Minden megadózott jövedelem után fizetni kell egészségbiztosítást

Néhány hónappal ezelőtt az egészségügyi miniszter azt nyilatkozta: „olyan abszurd helyzet áll fenn Romániában, hogy még mindig a lakosságnak csak a 40 százaléka fizeti be jövedelme 5,5 százalékát egészségügyi járulékként…” 

(Az új év beköszöntésével ez a 40 minden bizonnyal nőtt néhány százalékkal azáltal, hogy a 740 lejnél nagyobb nyugdíjjal rendelkező nyugdíjasoktól is vonják az egészségbiztosítást, amely kötelezettség két évig csak az ezer lejen felüli nyugdíjakra vonatkozott).

Tény, hogy sokan, nagyon sokan, akiknek a 2006-ban hatályba lépett 95-ös számú egészségügyi törvény vonatkozó előírásai szerint fizetniük kellene az egészségbiztosítási hozzájárulást, nem fizetik, annál az egyszerű oknál fogva, hogy nincs tudomásuk a jogszabályról, senki sem figyelmeztette őket e kötelezettségükre. Az utóbbi hetekben két olvasónk is érdeklődött szerkesztőségünkben, jogos-e az Arad Megyei Nyugdíjpénztártól kapott felszólítás, amely arra figyelmezteti őket, hogy öt évre visszamenőleg ki kell fizetniük a havi 5,5 százalékos biztosítási járulékot.

Egyik olvasónk érvényes lakbérleti szerződéssel bérbe adta blokklakását, s ezt annak rendje s módja szerint be is jelentette a pénzügyi hatóságoknál és fizeti az ebből származó jövedelem után megállapított adót. Arról azonban halvány fogalma sem volt, hogy ezt a plusz jövedelmet az egészségbiztosítóval is közölnie kell. Az egészségbiztosítási pénztár azonban szoros kapcsolatot tart fenn a pénzügyisekkel, akik időnként elküldik a különböző független tevékenységekből plusz jövedelmet realizáló személyek listáját. Az egészségbiztosító e listák alapján értesíti, figyelmezteti az érintetteket fizetési kötelezettségükre. Olvasónk csak akkor nyugodott meg, amikor személyesen olvasta el a 95/2006-os törvény 257-es számú vonatkozó cikkelyét.

Ugyanígy járt egy másik nyugdíjas olvasónk, aki szégyenletesen alacsony nyugdíját egészíti ki szakmája folytatásával. Félnormás működési engedéllyel dolgozik már évek óta, rendesen fizeti az adót. Néhány nappal ezelőtt megdöbbenve panaszolta, hogy „új törvény lépett életbe, visszamenőleg öt évre ki kell fizetnem az egészségbiztosítást. Nemrég kaptam az egészségbiztosító pénztártól a felszólítást. Jó kis érvágás volt a több mint 2000 lej lepengetése!...” Igencsak csodálkozott, amikor elmondtam, hogy ez a jogszabály nem új, 2006-ban lépett életbe. „De erről soha senki nem szólt nekem…”

Nos, a már említett 257-es cikkely szerint mindazokra a személyekre, akik lakás bérbeadásából, osztalékból, kamatból, szellemi tulajdonjogból vagy más megadózott tevékenységből származó jövedelmet realizálnak, vonatkozik az 5,5 százalékos egészségbiztosítási járulék befizetésének kötelezettsége. Vonatkozik ez a szabadfoglalkozású vagy működési engedéllyel rendelkező, független tevékenységet végző személyekre, mezőgazdasági tevékenységből származó, adózásnak alávetett jövedelmet realizálókra. Mindez függetlenül attól, hogy az érintett személy munkaszerződéses alkalmazott (s mint ilyen a munkaadó fizeti az egészségbiztosítását) vagy nyugdíjas. Ha független tevékenységből származó, megadózott jövedelme is van, fizetnie kell az egészségbiztosítást.

Azoknak, akik elmulasztották e járulék befizetését, a nevezett törvény előírásai szerint öt évre visszamenőleg kell eleget tenniük kötelezettségüknek, a továbbiakban pedig az egészségbiztosítási pénztárral megkötött egyéni biztosítási szerződés alapján kell fizetniük. 

Megjegyzendő, hogy betegség esetén minden állampolgár jogosult az ingyenes alapcsomag igénybevételére, vagyis a sürgősségi eseteket és a fertőzött betegeket törvény szerint kötelezően el kell látniuk a kórházaknak egészségügyi biztosítás hiányában is. A három napon túli bennfekvést követően azonban a kórházi kezelési költségeket a betegnek kell állnia!