Több lábon biztonságosabb

Amikor a simonyifalvi Bartha Antalnál jártunk, a gazda éppen a fűszerpaprika-szárító működését ellenőrizte. Ez gyakorlatilag 3 helyiségből áll, a középen lévőben üzemeltetik a szilárd tüzelésű kazánt, ami radiátorokkal fűti a másik két nagyobb helyiséget, ahol a zsákokban felaggatott fűszerpaprika száradt. 

Azért üzemel külön helyiségben a fűtőberendezés, hogy a díjszabásért szárított fűszerpaprikát ne érje sem füst, sem por. Maguk idén a szabadban 0,6 hektárra ültettek hagyományos fűszerpaprikát. Ami elég jól termett, noha nem öntözték. Szerinte nincs nagy különbség a hagyományos, illetve a hajtatott fűszerpaprika íze és színe között. A saját termés feldolgozása mellett az egész környékről hoznak hozzájuk felfűzött vagy hálózsákban tárolt paprikát szárítani, illetve őrölni. Utóbbi műveletet 10 napi szárítást követően, a tulajdonos jelenlétében végzik, miután az a száraz paprikáról letöri a torzsát, lemérik, majd 2-3-szor megőrlik. Fontos, hogy a paprika kellően ki legyen szárítva, ellenkező esetben nem lehet megőrölni. Már azt is tudják, hogy egy alaposan kitömött hálózsákból 1 jó kiló őrleményt lehet előállítani. Több mint 20 éve rendelkeznek engedéllyel a fűszerpaprika szárításához, őrléséhez, ami nem egyszerű, hiszen éjjel is rakni kell a tűzre, majd 2-3-szor, egyre kisebb lyukú rostával kell megőrülni. A díjszabás az előállított őrlemény kilója után 10-15 lej, attól függően, mennyi munka volt vele. A saját termés értékesítése nem okoz gondot, mivel az elmúlt 30 évben kialakult az állandó klientúra. Van több olyan régi vásárlójuk, akik minden télen elvisznek 1-2 mázsa őrleményt az ország minden részébe. Visszajárnak, mert tudják: garantáltan tiszta árut kapnak. Mostanában otthonról 25 lejért adják kilóját, hogy a viszonteladó is megéljen, de a vásárlónak se legyen drága.

Fokhagyma

Minden évben sok fokhagymát is termesztenek. Idén 2 hektáron termesztett a 3 család, a szülők, a leányuk, illetve a fiuk. Csodálkozásomra a gazda legyintett: nem olyan nagy munka az. Legnehezebb a duggatás. Tavasszal naponta 20-an is dolgoztak, hogy minél előbb földbe kerüljön a fokhagyma. A termés felszedését is 15 személy végezte, de egy nap alatt befejezték. Idén a fokhagyma a szárazság miatt gyengén termett. Maga rosszul járt, mert hereföldbe vetette, ami jobban kiszáradt. A mellette lévő nyári ugarban viszont jobban termett. Akárcsak a fűszerpaprikára, a fokhagymára is megvan a kialakult törzsvásárló réteg, amelynek tagjai mázsaszámra viszik el itthonról. Hogy pontosan mennyiért, nem tudta, mivel a felesége foglalkozik vele.

Vetésforgó

Maga inkább a 15 hektár szántóföld megművelésével van elfoglalva. A vetésforgóban egy rész kukorica, egy búza, míg a harmadik részt napraforgó, illetve a fűszerpaprika és fokhagyma teszi ki. Bizonyos terményeket lehetőleg  évente máshol termesztenek. Mivel a veje padlizsánnal is foglalkozik, a mezőn kutat fúratott az öntözéshez. A kukorica háromnegyed termést adott, a felét morzsolva, másik felét csövesen takarították be. Mivel három családnak kell sertést nevelnie, fias kocát tartanak, hízót, malacot is nevelnek, csakhogy egyiknek sincs ára. Az 5 hónapos hízóknak darabját alig tudta eladni 140 lejért. Maguknak 4 hízót nevelnek. Jobban megérné a gabonát értékesíteni, csakhogy a sertésállományt nem lehet egyik napról a másikra felállítani.

Idén a napaforgóval rosszul jártak, mivel parajmag is belekerült, ezért Bihar megyében nem vették át, két traktor-utánfutónyi napraforgómagot újra kell szelektálnia. A veszteség nemcsak a kétszeres munka és az időkiesés, hanem a felvásárlási árban is megmutatkozik, mivel az eredeti kilónkénti 1,4 lejes árat utólag 1,3 lejre csökkentették. A kalászosok is termettek olyan 2 vagonnyi kenyérgabonát, illetve takarmánybúzát. Az egész termést tárolják, szokás szerint, csak tavasz felé értékesítik.

Hatékonyság

Bartha Antal elismerte: a gazdasági világválság a mezőgazdaságot nem sújtja olyan mértékben, mint a bankszektort. A gazdálkodókat viszont az üzemanyag árának a folytonos emelkedése teszi tönkre, az szinte elviszi az egész hasznot. Annál is inkább, mivel idén a magángazdák nem kaptak üzemanyagár-támogatást, csak a társulások.

Mindent egybevetve, Bartha Antalnak az a véleménye: ha amúgy is megvan a termőföld, s beszerezték a szükséges gépeket, mindenképp kifizetődőbb a gazdálkodás, mintha alkalmazottként dolgozna valahol. Magát a munkában az is serkenti, hogy a gyermekeiben biztosított az utánpótlás, tehát érdemes beruházni a gazdálkodásba. Ha viszont több lábon álló gazdálkodási módot alakítottak ki, az biztonságosabb, nagyobb hatékonysággal kecsegtet.