Hitélet

Felmérést készítettek Amerikában gazdasági-pénzügyi szakemberek között, s a kérdés az volt hogyan látják – évekre visszatekintve –, mi volt az, amit gondolkodásukban, intézkedéseikben tévesnek minősíthetnek?

Az arad-belvárosi római katolikus templomban május 5-én, kedden 7.30 órától magyar nyelvű szentmise, 18 órától román nyelvű szentmise Szent Antal tiszteletére, 19 órától magyar nyelvű szentmise Szent Antal tiszteletére.

Nagypéntek és húsvét csodája ékesszólóan bizonyítja, hogy Isten lényének legfőbb jellemvonása a szeretet. De mint tudjuk, a szeretet önmagában nem létezhet, hogy láthatóvá váljon, társra van szüksége. Nos, az isteni Szentháromságot emberi elmét meghaladó csodálatos szeretet, egység, harmónia köti össze. Közös döntésük alapján történt  a teremtés is, hogy a túlcsorduló szeretetkiáradásnak  legyen iránya és tárgya, és ez nem más mint a teremtés koronája, az ember.

Igazodnia kell a koronavírus-járvány adta körülményekhez az idei csíksomlyói búcsúnak – mondta hétfőn az MTI-nek nyilatkozva Bőjte Mihály, a búcsút szervező erdélyi ferences rend csíksomlyói házfőnöke.

Jézust feltámasztotta Isten, mivel lehetetlen volt, hogy a halál fogva tartsa őt
(Szent Anaklét, Szent Radbert)
 

„...A tanítványok megörültek, hogy látják az Urat.”  /János ev. 20, 20./

A dévai római katolikus egyházközségben a Páduai Szent Antal-templomban a megszokott rend szerint tartanak szentmiséket, melyet a plébánia honlapján élőben közvetítenek. Kedden elkezdődött a Szent Antal kilenced. A templom 80 éves évfordulója alkalmából tervezett ünnepség időpontját a szükségállapot lejárta után pontosítják.

Válsághelyzetben vagyunk. Nem túl régen még úgy tűnt, hogy minden rendben van. Egy váratlan ellenség miatt egyik napról a másikra a szobákba kényszerültünk, és nem tudjuk mit tegyünk, megoldásokat keresünk. Úgy tűnik, hogy időnként szüksége van a fogyasztói társadalomnak „kényszer pihenőre”, mert az időt csak pénzben méri.

A dévai ferences templomban megtartott húsvétvasárnapi ünnepi szentmisén p. Böjte Csaba ferences szerzetes prédikációjában kifejtette: tértől és távolságtól függetlenül, mindannyian itt vagyunk Isten szeretetének a keblén, megünnepelni Jézus Krisztus feltámadását.

A történelmi magyar egyházak idei húsvéti szertartásainak többségét online követhetik az érdeklődők.

„Valóban feltámadt az Úr, alleluja. Övé a dicsőség és a hatalom örökkön örökké!” (Lk 24, 34.; vö. Jel 1, 6.)

„Bizony, bizony, mondom nektek, hogy amit csak kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. Ezeket azért mondom nektek, hogy békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot.” (Jn 16, 23–33.)

Nagyszombaton olvassuk: „...pihentek a parancsolat szerint” (Lk 23, 56.). Krisztus Jézus temetése után ennyit tudunk erről a titokzatos napról. A tanítványok elhúzódtak nemcsak a világ elől, hanem egymástól is.

„Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére, aki az előtte levő öröm helyett – a gyalázattal nem törődve – vállalta a keresztet, és Isten trónjának a jobbjára ült.” (Zsid 12, 2.)

Idén rendhagyó virágvasárnapot éltünk meg, amikor a templomok nyitva álltak ugyan, de a szentmisékbe, az istentiszteletekbe a hívők otthon, az internet vagy a közmédia révén igyekeztek bekapcsolódni.