A Teremtő Isten létezése a Szentháromság szeretetközösségében valósul meg. Az embert sem magányos lénynek teremtette. Amellett, hogy egyedinek alkotott minket és egyénileg is nagyon fontosak vagyunk a számára – közösségben, emberi kapcsolatokban gondolkodik.
Szeretné, hogy egymást bátorítsuk, segítsük, kifejezzük egymás felé a szeretetünket. Az Ószövetség idején a választott nép alkotott papi közösséget. A végső időkben Isten, Fia által az egész emberiségből gyűjtötte egybe Egyházát. Jézus saját életét adta a minden emberért, de csak azok élvezhetik ennek a csodálatos szeretetnek az előnyeit, akik a maguk számára elfogadják a Megváltó helyettesítő áldozatát.
Az emberiség létezésének hajnalától kezdve határozottan észlelhető a szeretet közösséggel szembe helyezkedő romboló erők működése. Világunkban létezik egy, a láthatatlan személyes Istennel szembehelyezkedő, valóságos gonosz, romboló személyiség, a Diabolos. Nos, amint neve is mutatja, Ő a nagy „szétdobáló”. Jézus Krisztus, amikor óvta tőle tanítványait, hazugság atyjának, emberölőnek nevezte. Romboló munkája akkor a leghatásosabb, amikor rést tud támasztani az emberi közösségekben. Számos család, emberi csoportosulás, sőt egész népek hullottak szét, kerültek a történelem süllyesztőjébe, mert önmagukat morzsolták fel. Isten a 133. zsoltárban határozottan kijelenti: csak oda küld áldást, ahol az atyafiak békességben élnek egymással. Ez azt jelenti, hogy a közösség érdekeit magasabb rendűnek tekintem saját egyéni érdekeimnél. Ehhez viszont „fentről” jövő isteni erőre van szükségem. A kommunizmus bukásának számos oka között olyan utópisztikus gondolat is megtalálható volt, hogy Isten nélkül lehet magas erkölcsű társadalmat létrehozni. Nos, ez „fából vaskarika”! Még vallásos körökben is gyakran teret kap az egyéni érdekek érvényesítése. Nincs új a nap alatt, az ember jelleme ma is ugyanaz, mint kétezer évvel ezelőtt, mert a háttérben ugyanaz a gonosz erő található meg. Jézus Krisztus keresztre feszítését a zsidó nép vezetői, a főpapok döntötték el. Attól féltek, hogy mindenki Jézust fogja követni és ők maguk „állás nélkül” maradnak. Ma is vannak közösségek, ahol egyéni érdekek miatt gyülekezeti közösségek szakadnak szét. A Szentlélek mindig az egységet munkálja. Jézus maga a szárdiszi gyülekezet elöljárójának mondja: „Ébredj fel és erősítsd a többieket…!” (Jel. 3, 2.) A továbbiakban nagyon komoly figyelmeztetést fogalmaz meg az Ige: „Ha tehát nem ébredsz fel, eljövők hozzád, mint a tolvaj…” Igen, a szakító munkáért a számonkérés biztosan bekövetkezik. Lesznek – az ige tanulságai szerint – olyanok, akik azzal fognak védekezni, hogy „Uram, a te nevedben nagy dolgokat tettünk… hangosan csengett az ének közösségünkben… stb.” A válasz kemény és rövid lesz: „Nem ismerlek benneteket!” Ezen a földön lehet Jézus neve mögé bújni, a nagy elszámoltatásnál ez nem fog segíteni, mert ami nem a Lélek közösséget építő munkájának eredményeképpen történt, az kivettetik a külső sötétségbe.
A májusi koranyár sok embert vonzott a szabadba az RMDSZ majálisa kapcsán. Az együttlét öröme mindig lelkesítőleg hat azok szívére, akik a közösségi alkalmakat szeretettel fogadják és a kapcsolatokat őszintén ápolják. Sajnos, az óhazában is régen levitézlett hősök dolgoznak a nép megosztásán. Szomorú, hogy itt Erdélyben is vannak követőik. Bár csak meg tudná érteni magyar népünk, hogy megmaradásunk Isten kezében van, és akik le tudják rombolni a mesterségesen emelt emberi „büszkeség falakat”, azoknak életét Isten áldó keze védelmezi a gonosz emberek támadásától. Csak a szeretet melegétől fakad dalra a szív: „Testvéreim, jertek zengjen énekünk, áldjuk, mert kegyelmes a mi Istenünk! Szeretetből értünk adta szent Fiát, benne nyert a szívünk bűntől tisztulást!”
Bátkai Sándor
Hozzászólások