A hó elolvad, a szemét marad!

Végre egy biztató hír: elkezdődött az olvadás. A hír okozta örömet az sem árnyékolja (sőt!), hogy a folyamat hosszadalmasabbnak ígérkezik, tehát nem kell fél lábszárig érő hólében caplatnunk napokon át a város utcáin, mert a csatornahálózat képtelen lesz megbirkózni a vízzel. 

Most még csak bokáig ér, sokfelé a gyalogátkelőknél a koszos, sűrű latyak, de egyelőre akad hely kerülgetni. Viszont nagyon kell figyelni: egyrészt a kocsiutakon felgyülemlett vízben rohanó autókra (könnyen kaphatsz nem kívánatos oldalzuhanyt), másrészt a háztetőkről lezúduló jeges hódarabokra (ajánlatos szorosan a fal mellé húzódva araszolni előre, elkerülendő a fejbekólintást). A leromlott állagú, roggyant házak erősen csöpögő lyukas ereszei – a fejem, nyakam bánja a hideg fürdőt – külön tanulmányt érdemelnek.

De bármennyire is leköti figyelmemet e kellemetlenségek kivédése, képtelen vagyok nem észrevenni – és ebben nem vagyok egyedül! – az utcákon, járdák mentén felhalmozott egyre koszosabb hódombokat borító szemetet. Műanyagpoharak és kisebb-nagyobb dobozok, különböző méretű pillepalackok, piszkos nylonzacskók, tépett újságlapok, trágyával kevert szalma tarkítják a járdaszegélyt főként a forgalmas útvonalakon: a Vlaicu úton, az Eminescu vagy a Blaga utcában, a piacok környékén. A hóréteg apadása, vékonyodása mindinkább felszínre hozza a gátlástalan emberi gondatlanság megszámlálhatatlan jelét. Melyek eltakarítása több időbe és energiába fog kerülni, mint a hó eltüntetése. A hó elolvad, a szemét marad!