Aggódik egy kisrégió

Az április 1-jétől, az Egészségügyi Minisztérium által felszámolt kórházak közül talán egyiknek a megtartásáért sem tettek annyi erőfeszítést, mint a Kisjenői Egészségügyi Központ nevet viselt városi korházért, hasztalan. 

Hogy miért küzdöttek annyit érte, milyen egészségvédelmi perspektívák várnak az Arad megye észak-nyugati részén élő közel 40 ezer polgárra, továbbá milyen lehetőségek nyílnak a szakminiszter által szorgalmazott idősek otthonainak a létrehozására, a következő riportban próbáljuk feltárni.

Vége a szélmalomharcnak

A hosszas szélmalomharcba belefáradt Burdan Gheorghe kisjenői polgármester szerint az Egészségügyi Központ jól szolgálta a kispénzű polgárokat, akiknek az érdekeit viszont Bukarestben nem vették figyelembe, amikor a jól felszerelt, kiváló tüdőosztállyal rendelkező kórház felszámolása mellett döntöttek. Részletekbe nem óhajtott bocsátkozni, azokért Şulea Ioan menedzserhez irányított. Aki ismertette a tüdőosztálynak a 2006–2008. között történt teljes felújítását, korszerű felszerelését. Az évente ellenőrző szervek véleménye szerint, a tüdőosztály a felújítás után az ország 4 legjobban ellátott, hasonló intézménye közé tartozott. A Központ 52 alkalmazottját a miniszter rendelete értelmében, elosztják a megye más egészségügyi intézményei között. Közülük 28 kérvényezte a korházakban lévő betöltetlen állásokat. Tudtával mindnyájan álláshoz jutnak, vagy ha egyesek végzettségének megfelelően nincs betöltetlen állás, kérelmezhetik a szomszédos megyékben lévő üres állásokat. Ugyanakkor olyan szakorvosok is vannak, akik Kisjenő város tanácsától igényeltek engedélyt magánrendelő megnyitásához. Tehát gyakorlatilag az eddigi rendelőikben fognak tovább dolgozni.

Idősek otthona, utópia

Şulea szerint, a miniszter által szorgalmazott idősek otthonának a megnyitása a helybeli önkormányzat döntésén múlik, mivel a helyi tanács alárendeltségébe fog tartozni. A létrehozás azonban számos kötelezettséggel is jár, beleértve az EU-normáknak való megfelelőséget is. Amelyek mosdóval, vízöblítéses illemhellyel ellátott garzonlakásokat feltételeznek, két személyre legkevesebb 16 légköbméter levegővel. A helyiségek 80%-nak egy- vagy kétágyasaknak kell lenniük. E feltételekhez való igazodás további befektetéseket, átalakításokat igényel. Amire viszont a helyi tanácsnak jelenleg nincs pénze. Ugyanakkor az sem biztos, hogy találnának elég idős embert az otthon számára. A prefektussal a közelmúltban lezajlott találkozón érdeklődött egy, az idősek otthonába történő beutalót igénylők megyebeli névsora felől. Kézzelfogható választ nem kapott, ami azt jelenti, nincsenek felkészülve idősek otthonainak a megyében történő létrehozására. A sajtóban való szellőztetés mellett, kézzelfogható előkészületek ez irányban a kormány, illetve annak a kihelyezett intézményei részéről nem történtek. Şulea szerint, senki nem vette komolyan, hiszen a március 31-én kiadott 345. számú rendelet nem szabályozza a felszámolásra előterjesztett kórházaknak idősek otthonává való átalakítását. Április 1-jétől, e kórházak alkalmazottainak megszűnt a szerződése az Egészségbiztosítási Házzal. Ami törvénytelen, hiszen a 32. Kormányrendelet szerint, a meglévő szerződés 6 hónapig meghosszabbítható. Mivel megszűnt az alkalmazottaknak a fizetése, a kórház adminisztrációja kénytelen volt felmondani az alkalmazottaknak. Éppen ezért, a helyi tanács március 28-án, meghozta a rendeletet a Központnak április 1-jétől történő felfüggesztéséről, csakhogy az nem volt törvényes, mivel a 95. törvény értelmében kórházat alapítani vagy megszüntetni a kormány feladata. A tanács annyit tehetett volna, hogy pénztelenségre hivatkozva a kórház megszüntetését a megyei tanácsra vagy a prefektúrára ruházza. Kisjenőn idősek otthonát létrehozni csakis az Állomás utca 24. szám alatt lévő 40 ágyas TBC osztályon lehetne. Itt, a megfelelő átalakításokkal 28-30 idős embert lehetne elhelyezni, de 14-15 személy számára munkalehetőség is nyílhatna. A belgyógyászaton lévő 10 ágyat tartalmazó helyiségek, illetve laboratóriumok is rendelkezésre állnának, de a Röntgen osztályt átadják a magánkórháznak, mivel ezen osztály nélkül egyetlen kórház sem létezhet. A többi helyiségben bizonyára magánrendelőt nyitnak az eddig ott tevékenykedő szakorvosok.

Sürgősségi ügyelet?

Hogy mi lesz a sürgősségi ügyelettel?

A vidéki kórházak egy ügyeletes szobán kívül amúgy sem rendelkeznek sürgősségi osztállyal. Az a megyeközpontban van, ezért az ügyeletes szobáról, kellő ellátás után oda fogják irányítani a betegeket. De ez az ő belső ügyük lesz, kívülről nem lehet beleszólni. A kórházak rangsorolásakor azonban még a IV. fokozatba soroltaknak is legkevesebb két ügyeletes vonallal kell rendelkezniük.

Egyelőre tehát nem lehet megelőlegezni Kisjenőn a jövőbeli betegellátást. A múltbeli gyakorlat, amikor a sürgősségi ügyelet működött, és az egészségbiztosítással rendelkezők ingyenes kezelést, gyógyszerellátást kaptak, sokra kötelez. Szerinte a magánkórház Kisjnőn meglévő mintegy 80 ágya elég lenne a helybeli, valamint a környékbeli lakosság kiszolgálására, ha méltányos díjszabást alkalmaznak.

Mit mondanak a volt beutaltak?

A megszűnt kórházban zajlott ellátásról legtisztább képet a beutaltaktól kaphatunk, ezért a környékbeli településeken is érdeklődtünk.

Az ágyai Kiss Sándor a hasnyál-mirigy gyulladásával éveken keresztül, heteket feküdt a kisjenői kórházban, ahol szerinte jobb volt az általános ellátás, mint Aradon vagy Kolozsváron. Éppen ezért aggódik a jövő miatt.

A nagyzerindi gyógyszertárban Pallagi Margit gyógyszerész nem feküdt ugyan a jelzett kórházban, de a helybeli betegektől – akik gyógyszerért hozzájuk járnak – csak jót hallott róla. Volt telefonos elérhetősége, amelyiken bármikor be lehetett telefonálni programozás végett. Az új kórházba azonban kész tortúra bejutni, mivel ott a magánorvosoknak külön mobiltelefonszámuk van, amit nem adnak meg akárkinek. Csak többszöri odautazással lehet konzultáció céljából időpontot kérni. Sokszor nem fogadják el a küldőcédulát, mivel az érintett orvosnak esetleg nincs szerződése a biztosítóval. Ilyenkor fizetni kell a konzultációért, illetve az elvégzett beavatkozásért. Régen ilyen nem volt, mert tudták: ha van egészségbiztosításuk, azért bizonyos dolgok ingyen járnak. Most viszont minden pénzbe kerül, a régi megszokott, idős orvosok helyett sok újat kaptak, akikkel szemben még nincs nagy bizalmuk. Szabó József gyógyszerész valamikor sérvműtéten esett át a kórházban, ahonnan nagyon elégedetten távozott. A kórházzal szemben volt a poliklinika, ahol ideg- és elmegyógyász működött, ami az új kórházban nincs. A régi kórház bezárásával szerintük Kisjenő és környékének a lakossága hátrányos helyzetbe került. A TBC-osztály megszüntetése kész csapás, mivel a rossz életkörülmények miatt újra terjed a tüdőbaj. Eddig itt volt közel a kórház, most viszont a betegek azt sem tudják, hova menjenek. Egyik helybeli, tüdőbeteg asszonyt Aradról Kisjenőbe küldték, mert úgy tudják, hogy ott van TBC-osztály.

Simonyifalváról Nagy Anna szeptemberben volt a kisjenői kórház beutaltja két hétig. Nagyon jó volt a kiszolgálás, egyik aranyos orvos Aradról járt ki, de az ápolónők is nagyon rendesek, kedvesek voltak, helyrehozták a beteg lábát. Tudomása szerint a simonyifalvi beutaltak mind elégedettek voltak az ottani kiszolgálással, sajnálják, amiért megszűnt.

Érvényesíteni az átlagember érdekeit

Úgy érezzük, a találomra megkérdezett emberek véleményei reális képet festenek nem csak arról az értékről, ami már a múlté, hanem az aggodalomról is, amivel egy kisrégió lakosai a jövőbe tekintenek, lévén, hogy az átlagember legdrágább kincse az egészsége. Erre azonban a legtöbben csak akkor döbbennek rá, ha az megromlott vagy veszélybe került.

Talán e felismerés fényében kellett volna alaposabban átgondolni a kórházak átszervezését. Amiben fontos szempont kellett volna, hogy legyen a kispénzű átlagember, az adófizető választópolgárok tömegeinek az érdeke, a biztonságérzete.