Nem fényképről, a helyszínen kell megismerni

Kaland, pihenés és szórakozás – Hajdú-Bihar megye és Bihor megye turisztikai kínálatának népszerűsítése címmel, közös EU-projekt jóvoltából tapasztalatszerző körutat szervezett újságírók számára a miskolci NOVICO Szervező és Tanácsadó Iroda március 19–20-án Debrecenbe és környékére, valamint a Hortobágy Nemzeti parkba.

Szombaton délelőtt dr. Kissné Báthory Éva idegenvezető irányításával a magyarországi és romániai újságírók népes társasága autóbuszos városnézőbe indult Debrecenbe, ahol út közben megismertünk minden fontosabb épületet, intézményt, amelyekhez érdekes ismertetőkkel szolgált. Lefotóztattuk magunkat a városban tanult Szabó Lőrinc szobrával. A város főterén megismertük az egész évben itt zajló programokat. A főtér nem véletlenül viseli Kossuth Lajos nevét, hiszen Debrecen kétszer volt az ország fővárosa: 1849 januárjától, amikor a kormány a Kollégium épületében ülésezett. A főtéren lévő Városháza épületének első emeletén lakott akkor Kossuth és családja. A szemben lévő könyvtárban őrizték annak idején a koronát. Az Aranybika vendéglő épületének érdekessége, hogy nem a bikáról, hanem Borbíró Bika András, egykori tulajdonosról nevezték el. Közben a Kossuth tér burkolatán megcsodálhattuk az I. Lipót király és császár 1693. április 11-én kelt adománylevele alapján elfogadott városcímert, mögötte a szoborcsoportot, amelyiknek központi alakja Kossuth Lajos. A Nagytemplom részére Rákóczi Ferenctől kapták az első, ágyúgolyóból öntött harangot, amelyik azonban egy tűzvész alkalmával megsérült, lezuhant, majd újraöntötték. A Rákóczi újraöntött harangja a bal oldali toronyban található. Szécsi Mihály építette a 3000 fő befogadására alkalmas templomot, amit tavaly újítottak fel, benne a Kossuth-emlékhely, mivel 1849. március 14-én itt hangzott el a függetlenségi nyilatkozat, a Habsburg Ház trónfosztása. A 208 lépcsőn felmentünk az egyik toronyba, ahonnan az egész várost be lehet látni. Mivel a híres Kollégium épülete felújítás alatt áll, csupán kívülről láthattuk, az előtte lévő parkban Bocskai István erdélyi fejedelem egészalakos szobrával, akinek igen hálásak a debreceniek, mert ő telepítette ide a hajdúkat. Megismertük a II. János Pál pápa által is megkoszorúzott gályarabok emlékoszlopát, az ehhez fűződő szomorú történettel. Visszafelé menet a Kölcsey Központba látogattunk, amelyik a város egyik legfontosabb közművelődési intézménye – az 1200 személy befogadására alkalmas nagytermében kongresszusokat, bálokat, hangversenyeket szerveznek. A vendégek a komplexumhoz tartozó Hotel Lyciumban szállhatnak meg pazar feltételek között. Kár, hogy a hotel halljában tartott ismertetőn 2009. évi konferenciaajánlót adtak a sajtó képviselőinek. Délután az Erdőpusztai Arborétumba látogattunk, ahol a paraszti eszközök, az itt található kitömött vadállatok, madarak és halak kiállítását csodálhattuk meg. Az Erdőpuszta Club Hotel 350 fős nagyterme, a 100 férőhelyes vendéglője, illetve a 80 személy befogadására alkalmas borospincéje, a 35 panorámás szobája, exkluzív nászutas lakosztálya, wellness és fitnesz szolgáltatásai, a lovas szabadidő-programok, illetve a saját tenyésztésű állatokból készült ételek maradandó élményeket hagynak a látogatóban. A Hotel Platánban eltöltött éjszakát és reggelit követően, vasárnap délelőtt a Hortobágyi Nemzeti Parkba látogattunk. A valamikori 52 települést magába foglaló Hortobágy lakosságát mindig szegény pásztorok alkották, közöttük azonban a szeretet nagy volt – tartja a közmondás. Manapság a Hortobágy nevű falunak mintegy 3 ezer lakosa van, pásztorkodással, kereskedelemmel és idegenforgalommal foglalkoznak. Minden év augusztus 18–20-a között itt tartották a nagy állatvásárt, amelyikre a távoli vidékekről is ide terelték az eladó állatokat, de a kézművesek is elhozták áruikat. Vásár idején nagy mulatságokat is szerveztek. E vásároknak állít emléket a Körszín, ahol külön helyiségekben életnagyságú bábúkkal szemléltetve mutatják be a juhászok, a kondások, a tehénpásztorok, illetve a csikósok, továbbá a csizmadia, a fazekas, a kalapos, a mézeskalácsos életét. Tőle nem messze található a 9 lyukú híd, amelyik az ország leghosszabb és legrégibb kőhídja. A 9 lyukhoz pikáns legenda fűződik, amit azonban a helyszínen érdemes megismerni. A látogató parkban meg lehet ismerni, meg szabad simogatni a puszta állatait. Falunézés közben megtekintettük az ökumenikus templomot, a fesztiválok idején használatos létesítményeket, a helyi készítésű kisebb ajándékokat forgalmazó rusztikus üzleteket, illetve a termálfürdőt. A Club Hotel szállodája 54, kétágyas szobát, 4 apartmant, illetve 20, emeletes lakóházat kínál a vendégeinek. A Hajdú étteremben egyszerre 200, míg a Magyarosban 70 személy étkezhet.

Ezt követően a Mátai Ménest látogattuk meg, ahol vendégcsalogatás céljából évente, június első hetében lovas napokat és fogathajtó versenyeket tartanak. Megismerkedtünk a mintegy 270, ügetésre, díjugratásra, versenyzésre, illetve fogathajtásra betanított tenyészlóvakkal, illetve oktatóik életével. Fedett pályás lovasbemutatót szerveztek a kedvünkért, amelyiken Kormányos Sándor lovász (7 méter anyagból készült gatyában) egyszerre 5 vágtázó lovat irányított, a 2 hátulsónak a hátán állva, miközben 3 társa ügyességi lovas számokat mutatott be, karikás-ostor pattogtatása közepette. A vendégek lovagolhattak, ha kedvük tartotta.

Hajdó-Bihar megyei kőrútunk a Tuba Tanyán elköltött ebéddel zárult, ahol a házigazda, Rápolthy István tulajdonos helyi népviseletbe öltözve, a kapuban fogadta vendégeit. Akiknek megmutatta a tájházat, a kemencében való lángos-sütés tudományát, majd vastag, házi-tejföllel nyakon öntött, forró lángossal kedveskedett nekik. Utána megmutatta a szürkemarháit, a csavaros szarvú juhait, a mangalica süldőit, amelyeket a házi készítésű ízekért, az egyedien rusztikus hangulatért tart. A házi pálinkájával, a ruca, illetve libasültjével, az eredeti tanyavilág emlékekeinek a ma emberét megszólító közvetlenségével bámulatba ejtette vendégeit. Hajdú-Bihar megye turisztikai érdekességeiről, helyi jellegzetességeiről olvasni, azokat fényképen megtekinteni távolról sem lehet kielégítő, azokkal a helyszínen kell megismerkedni nem csupán a kikapcsolódásra, pihenésre vágyóknak, hanem ötletekért a hazai vendéglátóknak is.