Nem veszélyes a januári felmelegedés

A januári felmelegedés alkalmával arra gondoltunk, hogy e hirtelen jött hőmérsékletváltozás serkentheti-e az őszi búza- és árpavetésekben, esetleg a gyümölcsfákban a betegségek kialakulását.

Aggodalmainkkal megkerestük Gáll Mihály Tamás agronómust, az Arad megyei Mezőgazdasági Tájékoztató Iroda munkatársát, aki megnyugtatott: az enyhe felmelegedés nem okozhat gondot, sőt elősegíti az őszi vetéseknek a fejlődését. Az ősszel vetett gabonák a hó alatt is fejlődnek, mivel ott a kinti fagy ellenére, 5 Celsius-fok van. Mivel éjjel a hőmérséklet 0 Celsius-fok vagy akár az alá is süllyed, a betegségek kialakulásához nincsenek kedvező feltételek. A gyors olvadás, illetve a sok esővíz miatt keletkezett belvíz annál károsabb az őszi kalászosok számára, amelyek vízben állva 24 óra után megsárgulnak, sőt el is pusztulhatnak. Különösen káros, ha fagyos időben kerül vízbe a növény, amelyiknek a szára, a levelei ezáltal hirtelen kitágulnak, elszakadhatnak. A felmelegedés akkor okozhat gondot, ha a hótakaró nélkül maradt vetést hirtelen, nagy fagyok érik. A búzavetés -15 Celsius-fokig kibírja hótakaró nélkül is, szerinte azonban, ezen a télen már nem valószínű az ilyen alacsony hőmérsékletnek a kialakulása. A gyümölcsfáknak, a szőlőnek sem okozhat gondot a felmelegedés, mivel az nem volt olyan hosszan tartó, hogy a rügyeik kipattantak volna. Ha februárban vagy márciusban melegszik fel az idő, a rügyek sokkal hamarabb kinyílnak. Mindent egybevetve, a januári, néhány napos felmelegedés a belvíz, illetve a folyók vízszintjének a növekedésén túlmenően, az őszi vetésekre, a gyümölcsfákra és a szőlőre nézve nem veszélyes – mondta el érdeklődésünkre Gáll Mihály Tamás agronómus.