Az aradiak többet várnak az önkormányzattól

Az aradiak döntő többsége, ha teheti, otthon marad szabadidejében, melynek felében tévéműsorok nézésével tölti a napját, negyedében pedig az interneten szörfözik, derül ki egy felmérésből, melyet az aradi önkormányzat hatáskörében működő Municípiumi Kulturális Központ megrendelésére készítettek el a Film ETC. Egyesület égisze alatt, dr. Adrian Hatos egyetemi professzor koordinálásával. A közvélemény-kutatás is része annak a folyamatnak, melynek keretében Arad város kulturális stratégiáját építik fel, mondják a kulturális központ vezetői.

Az Arad Municípiumi Kulturális Központ által közzé tett statisztikából többek között kiderül, milyen kulturális programokat részesítenek előnyben az aradiak, milyen közművelődési intézményeket látogatnak a leggyakrabban, milyen kulturális elvárásaik vannak városukkal szemben és hogyan állnak hozzá az Európa Kulturális Fővárosa cím megpályázásához.  

A felmérést készítő szakemberek szerint a közvélemény-kutatás eredményeit egyrészt felhasználják bizonyos helyi kulturális irányzatok körvonalazására, másrészt stratégiai tervezési eszközként is szolgálhat az aradi kulturális szervezetek számára.

A statisztikai adatokból kiderült még, hogy a megkérdezettek legalább fele nem űz semmiféle kreatív hobbit, akiben mégis lakozik valamilyen művészi hajlam, a leggyakrabban kézimunkázik, fest vagy táncol kikapcsolódásként. Az aradiak mintegy 30%-a próbálkozott legalább egyszer valamilyen művészi kreációval, a megkérdezettek a leggyakrabban a versírást, a festészetet és a fotózást említették. A lakosok 21%-a szenvedélyes gyűjtő, ami pedig a kimozdulásokat illeti, a legtöbben (75%) szabadidejükben bevásárlóközpontokban és plázákban bóklásznak. Csupán egyharmaduk választja a mozizást, strandolást kikapcsolódásként.

A legtöbb aradi háztartásban fellelhetők a fontosabb elektronikai kommunikációs eszközök, a lakások több mint egyharmadában találni legalább egy tabletet.

Ami az aradiak zenei ízlését illeti, a legtöbben a nép-, illetve a popzenéért rajonganak, az idősebb és kevésbé iskolázott lakosok kizárólag nép- és vallásos zenét hallgatnak, míg a fiatalok és a magasabb iskolázottak ízlése szerteágazóbb. A megkérdezettek mintegy 50%-a vallotta azt, hogy legalább egy könyvet elolvasott az elmúlt évben, a legtöbben szépirodalom pártiak. Az aradiak 13%-a valamilyen önkéntes szervezet tagja. Mintegy 28%-a aktívan részt vesz a város kulturális rendezvényein, körülbelül 50%-ban inkább csak a szocializálás kedvéért, mint magáért a művészetért. Az utóbbi időben nőtt az érdeklődés a tánc- és énekoktatás, valamint a festészetek iránt.

A felmérést készítők szerint a legnagyobb számú publikumot a város által szervezett fesztiválok, kulturális rendezvénysorozatok – Aradi Napok, Borfesztivál stb. – csalják ki az otthonokból; az aradiak 74%-a vett részt legalább egy ilyen rendezvényen a közvélemény-kutatást megelőző évben.

Ami a kulturális közintézményeket tekinti, a legnépszerűbb a nagyszínház és a filharmónia. Egy aradi átlagosan két kulturális intézményt látogat évente, a többiek inkább plázáznak, strandolnak, a városközpontban sétálnak vagy kiruccannak a Maros-völgyébe.

A kulturális eseményekről az idősebb generáció rendszerint a nyomtatott sajtóból, tévéből, az ismerősök és az utcai plakátok által értesül, a fiatalok az interneten oly népszerű közösségi portálokon vagy utcai reklámokból szereznek tudomást az eseményekről.

A rendezvényszervezők viselkedése, készségessége azonban korrigálásra szorul, legalábbis ezt sérelmezte a publikum (korosztálytól függetlenül) a leggyakrabban. Az aradiak szerint a helyi vezetőknek még nagyobb hangsúlyt kellene helyezniük a kulturális programokra, továbbá többen panaszkodtak a műemlékek, régi épületek elhanyagolt állapotára. Úgy vélik: egy város kinézete, infrastruktúrájának, épületeinek állapota negatívan befolyásolja a közösség kulturális életét, ezért célszerű lenne, ha az önkormányzat még nagyobb erőfeszítéseket tenne ebben az irányban.