Zsugorodó állami földtulajdon

Cepan Claudiu agronómussal, az Állami Földtulajdon Ügynökség Arad megyei vezetőjével az állami tulajdonban lévő földterületek helyzetét, jövőbeli kilátásait tekintjük át.

– Tavaly történt-e valamilyen változás az állami tulajdonban lévő Arad megyei földek tekintetében?

– Az Állami Földtulajdon Ügynökség 2002-ben jött létre a 268. Törvény értelmében. Eszerint az Ügynökség az állami tulajdonban lévő mezőgazdasági földterületeknek az ügyintézésével, leginkább a bérbeadásával foglalkozik. Mivel az állami tulajdonban lévő földterületek még mindig visszaigényelhetők, a mennyiségük évente csökken, a polgármesteri hivatalok által a tulajdonosoknak visszaszolgáltatott földterületekkel.

– Mennyi állami föld van még Arad megyében?

– Jelenleg 1255 hektár, amiből mintegy 600 hektár szántó, 60 hektár legelő, illetve nem termő mezőgazdasági földterületek a volt állami gazdaságok épületei által elfoglalt területek. Amelyek valamikor magánszemélyeknek el lettek adva, de az alattuk lévő földterület az államé maradt. E földterületek a megyében 228 hektárt tesznek ki.

– Ha az épületet valaki megvásárolta, milyen feltételek között használja az alatta lévő területet?

– Koncesszióba adtuk őket 49 évre, így az épület tulajdonosa addig használja, amíg a földön található istálló vagy iroda használható. Ha az épület összedől, esetleg lebontják, a területet másnak adjuk bérbe. A jelenleg érvényben lévő uniós szabályozás szerint pályázati forrásból a bérelt területre is emelhetnek szárítót, istállót vagy más gazdasági épületet. További 90 hektár tesznek ki a megyében lévő, állami tulajdont képező üvegházak. Ezekkel gondok vannak, mert ha a jelzett üvegház le van bontva, a felszabadult terület valaki által visszaigényelhető. Akik viszont megvásárolták az üvegházakat, szeretnék felújítani őket, csakhogy egyelőre, ide vonatkozó uniós támogatások nincsenek.

– Hol találhatók ezek az üvegházak?

– Aradon van a 90 hektár üvegház, ahol az épületeket megvásárolták, az alatta lévő terület viszont az Állami Földtulajdon Ügynökséghez tartozik. A szántóföldek Zabrány környékén vannak, amelyeket folyamatosan igényelnek vissza, kerülnek ki az Ügynökség hatásköréből. Kárpótlási jegyekkel szeptemberig a hatáskörünkben lévő szántóföldnek a 65%-a gazdára talál. Van továbbá 59 hektár gyümölcsösünk Körösbökény és Lippa környékén. Reméljük, idén vissza nem térítendő támogatást tudunk szerezni az elöregedett gyümölcsfák újratelepítéséhez.

– A gyümölcsösök használatban vannak?

– Természetesen, de kínlódnak velük, mert a gyümölcsfák eléggé idősek, ezért idén pályázati támogatással legkevesebb 50 hektárt szeretnénk újratelepíteni.

– A használt területekért mennyi koncessziót fizetnek a bérlők?

– Az épületek alatti területek bérleti díja évente 0,06 euró négyzetméterenként. Tekintve, hogy nagy területek vannak így koncesszióba adva, a bérleti díjuk évente jelentős összegre emelkedik. Szántóterületek, illetve a gyümölcsösök esetében a föld termékenységének mértékében, hektáronként 500-800 kiló búza értékének megfelelő bérleti díjat jelent hektáronként. Az árat a nemzetközi piacon jegyzett búza január 1-jei árán fizetik ki. Megjegyzem, az Ügynökség komolyabb bevételei a nem termő állami földterületek koncessziós díjszabásaiból származnak.

– Újabb földtörvény van-e a láthatáron?

– Tudtommal dolgoznak rajta. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium részéről olyan kezdeményezés is volt, hogy az állam vásároljon termőföldet. Terv van, de pénz hiányában állami visszavásárlásról egyelőre csak beszélnek.

– Mit terveznének a visszavásárolt földekkel?

– Bérbe adnák. Én szeretném, ha az állam bizonyos mennyiségű földet visszavásárolna, mert régiónkban a román államnak van a legkevesebb saját földterülete. Az állítás alátámasztására az Arad megyei helyzet is kézenfekvő, hisz a megyében lévő több mint 300 000 hektár mezőgazdasági területből 1255 hektár van állami tulajdonban, ami nem egészséges arány.

– Köszönöm a beszélgetést.