Túl a mélyponton

Jóllehet a deficit is növekedett, 2010-ben a kereskedelem fellendült az EU-ban az előző évi hanyatlás után, ami mindenképpen bíztató jelnek tekinthető. 

Az export és import emelkedése ugyanis arra utal, hogy a belső és a külső felvevőpiacok bővültek, s ennek megfelelően a termelés is növekedett.

2010-ben a 27 tagú EU külkereskedelmi deficitje (vagyis az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelem mérlege) 143,7 milliárd euró volt, nagyobb, mint 2009-ben, amikor csak 108,1 milliárdot tett ki, derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának legfrissebb adataiból. Ami arra vezethető vissza, hogy az exportok csupán 23%-kal növekedtek egy év alatt (1348,5 milliárdra 1097 milliárdhoz képest), míg az import valamivel nagyobb mértékben, 24%-kal növekedett (1492,2 milliárdra a korábbi 1205,3 milliárdról).

 

Egyensúlytalan mérleg

Összességbe véve, a 27 tagú EU külkereskedelme igencsak egyensúlytalan. Roppant sebezhető nyersanyagok és energiahordozók terén, ezekből jelentős behozatalra kényszerül. Kivitele viszont mindenekelőtt feldolgozott termékekből áll. Tavaly például a nyersanyagok és energiahordozók terén a külkereskedelmi deficit 297,1 milliárd euróra nőtt a 2009-es 240,2 milliárdról. Ellenben a feldolgozott termékek esetén a többlet 163-ról 178 milliárdra nőtt.

Országokra való lebontásban hasonló jelentős eltérések tapasztalhatók. Az Egyesült Államokkal szemben 73,1 milliárd euróra emelkedett tavaly a többlet, míg az előző évben csupán 46,4 milliárdot tett ki. Ellenben Oroszországgal szemben az EU deficitje 68,4 milliárd euróra nőtt az előző évi 51,6 milliárdról. Japánnal szemben az európai deficit stabil maradt (21,1 milliárd 20,7-hez képest). A legaggasztóbb mégis a Kínával folytatott kereskedelem alakulása: a 2009-es 131,7 milliárd eurós deficit tavaly 168,9 milliárdra emelkedett. Vagyis a világ legnépesebb országa közel 170 milliárd euróval többet exportált az EU-ba, mint amennyit onnan importált! Ami havi több mint 14 milliárdos deficitet jelent uniós szempontból!

Amúgy Kína az EU legjelentősebb külkereskedelmi partnere, legalábbis import téren. A távol-keleti országból tavaly 282 milliárd euró (!) értékű árut importáltak, majdnem ugyanannyit, mint a következő két legjelentősebb partnertől (USA 169,3 milliárd, illetve Oroszország 154,9 milliárd) együttvéve. Csakhogy míg Kínából főleg feldolgozott termékeket vásároltunk, Oroszországból zömében nyersanyagokat és energiahordozókat (kőolaj, földgáz).

Export oldalon más a helyzet. Az EU legjelentősebb kiviteli piaca továbbra is az USA marad, oda tavaly 242,4 milliárd euró értékű árut szállítottak. Kína e téren csak a második, tavaly csak 113,1 milliárd eurónyit vásárolt az unió összes tagországából együttvéve. A parányi (7 millió lakosú) Svájc a bronzérmes, az alpesi ország 105,4 milliárd euró értékű termékeket és szolgáltatásokat vásárolt az EU-ból.

 

Országonként eltérő teljesítmény

Népességüktől és gazdasági fejlettségükből kifolyólag a 27 uniós tagország külkereskedelmi teljesítménye között természetesen jelentős eltérések tapasztalhatók. Tavaly például a 3 balti ország exportja növekedett legnagyobb mértékben (Észtország 35%, Lettország 30%, Litvánia 33%) s Bulgária is 33%-os növekedést ért el. Románia az ötödik a rangsorban, országunk exportja tavaly 28%-kal emelkedett 2009-hez képest, s a 37,3 milliárdos kivitel történelmi rekordnak számít. Mindezek ellenére EU-s szinten jelentéktelen marad, a szomszédos Magyarország kivitele például (fele annyi népességgel) csak 21%-kal növekedett 2009-hez képest, mégis 72 milliárd euróra rúgott, ami majdnem duplája Románia hasonló értékéhez.

A következő táblázat néhány EU-s tagország külkereskedelmi-teljesítményét mutatja be export-sorrendben (milliárd euróban). 

Ország (lakosság, millióban)

Export

Import

Külkereskedelmi mérleg

Németország (82)

957,1

804,7

152,4

Hollandia (16)

432,1

389,8

42,3

Franciaország (64)

393,0

457,1

-64,1

Olaszország (56)

337,9

365,2

-27,3

Belgium (10)

310,9

294,5

16,4

Nagy Britannia (60)

306,1

421,5

-115,5

Spanyolország (41)

185,3

237,1

-51,8

Svédország (9)

119,7

112,0

7,7

Lengyelország (39)

117,5

131,0

-13,5

Ausztria (8)

114,9

119,7

-4,4

Csehország (10)

100,3

95,2

5,1

Írország (4)

88,4

45

43,4

Magyarország (10)

72,0

66,5

5,5

Finnország (5)

52,4

51,5

0,9

Szlovákia (5)

49,2

50,1

-0,9

Románia (21)

37,3

46,8

-9,5

Görögország (11)

15,8

38,3

-22,4

Litvánia (3)

15,7

17,6

-1,9

Bulgária (8)

15,6

19,2

-3,6

Amint a táblázatból is kiderül az EU motorja egyértelműen Németország, kivitele több mint duplája, mint a második legjobb Hollandia esetén, s szinte háromszorosa a franciákhoz, olaszokhoz vagy britekhez képest. Holott tavaly Németország kivitele csupán 19%-kal növekedett, mégis megközelíti az ezermilliárd eurót. Amúgy Hollandia mellett a másik parányi németalföldi ország, Belgium is kiemelkedő helyet foglal el export terén, a nála sokkal népesebb francia és brit szomszédokkal egy kategóriába sorolható.

Az új tagországok közül természetesen a legnépesebb Lengyelország a legjelentősebb exportáló, mégsem éri utol a nála négyszer kisebb népességű Svédországot. Csehország exportja meghaladta a 100 milliárd eurós éves szintet, a többieké viszont jócskán az alatt alakult.

A külkereskedelmi mérleg szempontjából viszont teljesen más a helyzet. Export-orientált gazdasága révén természetesen Németország áll legjobban e téren is, majd Írország, Hollandia és Belgium következik. Ellenben az EU másik 3 „nagyja”, Nagy Britannia, Franciaország és Olaszország komoly deficiteket értek el. Ami előbbi esetén aggasztó mértéket ölt, hiszen meghaladja a 100 milliárd eurós szintet! A gazdasági világválság által erősen sújtott Spanyolország esetén sem fényes a helyzet, közel 52 milliárdos deficitjével a britek és a franciák mögött a harmadik, jelentősen rosszabb helyzetben, mint a nála jóval népesebb és tehetősebb Olaszország.

Hozzájuk képest a keleti új tagországok helyzete kiegyensúlyozottságuknál fogva jobbnak tekinthető.