A Kézfogások és az Arad–Gyula testvérvárosi kapcsolatok történetéhez

Nemrég emlékeztek meg Gyulán a két város között létrejött, és az akkori román–magyar kapcsolatokra is pozitív hatással lévő Kézfogások rendezvényre, amely két év múlva testvérkapcsolattá fejlődött. Az ünnepségen jelen volt a két város mai vezetőin kívül Gyula és Arad akkori polgármestere, hiányzott viszont maga a kezdeményező, aki arra hivatkozott, hogy csak két nappal a rendezvény előtt hívták meg. A Nyugati Jelen képviselőjeként mindkét polgármesterrel interjút készítettem (helyszűke miatt közlésükre nem került sor, de magnón megvannak), és természetesen – sőt: mindenekelőtt – Susánszki Imre kezdeményezőt is megkérdeztem volna. Ha beszélgethetünk, bizonyára hitelesebben tudok beszámolni a kezdetekről, amelynek apró részleteit nem ismer(t)em, a 20. évforduló kapcsán írt tudósításban szereplő információk az ünnepségen elhangzott beszédekből származnak.

Az alábbi levelet Susánszki Imre intézte hozzám.

Tisztelt Jámbor Gyula Úr!

Sajnálattal jegyzem meg, hogy a Kézfogások rendezvényről szóló beszámolója, amit a 20. évforduló kapcsán írt, nem teljesen tükrözi a történelmi hűséget. Idézek írásából: „Ami kétségtelen: az első lépés 1992 nyarán történt meg, miután egy gyulai középiskolás diák, Susánszki Imre dr. Pocsay Gábor akkori gyulai polgármestert fogadóóráján felkereste az ötlettel, hogy a német–francia megbékélés mintájára hozzanak létre egy magyar–román, ugyancsak a megbékélést, barátságot szolgáló, Kézfogásoknak elnevezett rendezvényt. Pocsay doktor, Gyula köztiszteletben álló főorvos-polgármestere Arad akkori városvezetőjéhez, a tanár Moisescu polgármesterhez fordult, aki gondolkodás nélkül igent mondott a kezdeményezésre.” Ez nem felel meg teljes mértékben a történelmi hűségnek. Nem azzal indult a kezdeményezés, hogy én felkerestem Dr. Pocsay Gábor korábbi gyulai polgármestert a fogadóóráján! A történet a következőképpen volt: Levelet írtam több közéleti személyiségnek, többek között dr. Pocsay Gábornak, Gyula Város akkori polgármesterének is! 1992-ben írásban tettem javaslatot a Kézfogások magyar–román megbékélési találkozó megrendezésére, a francia–német minta alapján. A javaslat több volt, mint a két város testvérvárosi kapcsolatának létrehozása, én egy sokkal szélesebb körű magyar–román párbeszédre tettem javaslatot, amelynek a két város lett a helyszíne! Dr. Pocsay Gábor polgármester nem válaszolt a levelemre, azonban én egyidejűleg megküldtem a javaslatomat a két ország kormányának is. Legelőször dr. Jeszenszky Géza akkori magyar külügyminiszter válaszolt levelemre 1992 januárjában. Én, kezemben dr. Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter támogató levelével (ami azóta is megvan) 1992 telén (és nem nyarán) valóban bementem dr. Pocsay Gábor polgármester fogadóórájára, aki nagyon kedvesen fogadott, és mondta, hogy sajnos, sok munkája miatt nem ért rá válaszolni a neki  korábban ír levelemre. Megmutattam neki dr. Jeszenszky Géza külügyminiszter támogató levelét, és ezt követően dr. Pocsay Gábor is támogatásáról biztosította a javaslatomat. Ez történt azon a bizonyos polgármesteri fogadóórán. Később megjött a válasz arra a levélre is, amit a román kormánynak küldtem, és a válaszban a román kormány budapesti képviseletének részéről Ioan Donca nagykövet támogatásáról biztosította a kezdeményezést. A román nagykövet levelének másolatát elküldtem Aradra az ottani városvezetésnek. Ezt követően tárgyalt egymással a kezdeményezésről dr. Pocsay Gábor gyulai, és Cristian Moisescu aradi polgármester. A tényekhez hozzátartozik, hogy ez után a két polgármester, a két városvezetés maximálisan a kezdeményezés mellé álltak! Az is tény, hogy dr. Pocsay Gábor és Cristian Moisescu polgármesterek sokat tettek azért, hogy ötletemből valóság legyen! A két akkori polgármesternek, és az akkori városvezetőknek jelentős érdemei vannak! Az első Kézfogások 1994 nyarán valósult meg, rengeteg kulturális programmal, a két ország kormányai államtitkári szinten képviseltették magukat! A Kézfogások rendezvény gyümölcseként 1994 decemberében aláírták a két város: Gyula és Arad testvér városi megállapodását. Ehhez kapcsolódik egy érdekesség: Eredetileg Békéscsaba szeretett volna Arad testvérvárosa lenni, Békéscsabán azzal érveltek, hogy a város Békés megye megyeszékhelye, és úgy helyes, ha Araddal, mint Arad megye megyeszékhelyével Ők kötnek testvérvárosi szerződést. Azonban a Kézfogások rendezvény erősebb érvnek bizonyult, mint Békéscsaba véleménye. Így Békéscsaba helyett Gyula lett Arad testvérvárosa! Egyébként az első Kézfogások megszervezésében rengeteg ember aktív szerepet vállalt. A két város polgármesteri hivatalainak dolgozói, városi intézmények munkatársai, és sok civil is sokat tett a sikerért! A szervezés akkor egy nagyon jól összehangolt csapatmunka volt! Én voltam a kezdeményező, a két akkori városvezetés dr. Pocsay Gábor és Cristian Moisescu polgármesterekkel az élen támogatták a kezdeményezést, azonban nagyon sok gyulai, és nagyon sok aradi ember munkájának is köszönhető volt a siker. Engem ugyan a jelenlegi hivatalos városvezetők igyekszenek kirekeszteni már ebből, de amiket leírtam, az hozzátartozik a történelmi hitelességhez! Én nem akarom, és soha nem akartam kisajátítani ennek a 20. éves rendezvénynek a sikerét, vannak, akik azonban sajnos ezt próbálják tenni!

Susánszki Imre civil kezdeményező

***

Magam tudom, tapasztaltam: húsz év után a pontos részletek gyakran elvesznek vagy (nem feltétlenül rosszindulatból) módosulnak az azokat átéltek emlékezetében, ha csak nem nagyon fontosak számukra. Susánszki Imre számára bizonyára nagyon fontosak voltak és maradtak, minden bizonnyal az ő változata a valós. Pár nappal a december 12-én esedékes aradi ünnepség előtt ezért is adtuk közre, a történteket tisztázandó.