Júniusi munkák a kiskertekben

2011. június 8. 15:05 (szerda) /

Népi mondóka:„Ha száraz a nyár elejeSzent VidBő esőt hoz, szavamra eztelhidd!Margit-napi esőcseppekTizennégy napig peregnek.János-napi zivatarNegyven napig elkavar.”

 

Júniussal elkezdődik a nyáron időszerű kerti teendők sora.

A zöldséges kertekben legfontosabb munkák az öntözés, a talajlazítás és a gyomirtás. A gyomlálás és a kapálás mellett figyeljünk a ritkításra. A túl sűrűn kelt sárgarépát, petrezselymet, céklát, salátát ritkítsuk ki, hogy a megmaradt növények több fényt és tápanyagot kapjanak, jobban fejlődhessenek. Kéthetente kapáljuk meg a zöldségágyásokat, és használjunk lombtrágyát vagy tápoldatot a magas tápigényű növényeknek (paprika, paradicsom, padlizsán, karfiol, káposzta). A magas növésű paradicsom- és paprikapalánták mellé állítsunk támasztékot. A tövek kötözése alkalmával mindig távolítsuk el az oldalhajtásokat, még mielőtt azok elérnék a 10 centi hosszúságot. Kártevő rovarok ellen szisztematikus szerekkel csak este permetezzünk a hasznos rovarok védelme érdekében.

Most kell vetni a tárolásra szánt zöldségek közül a fekete retket, a céklát. A fodros kel és más téli káposztaféle palántázása most időszerű. Másodveteményként még vethető a borsó, a korai retek és saláta helyére uborka, bokorbab, kapor, bazsalikom, spárgatök, tépősaláta. A póréhagymát szedhetjük, a metélőhagymát gyakran vágjuk vissza, hogy erőteljesebben növekedjen. Elvirágzása után a korai krumpliból már szedhetünk fel friss fogyasztásra. A fűszernövényeinkből gyűjtsünk a reggeli harmat felszáradása után leveleket és félárnyékos helyen szárítsuk meg. Jól zárható üvegben, légmentesen tároljuk, hogy megőrizzék aromájukat.

A gyümölcsösben a vízhajtásokat rendszeresen távolítsuk el, hogy ne vonjak el a tápanyagot a gyümölcstől. A lisztharmattal fertőzött fiatal hajtásvégeket vágjuk le és égessük el. Az almát és a körtét esetleg monília ellen kell permetezni. A száraz és elhalt ágakat a fákról és cserjékről vágjuk le. A földiepernél az indákat rendszeresen távolítsuk el, a penészes gyümölcsöt szedjük össze, hogy ne fertőzze meg a többit.

A díszkertekben a szokásos ápolási munkák mellett most az ideje az évelő és a kétnyári virágok vetésének. Az árvácska, sárgaviola, kék nefelejcs, százszorszép, török szegfű, kankalin, zergevirág vethető júniusban. A cikláment, a császárkoronát és a fehér liliomot most kell ültetni. Az elvirágzott évelőket vágjuk vissza, így előfordulhat, hogy újból virágot hoznak. A tavaszi hagymás virágokat, amint elsárgul a levelük, szedjük fel, és száraz, hűvös helyen tároljuk. Amint megszáradtak, megtisztíthatjuk a levelektől és a külső héjaktól. Metsszük meg az orgonát, az aranyvesszőt és a sövényeket. A dáliák oldalhajtásait törjük le, ha azt akarjuk, hogy nagy virágok fejlődjenek. A kaktuszokat fokozatosan tegyük napsütötte helyre, így jobban fejlődnek, és virágot hoznak. Ha egyből a tűző napra visszük, a levelek megégnek. A rózsákat rendszeresen vágjuk vissza, amint elnyíltak, 2-3 levéllel a virág alatt. Csalánlével permetezzünk a levéltetvek ellen. A nyári időszakban a pázsitot hetente legalább egyszer nyírjuk le 2–2,5 centire és szárazságban öntözzük, gereblyézzük. Ha feltűnik a gyermekláncfű vagy a cickafark, permetezzük le szelektív gyomirtó szerrel. A nagyobb szárazságban ne nyírjuk a gyepet, mert kipusztul.

A leánder gondozása. A mediterrán származású leánder (Nerium oleander, magyarul babérrózsának is nevezik) kedvelt dísznövény. A száraz, meleg éghajlatot kedveli, teljesen napos helyen érzi jól magát. A leánder minden része mérgező, ezért a hajtását és egyéb részeit nem szabad szájba venni (tapintásától semmi baj nem történhet). Érdemes áttekinteni a leánder károsítóit, mert a gyökereztetésre begyűjtött hajtásokkal azok is beszerezhetők.

A pajzstetvek többnyire a levelek alján helyezkednek el, leginkább a főér közelében, ahol a legtöbb a nedvesség. Szipókájukkal a növény testnedveit szívják egész életük folyamán. A gyapjas pajzstetű viaszos pajzsa fehér, esetleg vattaszerű. Kedvező körülmények között nagyon gyorsan szaporodnak, leginkább a meleg, levegőtlen helyeken. A leanderek eléggé ellenállók, de néha akkora terhelésnek vannak általuk kitéve, hogy elpusztulnak. Leginkább a meleg, világos helyen teleltetett leanderekkel fordulhat elő. A pajzstetvek ürülékéből létrejött mézharmat rácsurog a levelekre, amire rátelepednek a korompenész gombái. A ragadós porrétegre hasonlító rétegtől a levél nem tud lélegezni és idővel elszárad. A tetvek elpusztítása után mossuk le a leveleket. Súlyosabb fertőzésnél a leveleket le kell vágni. A mézharmatra a hangyák is rájárnak, ez az édes anyag a kedvenc eledelük. A pajzstetvek másik veszélyforrása a vírusterjesztés.  

A leándereken a fekete és zöld, de leggyakrabban a narancssárga színű levéltetvek szeretnek megtelepedni. Telepekben élnek, általában a levelek alján, de megtaláljuk őket az ágak végen is. Kedvenc helyük még a magtok, mivel abban sok nedvesség van. A levéltetvek is választanak ki mézharmatot, melybe a korompenész gombák megtelepednek.

A legfrissebb, legzöldebb leveleken nagyon apró, tűhegynyi fehér pöttyöket látunk, ezek az atkák szívogatásának nyomai a leándereken. A takácsatkák parányi, piros, pókszerű, gyorsan mozgó lények. Repülni nem tudnak, a szél, a rovarok, a madarak terjesztik őket, de gyorsan átmásznak egyik ágról a másikra. A legfrissebb levelek alján tevékenykednek, szájszervükkel átszúrják annak bőrszövetét, szívogatják nedveit és mérgezett nyálukkal is károsítanak. A levélszövetben megbomlik az egyensúly, a sejtek kiszáradnak. Ezek a levelek már nem vesznek rész az anyagcserében, a fejlődés leáll, a levelek, a virágok nem nőnek tovább. Idővel a levél elszürkül, fénytelenné, élettelenné válik. Ha ebben az állapotban még meg is tudunk szabadulni az atkától, a levelek sosem fogják visszanyerni szép zöld színüket. Amikor a hajtáscsúcsokat pókhálószerű anyag fonja be, már komoly a fertőzés és legtöbbször az ágat le kell vágni.

Ha permetezünk, a felszívódó szereket használjuk. Ezek közül a legalkalmasabb az Actara 25 WG, Mospilan 20 Sp. 10­-14 nap múlva ismételni kell!

A leander-rák egy baktérium (Pseudomonas) okozta betegség. Kerek, sárgásszélű, kidudorodó göbök a leveleken, a szárakon burjánzás, lepattogzás, torz virágok, torz ágtokok jellemzik. A fertőzöttség az egész növényben szétterjed. Mivel ez a baktérium a növény nedveivel terjed, a használt kést vagy metszőollót fertőtlenítsük.

Ahhoz, hogy valójában szépek legyenek a leandereink, számos dolgot figyelembe kell vennünk, bár sokan a világ legegyszerűbb dolgának tartják a leanderek gondozását, ez egyáltalán nem igaz.

Cepan Claudiu

Hozzászólások