Nem a néven, a szellemen múlik

Olvasom a lapban, hogy a városi tanács múlt heti ülésén határozta el egy aradi új városnegyed, a Német negyed létesítését. Utcái a Berlin, Hamburg és Dortmund nevet viselik majd. A negyed a Maros déli partján, Újaradon épülne, amely korábban is német „fertály” volt. Egy évszázada több mint hat és félezer németajkú római katolikus állampolgár lakott ott.

Szép, dicséretes határozat, csak egy a baj: a név még nem minden. A negyedben mindenekelőtt egy német szellemű közösséget kellene létrehozni. Egy olyat, amelynek tagjai rendben tartják nem csak saját lakásukat, hanem a környezetüket is. Akikhez nem kell utcaseprőt küldeni, hogy felseperjék helyettük a járdát, arról telente letakarítsák a havat, kellemes környezetet alakítsanak ki, összeszedjék a lehullott leveleket, megöntözzék a fákat, a gyepet, az erkélyeiken pedig tavasztól késő őszig virágok illatozzanak. Mint Ausztriában, Bajor- vagy Szászországban.

Amíg a legtöbb városi településen uralkodó szellemen nem sikerül változtatni, addig teljesen mindegy, minek nevezzük negyedeinket: Monte Carlónak vagy Bangladesnek, Manhattennek vagy Szomáliának, Rózsadombnak vagy Kekecsnek.