Aggódnak a szülési szabadságon lévő anyukák

Aggodalommal figyelik az anyák a kormány legújabb „ügyeskedéseit”, a parlamenti képviselők ugyanis újra akarják gondolni a gyermeknevelési támogatás arányát, illetve a szülési szabadság időtartamát.

A munkaügyi tárca illetékesei a nagy spórolásban hirtelen nem tudták, kinek a zsebébe nyúljanak, kinek nehezítsék meg a helyzetét, ezért megállapították: az anyák túl sok pénzt kapnak – a munkaügyi miniszter egyik felszólalásában erre konkrétan a „bőkezűség” szót használta – és túl sokat ülnek otthon a kisbabájukkal. Ioan Botiş munkaügyi miniszter a jelenlegi 24 hónapról vagyis két évről 12, 14 vagy 18 hónapra csökkentené a szülési szabadságot. A szülési szabadság letelte előtt a munkahelyükre visszatérő anyáknak pedig 500 lejes gyermeknevelési „ösztönzést” adnának. A jelenlegi jogszabályok értelmében azok az anyák, akik nem várják ki a 2 évet, hanem visszatérnek munkahelyükre, 100 lejes pótlékot kapnak a fizetésük mellé mintegy ösztönzésként.

 

Az érvényben lévő jogszabályok alapján Romániában a gyermeknevelési szabadságon lévő anyák jelenleg a szülés előtti évben kapott átlagbérük 70%-ra jogosultak – a július elsejétől bevezetett megvonások előtt még 85% volt –, ez az összeg nem lehet kevesebb, mint 600 lej. Ehhez a gyermeknevelési juttatáshoz (indemnizaţie) adódik a havi 200 lejes állami gyermekpótlék (alocaţie), ami két év után lecsökken havi 42 lejre. Ez az a bizonyos havi gyerekpénz, ami alig elég valamire. A munkaügyi miniszter pénteki sajtótájékoztatóján bejelentette, a szabadság megrövidítésére, illetve a támogatás átértékelésére vonatkozó javaslatokat jövő hétfőn fogják megvizsgálni. Hozzátette: elemzik annak a lehetőségét is, hogy visszatérjenek a 85%-os bérarányos gyesre. (szerk. megj.: „nem tudja a jobb kéz, mint csinál a bal?”) Ennek elfogadása azonban a pénzügyi tárcától függ, mondta.

A parlamentben zajló viták láttán bizony sok anyuka a fejéhez kapott, főként, amikor a gyermeknevelési szabadság lerövidítéséről hallottak. A legtöbben attól tartanak, hogy nem lesz kivel hagyni a gyermeket, ha egyéves koruk után vissza kell térni a munkába. Hisz nem mindenki van abban a szerencsés helyzetben, hogy az apróságot a nagyszülőkre bízza, a túlzsúfolt állami bölcsődéktől – a feltételeik miatt – pedig egyesek a szó szoros értelmében viszolyognak. Megfelelő gyermekfelügyeletet (megbízható, szakképzett személyeket) pedig nem könnyű találni. Az óvodák általában – vannak kivételek – nem veszik fel a 3 évnél kisebb gyermekeket.

 

Tanácstalanság

Az aradi Kincskereső Óvodában működő délutáni baba-mama klubot vezető Rudolf Anna pedagógus maga is kétgyermekes édesanya. Jelenleg gyesen van a kisebbikkel, és őt is aggasztják a képviselők szándékai. – Szüleim Brassóban élnek, anyósom egészségügyi állapota pedig nem megfelelő arra, hogy rá bízhassam a másfél éves gyermekemet. Aradon magyar bölcsőde nincs, románba pedig nem szeretném adni. Nem tudom, mi lenne, ha korábban vissza kellene mennem dolgozni. Remélhetően a most gyesen lévő anyukákat ezek az új rendelkezések nem fogják érinteni. Ez így lenne tisztességes. Persze a parlamenti képviselők mindig azzal pedáloznak, hogy Ny. Európában is kevesebbet ülnek otthon az anyák. Igen ám, de ott egy anya meg tudja magának engedni, hogy fizessen valakit a gyermeke mellé. Ugyanakkor Nyugaton sokkal több a bababarát munkahely, ahova az anyák magukkal vihetik a kisgyermeküket. Nem beszélve arról, hogy a nyugati bölcsődék messzemenően jobb feltételeket tudnak biztosítani, mint a hazaiak. Szerintem az a két év nagyon fontos a baba szempontjából, ezért én mindenképp szeretnénk otthon maradni. Nem tudom, a többiek hogyan fogják ezt megoldani, hisz azt is kevesen engedhetik meg maguknak, hogy lemondjanak a munkahelyükről, csak azért, hogy két évig a gyermekkel maradhassanak – nyilatkozta a pedagógus, aki szerint még van idő megakadályozni az új rendelkezések életbe lépését. Ezt azonban csak komoly összefogással, közös kezdeményezésekkel lehetne elérni.

Somodi Anna két kislány boldog édesanyja. Elmondása szerint annak idején ő mindkét lányával otthon volt két-két évet. És úgy érzi, erre szükség is volt az anya–gyermek kapcsolat szempontjából. Az apróságok nevelésében azonban segítették a nagyszülők, így ebből a szempontból szerencsésnek mondhatja magát. – Egyéves korban még nagyon pici a gyermek, akkor teszi meg az első lépéseket. Én fontosnak tartom azt, hogy egy anya ebben az időszakban is mellette legyen. És a környezetemben is sok olyan anyukát ismerek, aki azért nem ment vissza a munkahelyére, hogy a gyermekével lehessen. Nem tudom, milyenek a feltételek a bölcsődékben, de az biztos, hogy óriási a túljelentkezés a felvételnél. Nagy hiba lenne, ha ezt a két évet lecsökkentenék – nyilatkozta a Nyugati Jelennek.

Az Arad Megyei Munkaügyi Igazgatóság vezetője, Daniela Bătrân lapunknak elmondta, Arad megyében – a legfrissebb adatok szerint – 4835 személy kapja a minimum 600 lejes gyermeknevelési juttatást.

A havi 200 lejes állami gyermekpótlékra – amit mindenki kap, kivétel nélkül – több mint 8150 személy jogosult.

Hogy a képviselőink milyen eredményre jutnak a jövő heti tárgyalásaik során, nem tudni, tény azonban, hogy a gyermeknevelési szabadság lecsökkentésének szándékát máris rengeteg civilszervezet, egyesület bírálja. Legutóbb az Országos Gyermekvédelmi Hatóság volt államtitkára, Ileana Savu azt nyilatkozta: addig, amíg Romániában nem fejlesztenek ki megfelelő szolgáltatásokat – lásd az európai színvonalú bölcsődéket – a 3 évesnél kisebb gyermekek számára, a kétéves gyermeknevelési szabadság lerövidítése teljes fejetlenségnek számít. Savu azt is elmondta, az anyák jó része nem a csekély juttatásért marad otthon gyermekével, hanem azért, mert nincs kire hagynia azt. Persze itt nem arról a társadalmi rétegről van szó, melynek tagjai csak azért szülnek gyereket, hogy megkapják az állami pótlékot. Mert ilyen is van szép számmal.