Aszfalt a Nagylak–Pécska sztrádaszakaszon

Tegnap jó hírt közölt – szerkesztőségünkkel is – az olasz–német Astaldi-Max–Bögl konzorcium, amely a Nagylak–Arad autósztráda első, Nagylak–Pécska szakaszán dolgozik: befejezte az egész útszakaszon (néhány kis rész kivételével) az első aszfaltréteg leterítését, eljutottak az úttal a magyar határig.

Örvendezzünk, de ne túlságosan.

Elragadtatásra azért nincs ok, mert – bár az abbahagyott munkálatok újrafelvételét megnyert cégcsoport minden jel szerint jól és az ütemtervnek megfelelően végzi munkáját – az említett útszakaszt már rég át kellett volna adni. Másrészt azért se örülhetünk túlságosan, hogy ha idén december végére, mint ígérik, egy hónappal a határidő előtt befejezik a munkát, akkor se megyünk sokra vele. Sőt: egy ideig semmire: a Nagylak–Arad autósztráda első, 22 kilométeres szakasza gyakorlatilag a semmiből indul (elméletileg a magyar határtól, de odáig a Makótól indult magyarországi építők el se érkeztek (bár bizonyos értesülések szerint idén novemberben fejezik be a munkát), és sehová sem tart, hiszen a második autópálya-szakasz, Pécskától Aradig nemhogy készen nincs, de pillanatnyilag az új, a szakasz befejezésére hivatott vállalkozót se jelölték ki. De ha meglenne is a Nagylak–Pécska szakasz, pécskai kimenetel hiányában aligha lehetne használni,.

De van még munka bőven az első szakaszon is. Az első aszfaltréteget ugyanis a második, majd az utolsó, a futóréteg követi – igaz, ezek már az előzőhöz képest kevesebb anyagot igényelnek, tehát gyorsabban mennek: augusztus végére be is fejeződnek, ígéri az építő. Rengeteg azonban még a járulékos munka: meg kell építeni a sztráda fölött átívelő hidakat, átjárókat, az esővízgyűjtő rendszereket, a sávokat elválasztó és a sztráda menti korlátokat, ki kell alakítani, illetve meg kell szilárdítani a támfalakat stb. Akárhogy is van: az első aszfaltréteg leterítése már valami.