Kihalnak a tengerészgyalogosok?

Nem részletezem, miért nem kedvelem a sorozatokat. Csak annyit: mert órarendszerűen kell odaülni a képernyő elé, félretéve minden egyéb tennivalót. De sorolhatnám egyéb kifogásaimat is.  

Azt viszont őszintén bevallom: amikor időm van, szívesen megnézem a Helyszínelők-sorozatok filmjeit. A legtöbb rész egy-egy önálló esetet taglal, egy-egy erőszakos bűncselekedet tettesének kinyomozását. Kihagyhatsz akárhány részt, nem veszítesz semmit. A sok (New York-i, Los Angeles-i, miami, párizsi, olasz stb.) közül az NCIS-t nézem a legszívesebben. Humora, pergő cselekménye, szimpatikus szereplői miatt. A párbeszédek tele vannak csipkelődésekkel, egymás cukkolásával. Elfelejted, hogy gyilkosság van az események központjában.  

Ha a humornál maradunk, ehhez én is szeretnék egy megjegyzést hozzátenni. Mégpedig azt, hogy e sorozat láttán már-már aggódom az amerikai hadsereg elitegységének számító tengerészgyalogságért. Mert lassan elfogy, felszámolódik.  

Számolok: a sorozatnak hetente három-négy újabb részletét mutatták be. Ha mindegyikben csak egyetlen áldozat van (volt), az évente mintegy kétszáz halott tengerészgyalogos. S ezt meg kell szorozni kettővel, mert legtöbbször az elkövetők is e fegyvernemhez tartoznak, vagy tartoztak, amíg nem nyugalmazták őket. Leroy J. Gibbs és szimpatikus csapatának minden erőfeszítése, sikeres nyomozása, a tengerészgyalogság számát fogyasztja.

Folytatom a tréfálást: ha az ütem fennmarad, talán megérem, hogy tanúja lehetek az utolsó gyalogos erőszakos halálának is. (Nem is lenne rossz addig élni!)