A szaktárca vissza sem jelzett

Nagy érdeklődés övezte a megyei háziorvosok patronátusa által kezdeményezett, Aradon első ízben megszervezett Országos Háziorvosi Konferenciát, melyet ma délelőtt nyitottak meg a Ioan Slavici Klasszikus Színházban.

A tudományos szemináriumokkal, munkamegbeszélésekkel, farmakológiai termékbemutatókkal teletűzdelt eseményen elsősorban a háziorvosi rendelők szerepére és azok fejlesztésére helyezték a hangsúlyt. A felszólaló szakemberek azonban számos orvosi szakterületet is érintettek beszédeikben, mások a gyógyszeripar legújabb fejlesztéseiről tájékoztatták az érdekelteket.

Egyébként a szervezők az egészségügyi minisztert is meghívták, a tárca vezetői azonban nem adtak életjelt magukról. Valószínűleg nem tartották érdemesnek a leutazást. Pedig a szakmai megbeszéléseken túl, a romániai háziorvosok és általában az egészségügyben dolgozók nehézségeiről is szó esett, amit nem ártott volna, ha Cseke miniszter úr a saját fülével hall.    

Határon átnyúló projekt a fertőzések megelőzésére

A meghívottak között jelen volt többek között dr. Mucsi Gyula, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális (Békés megyei) tisztifőorvosa. A magyar vendég pozitívan nyilatkozott az Arad Megyei Közegészségügyi Igazgatóság (DSP) szakembereivel fenntartott szakmai kapcsolatról, sőt egy közös, határon átnyúló, járvány-megelőzési projektről is beszámolt. Mint elmondta, a román és a magyar egészségügyi hatóságok között hosszú évek óta folyik az együttműködés a közegészségügy, a járványügy és az egészségvédelem területén. Több közös projektjük volt már: magyar és román gyerekek részvételével például táplálkozással kapcsolatos vetélkedőket szerveztek, de a vizek és a levegő minőségére vonatkozó adatcserére is sor került a két állam között.

A legfontosabb – egy közös járvány-felügyeleti rendszerről szóló – projektjük 2006–2007-ben valósult meg. Ezen belül, a szomszédos partnerek a határ menti településekben található fertőző betegségekről tájékoztatták egymást.

Az Arad megyei igazgatósággal folytatott együttműködés legfrissebb gyümölcse egy újonnan megnyert, 182 000 eurós uniós pályázat, amelyben három román és három magyar megye vesz részt. A projektben a járvány-felügyeleti rendszert szeretnék területileg fejleszteni egy internetes hálózat révén, melynek lényege egy hatékonyabb, gyorsabb információátadás a fertőzést észlelő háziorvosok, illetve a legfelsőbb hatósági szervek között.  

„Jelenleg a szerződéskötési procedúrák zajlanak, a projektet egy év alatt kell végrehajtanunk. Várhatóan jövő év végére fog ez a rendszer felépülni” – nyilatkozta dr. Mucsi, kezeskedve afelől, hogy a rendszer a projekt lezárása után is működni fog, az erre szükséges anyagi keret ugyanis biztosított. Hangsúlyozta: a projekt elsősorban a megelőzést szolgálja. Az illetékesek csak úgy tudnak idejében, összehangoltan közbelépni, ha tisztában vannak azzal, hogy milyen járványügyi események zajlanak a határ menti területeken.

„A projekt haszonélvezői maguk a lakosok, de remélem az orvosok is, hiszen egy online számítógépes rendszerrel gyorsabbá, kényelmesebbé és szakszerűbbé válhat a fertőző betegségek bejelentése” – mondta a Békés megyei szakember.

„A vizitdíj politikai döntésen alapszik”  

A konferenciára ellátogatott az Országos Háziorvosi Társaság alelnöke, dr. Gheorghe Lascu is. A háziorvosok legégetőbb aktuális problémáiról kérdezve elmondta: a legtöbb sérelem a rendelők munkáját hátráltató túlzott bürokráciára érkezik. „Nem tartom normális dolognak, hogy egy háziorvos egyszerre három-négy receptet írjon fel egy betegének. Így nem lehetünk gazdaságosak. Másrészt a környezetet sem kíméljük, hisz rengeteg papírra van szükségünk, a páciens pedig gyakran teljesen összezavarodik a többféle recept miatt és azt sem tudja, mit kérjen a gyógyszertárban” – nyilatkozta Lascu. A Nyugati Jelen kérdésére, hogy mi a véleménye a nálunk is bevezetett egészségügyi részhozzájárulásról vagy vizitdíjról (coplată) a következőt nyilatkozta: „Ezt már többször kihangsúlyoztam, hogy a részhozzájárulás politikai döntésen alapszik, épp ezért azok vállaljanak felelősséget érte, akik ezt az egészségügyi rendszert vezetik. Persze ez létezik más országokban, Magyarországon például népszavazással már leszavazták. Nálunk azonban a vizitdíjjal nem fog megoldódni az egészségügy alulfinanszírozottsága”.

Lascu szerint az is tisztességtelen, hogy a kórházak évtizedek alatt felhalmozott adósságait az állam most az adófizetőktől befolyt egészségügyi hozzájárulásokból próbálja törleszteni.

Az eseményre nemcsak hazai, hanem külföldi orvosokat is meghívtak, akit még érdekel a program a www.conferinta.confar.rohonlapon keresgélhet a címek között. A rendezvény utolsó napja szombat, tehát még nem késő meglátogatni.