő, hiszen e téren 2010 jó évnek bizonyult, az ipari teljesítmény 13%-kal növekedett az előző évhez képest. Legjobban a fémipar teljesített, 2010 decemberében 2081%-kal (!) termelt többet, mint egy évvel korábban, ami bárhol kimagasló teljesítménynek számít. A villamos berendezések gyártása terén a növekedés 244% volt, ami szintén komoly teljesítmény, noha az építőiparnak szánt fémtárgyak gyártása is megduplázta teljesítményét az előző évhez képest. A ruházati ipar (75%), a gépgyártás (41%), a számítógépgyártás (36%), vagy a közúti járművek ipara (30%) is jelentős fejlődést ért el 2010-ben. Sőt, még a bányaipar is fokozta teljesítményét, méghozzá 16,4%-kal.

Visszaesés jellemezte viszont a bútorgyártást (-55%), az egyéb járművek gyártását (-49%), illetve a textilipart (-49%), az élelmiszeripart (-23%) és a vegyipart (-17%).

Noha összességébeb véve az ipari termelés csupán 13%-kal növekedett 2009-hez képest, a munka termelékenysége ennél nagyobb mértékben, 15%-kal növekedett. Vagyis kevesebb ember többet termelt.

Hasonlóképpen alakult a megye külkereskedelme is. A tavalyi év első 10 hónapjában a külföldre exportált termékek és szolgáltatások összesen 370 372 eurót tettek ki, ami 19,4%-kal több mint 2009 hasonló időszakában. Az import viszont csak 311 451 eurót tett ki, ami ugyan 17,7%-kal több mint egy évvel korábban, viszont még mindig kisebb méretű, mint az export. A külkereskedelmi mérleg ugyanis pozitív, Hunyad megye közel 60 ezer eurós többletet termelt.

 

Egyensúlytalan foglalkoztatási szerkezet

Országos szinten a torz foglalkoztatási szerkezet gondot jelent, hiszen túl kevés az aktív kereső, és túl sok az eltartott. Hunyad megye sem képez kivételt, hiszen olyan 450 000-es lakosságából csupán 108 967 az aktív kereső, vagyis az összlakosság körülbelül egynegyede. A szolgáltatási szektor (beleértve az állami adminisztrációt is) foglalkoztatja az aktív keresők 52,7%-t, az ipar 45,2%-t, míg a földművelés csupán 2,1%-t. Utóbbiaknak járt a legalacsonyabb átlagbér, havi 886 lej, míg a szolgáltatási szektorban 1022 lej jutott, az iparban, pedig 1469 lej. Ami azt jelenti, hogy a Hunyad megyei 1249 lejes nettó átlagfizetés alacsonyabb volt, mint az országos 1496 lejes szint. Ugyanakkor a 8%-os munkanélküliség is magasabb az országos 6,9%-os átlagnál, noha 2010-ben folyamatosan csökkent.

A nyugdíjasok száma Hunyad megyében is meghaladja az aktív keresőkét. Nem egészen 110 ezer aktív keresőre ugyanis 125 000 nyugdíjas jut. Az ő helyzetük viszont országos viszonylatban jobb: míg a megyei átlagbér az országos szint alatt volt, a Hunyad megyei 898 lejes átlagnyugdíj jócskán meghaladta az országos 741 lejes szintet.

Az adatok összevetéséből aligha meglepő, hogy a megye képtelen kitermelni a nyugdíjak folyósítására szükséges összeget. Az aktív keresők nyugdíj-járulékaiból ugyanis csak 398 millió lej gyűlik össze, vagyis a nyugdíjak 1481 milliós szintjének 26,9%-a! Ami azt jelenti, hogy a Hunyad megyei nyugdíjak közel háromnegyedét más megyék átutalásaiból, illetve külföldi hitelből folyósítják.

Ennek ellenére az állami bevételek nem csökkentek 2010-ben az előző évhez képest. Sőt, minimális növekedés következett be, amint a következő táblázat mutatja (millió lejben). 

Bevétel

2009

2010

Éves változás %-ban

Állami költségvetés

544,97

591,52

108,57

TB alap

434,45

400,34

92,15

Munkanélküliségi alap

15,74

13,72

87,17

Egészségügyi alap

170,18

164,54

96,68

Összesen

1165,34

1170,12

100,41

Magyarán növekedett a gazdasági teljesítmény, hiszen a nyereségadó, ingatlanadó, jövedelemadó, s egyéb illetékek az állami költségvetést illetik. E téren 2010 a felemelkedés éve volt, a gazdaság teljesítő képessége közel 9%-kal emelkedett. Ellenben a szociális rendszer finanszírozása terén ellenkező a tendencia, tavaly kevesebb pénz gyűlt össze, mint az előző évben, ami kérdéseket tesz fel a szociális rendszer fenntarthatóságával kapcsolatosan. Előbbinek többletjövedelme kompenzálta ugyan utóbbi visszaesését, remélhetőleg a további gazdasági fellendülés révén idén is így lesz, s a privát szféra növekvő teljesítménye képes lesz biztosítani az állami kiadásokat.

Mert Hunyad megyében – is – a jövedelmet a privát szféra termeli elő. A komoly fellendülést tapasztaló ipar ugyanis szinte teljes egészében privát tulajdonban van, 2003 óta immár a leglátványosabb fejlődést produkáló acélipar is, míg az állami tulajdonban lévő Országos Kőszénbánya Vállalat (OKV) Románia legnagyobb feketelyuka, mely veszteséget veszteségre produkál évről évre. Az állami költségvetés növekvő bevételei is a privát szféra fokozott teljesítményére veszethetők vissza, míg a szociális rendszer finanszírozásához a privát és az állami alkalmazottak is hozzájárulnak. S az ellentétes tendencia aligha meglepő: állami oldalon visszaesés, privát oldalon növekedés. De hát az állam mindenütt a legrosszabb adminisztrátor, ez közismert dolog. A Hunyad megyei adatok megerősítik.