Gazdaság és életszínvonal Európában

Az ezredforduló óta eltelt egy évtizedet az EU-taggá vált közép- és kelet-európai országok gyors fejlődése jellemezte. Átlagban ezen országok gazdasága sokkal gyorsabban fejlődött, mint a nyugati régi tagországok. 

Ebből kifolyólag a különbségek is csökkentek, noha egy évtized után még mindig jelentősek. Több szempontból is.

 

Fokozott gazdasági teljesítmény

2008 szeptemberéig, vagyis a gazdasági világválság kitöréséig valamennyi EU-s tagország gazdasági teljesítménye növekedett, derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának adataiból. Keleten sokkal nagyobb mértékben, mint nyugaton. Míg az euróövezet országainak nemzeti összterméke (GDP) 2000 és 2009 között évente átlagban 1,4%-kal emelkedett, addig a három balti országban a növekedés éves átlaga 4,8% volt, annak ellenére, hogy 2009-ben kétszámjegyű visszaesést regisztráltak! Bulgária és Szlovákia (4,7%), valamint Románia (4,6%) gazdasági teljesítményének éves növekedési üteme is jóval az uniós átlag fölött volt. Ellenben Dánia, Németország, Olaszország és Portugália esetében a gazdaság évente átlagban kevesebb, mint 1%-kal bővült 2000 és 2009 között.

Ennek ellenére az egy főre jutó GDP terén továbbra is jelentősek az eltérések. Bulgária és Románia, vagyis az EU legszegényebb tagországai esetén ez nem éri el az EU-s átlag felét sem.

A következő táblázat a nemzeti össztermék változását, valamint az egy főre eső GDP helyzetét mutatja be, néhány ország példáján. 

Ország

GDP (milliárd euróban)

GDP/fő, 2009 (euróban)

2000

2009

Belgium

239

339

31 400

Hollandia

396

572

34 600

Nagy-Britannia

1410

1563

25 300

Írország

90

160

35 700

Franciaország

1368

1907

29 600

Dánia

163

223

40 400

Svédország

243

293

31 300

Finnország

122

171

32 100

Ausztria

198

274

32 800

Németország

2012

2397

29 300

Olaszország

1127

1521

25 200

Magyarország

46

93

9300

Csehország

56

137

13 100

Lengyelország

157

310

8100

Lettország

7

19

8200

Spanyolország

580

1054

22 900

Szlovénia

21

35

17 300

Görögország

132

233

20 700

Románia

34

116

5800

Bulgária

12

35

4700

Svájc

252

354

45 800

Horvátország

22

45

10 800

Törökország

234

440

7000

Amint a táblázatból is kiderül, az EU legjelentősebb gazdasági hatalma Németország, az egyetlen, melynek GDP-je meghaladja a 2000 milliárd eurót. Az EU másik három hagyományos gazdasági hatalma, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország éves teljesítménye már egy évtizede is meghaladta az 1000 milliárd eurót, s az évtized végére immár Spanyolország is bekerült a nagyok klubjába, noha az ezredfordulón még jóformán a felénél volt. A 10 milliós lakosú Magyarország éves gazdasági teljesítménye nem éri el a 100 milliárdos szintet, a vele szinte azonos lakosú Csehország viszont jócskán meghaladja, nagyobb mértékben, mint például a 21 milliós Románia, melynek gazdasági teljesítmény valamivel több, mint a 9 milliós Svédország GDP-jének egyharmada!

Az egy főre eső GDP terén az EU leggazdagabb országa Dánia (a törpeállamok kivételével), ahol minden lakosra 40 400 euró jut. Mégis jóval kevesebb, mint az unión kívüli svájciakra. A szintén unión kívüli Horvátország viszont még Magyarországot és Lengyelországot is megelőzi, a sereghajtó Romániáról és Bulgáriáról nem is beszélve.

 

Teljesítmény és fogyasztás

A nyers adatoknál azonban kifejezőbb a vásárlőerővel korrigált egy főre eső GDP. Mert ez fejezi ki az életszínvonalat. A következő táblázat a vásárlóerővel korrigált egy főre eső GDP-t mutatja, az egy főre eső fogyasztás mértékét, illetve a fogyasztói árak szintjét, valamennyit arányosan, az uniós átlaghoz viszonyítva. 

Ország

Korrigált egy főre eső GDP

Egy főre eső fogyasztás

Fogyasztói árak szintje

Hollandia

131

116

110

Írország

127

102

131

Ausztria

124

114

112

Dánia

121

112

150

Svédország

118

114

112

Németország

116

116

105

Belgium

116

107

118

Finnország

113

108

125

Nagy-Britannia

112

125

96

Franciaország

108

113

114

Olaszország

104

101

107

Spanyolország

103

96

98

Görögország

93

104

97

Szlovénia

88

82

84

Csehország

82

73

65

Magyarország

65

61

59

Lengyelország

61

64

54

Lettország

52

50

67

Románia

46

45

51

Bulgária

44

46

44

Svájc

145

123

141

Horvátország

65

59

69

Törökország

46

49

58

Amint a táblázatból is kiderül, a legbőkezűbb fogyasztók a franciák, görögök és főleg a britek. A francia lakosok átlagjövedelme ugyanis 8%-kal haladja meg az uniós átlagot, fogyasztásuk viszont 13%-kal. A briteknél még nagyobb a különbség, lakossági fogyasztásuk még nagyobb mértékben haladja meg az uniós átlagot, mint jövedelmük. Ellenben az EU legtehetősebb népei, a hollandok és az írek takarékosabbak: jövedelmük ugyan 31, illetve 27%-kal haladja meg az uniós átlagot, fogyasztásuk viszont csak 16, illetve 2%-kal. A többi ország esetén általában kiegyensúlyozott az egy főre eső átlagjövedelem és az egyéni átlagfogyasztás közötti viszony. Természetesen az uniós csatlakozást makacsul elutasító gazdag Svájc e téren is tehetősebb, mint az EU bármely országa.

Csakhogy az utóbbi évtized páratlan fejlődése ellenére, az új tagországok életszínvonala még mindig jelentősen kisebb, mint a régieké. Az új tagországok közül a kis Szlovénia a legfejlettebb, vásárlóerővel korrigált egy főre eső GDP-je az uniós átlag 88%-t teszi ki. Csehország a nyomában áll, 82%-kal, míg Magyarországon az uniós átlag kb. kétharmadát teszi ki. Aligha meglepő, hogy Románia és Bulgária e téren is az utolsó, vásárlóerővel korrigált átlagjövedelmük még az uniós átlag felét sem éri el, Törökországgal egy szinten. Ellenben Horvátország, noha még nem uniós tag, Magyarországgal megegyező életszínvonalnak örvend.

A fogyasztás terén is hasonló a helyzet, egy romániai lakos átlagban alig fogyaszt valamivel többet egyharmadnál egy átlag brithez képest. Holott az árak roppant alacsonyak, legalábbis az uniós átlaghoz viszonyítva. Országunkban a termékekért és szolgáltatásokért jóformán csak az EU-s átlagár felét kell fizetni, harmad annyit, mint a legdrágábbnak minősülő Dániában és feleannyit, mint Németországban. Első látásra ez akár furcsának is tűnhet, hiszen Romániában számos termék ára megközelíti a nyugati szintet. Viszont a szolgáltatások és a lakásköltségek sokkal olcsóbbak: Németországban például lényegesen többe kerül az albérlet, az orvosi kezelés vagy a gyermekek beiskolázása.

A font értékvesztése nyomán a hagyományosan méregdrága Nagy-Britannia árszintje immár az uniós átlag alá esett, noha a gazdasági válság előtt még jócskán fölötte volt, s Londonból a kontinensre érkezve – a skandinávok kivételével – szinte valamennyi nyugati ország olcsónak tűnt.

Az utóbbi évtized rohamos fejlődése ellenére, a közép- és különösképpen a kelet-európai országok fejlettségi szintje és lakosainak életszínvonala még mindig lényegesen elmarad a nyugatiakhoz képest. Alighanem további egy évtizednyi nyugatiaknál gyorsabb fejlődés, valamint beruházásként vagy uniós alapként nyugatról keletre irányuló további eurómilliárdok szükségesek a különbségek lefaragására.