Az emberi élet a prioritás

Néhány hét alatt a koronavírus alaposan felbolygatta a világot. Európa valamennyi országában – és nemcsak – jóformán minden a koronavírus körül forog, az országos és helyi hatóságok, a gazdasági szereplők, és maguk a társadalmak a kór megfékezésére összpontosítanak, miközben minden egyéb háttérbe szorult. A világ a folyamatosan terjedő COVID–19 ostroma alatt áll, ami beláthatatlan következményekkel jár. Winkler Gyula EP-képviselővel beszélgettünk a korszakos kihívásról.

– Európa szinte csak a koronavírus megfékezésére összpontosít, a korábbi nagy kihívások – Brexit, 2021–27-es EU-s költségvetés, migránsválság, vagy a Greta Thunberg-féle klíma-hiszti – teljesen háttérbe szorultak, senki sem foglalkozik velük. A járvány felülír mindent, országos és EU-s szinten egyaránt.

– Ebben nincs semmi meglepő, teljesen normális a szemléletváltozás, még ha szinte egyik napról a másikra történt is. Az emberi élet a legfontosabb, annak megmentése az első számú prioritás, természetes, hogy mindent ennek rendelnek alá az országos kormányok és az EU is. Amikor emberi életek forognak kockán, minden egyéb másodlagossá válik.

– Világjárvány már száz éve nem volt, senki sem számított rá, nem is igazán lehetett volna felkészülni.

– Hát ez nincs teljesen így, EU-s szinten a különféle szakértői munkacsoportok minden évben felvázolnak jelentéseikben valamilyen váratlan vészhelyzetet. Az utóbbi tíz évben mindig megtörtént, már csak az akkori válságokból (SARS-vírus, sertéspestis, madárinfluenza stb.) kiindulva, azok, vagy hasonlók elszabadulását feltételezve. Sőt, minden ország biztonsági stratégiájában szerepel a hirtelen jött vészhelyzet. Világjárvány azonban száz éve valóban nem volt. A mostani pandémiát egy ismeretlen, láthatatlan, de agresszív ellenség okozta, amely azért súlyosbodik folyamatosan, mert az emberiségnek egyelőre nincs ellenszere. Sok tudós feszített tempóban dolgozik a koronavírus elleni oltás elkészítésén, addig viszont a vírus terjedésének megfékezésén, korlátozásán és lassításán alapul a védekezési stratégia.

– Példátlan, máskor teljesen elképzelhetetlen hatósági intézkedéseket vezetnek be sorozatosan, mondhatni, minden országban.

– Nagyon helyes, hiszen – ismét kihangsúlyozom – emberi életek megmentéséről van szó. Ilyenkor nem számít a politikai színezet, sem a nemzetiség, sem az ideológiai beállítottság, el kell felejteni a széthúzást, félre kell tenni minden nézeteltérést. A lakosság mindenütt meg kell, hogy értse, hogy a hatósági rendeleteket szigorúan be kell tartani. Erre külön felhívom a mi erdélyi magyar közösségünk figyelmét, hogy mindenki tartsa be a rendelkezéseket, hiszen végül is saját és szeretteik életéről van szó. Ugyanakkor hálával és köszönettel tartozok/tartozunk mindazoknak, akik jelentős személyi kockázatot vállalva feszített tempóban dolgoznak a járvány megfékezésén, és itt elsősorban természetesen az orvosokra és az egészségügyi személyzetre gondolok, de nemcsak.

– A járvány azonban nemcsak az emberi egészséget támadja, hanem a gazdaságot is, sőt a globalizációra és a társadalmakra is kihat. A turizmus szinte leállt, autógyárakat zárnak be Európa-szerte ideiglenesen, a légi forgalom óriási mértékben esett vissza. Fölöttébb aggasztó jelenségek.

– Gazdasági téren sokkal súlyosabb világválság ígérkezik, mint a 2008-as pénzügyi válság. Ráadásul a visszaesés is sokkal gyorsabb. Szinte minden elemző kétszámjegyű gazdasági visszaesésre számít. Az állami intézkedések is erre utalnak, számos ország hatalmas pénzügyi injekciókkal próbálja elkerülni az összeomlást. Aki csak teheti, anyagi segítséget nyújt a csőd szélére kerülő cégeknek és a lakosságnak is. Ekkora óriási méretű állami intervenció példátlan a történelemben. Az intervenció mértéke egy-egy ország gazdasági potenciáljától függ. Németország például azonnali jelleggel az országos GDP 10%-át injekciózza a gazdaságba. Románia távolról sem rendelkezik akkora tartalékokkal, hogy saját éves gazdasági termékének 10%-át most azonnal a válságkezelésre fordíthassa. Gazdasági mozgástere azonban Romániának is van, de sokkal kisebb, mint másoknak.

– Az Európai Bizottság is felfüggesztette a deficitkorlátozást, mivel számos EU-s tagországnak – főleg az előző válságból nemrég kilábaló déli országnak – nincsenek komoly tartalékai, így hát hitelhez kell folyamodniuk.

– Lényegében két lehetőség van: vagy nagy pénzügyi deficit, vagy nagy gazdasági visszaesés. Az összeomlás helyett nyilván az eladósodást választják, ez a kisebb rossz. Teljes gazdasági ágazatok csődje tömeges munkanélküliséget eredményezne, ami eleve jelentősen növelné az állami kiadásokat. Romániában például csak eddig 200 000-nél több munkahely szűnt meg, és a válság fokozódásával alighanem a helyzet súlyosbodik. Az RMDSZ éppen ezért javasolta a bukaresti parlamentben, hogy azonnal függesszék fel az adóbefizetési kötelezettségét azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nem bocsátanak el alkalmazottakat. A munkahelyek megtartása roppant fontos szempont nemcsak gazdaságilag, hanem társadalmilag is. Sokan minimálbéren vannak, mi lesz velük, ha elveszítik? Vagy azok, akik egyedüli keresők a családban. Az RMDSZ aktívan részt vesz a válságkezelésbe, hétfőn leadta az általános gazdasági csomagot, jelenleg az ágazatokra lebontott, részletes programon dolgozunk. Megfontolt, felelős intézkedésekre lesz szükség, a tárgyilagosságnak kiemelt szerepe lesz.

– A járvány okozta egészségügyi és gazdasági válság kezelése többnyire országos szinten történik szinte minden uniós tagországban, kevés a kétoldalú vagy EU-s szintű együttműködés.

– Az EU jelentősen gyengült az utóbbi években, a repedezések, törések már a koronavírus-járvány előtt is láthatók voltak, a mostani válság még inkább fokozza őket. Az egészségügy viszont országos hatáskörbe tartozik. A válságkezelés azonban gyakran egymás ellen történik. Két héttel ezelőtt, amikor Olaszország segítségért kiáltott, Franciaország és Németország például betiltotta az egészségügyi anyagok exportját, de a többi ország sem sietett segítséget nyújtani a legsúlyosabban érintett Olaszországnak.

– Ez talán érthető is, mivel egyetlen uniós országnak sincs jelentős többlete ezekből, és minden kormány a saját országában fokozódó válságra tartogatja, nemigen futja mások megsegítésére.

– Nyilvánvaló, hogy vészhelyzetben minden ország saját állampolgárai védelmére törekszik, ami óhatatlanul a globalizáció átgondolását eredményezi. A globalizációnak jelentős előnyei vannak, de hátrányai is. A mai globalizált világban az országok egymástól függnek, egyik sem lehet 100%-ban önellátó, nem is járna jól azzal. A függés mértékei viszont alighanem átrendeződnek a válság nyomán.

– EU-s szinten inkább a gazdasági megközelítésre fektetik a hangsúlyt.

– Az Európai Parlament távszavazással elfogadta a 37 milliárd eurós sürgősségi csomagot. A pénzt a kohéziós alapból bocsátják a tagállamok rendelkezésére, elsősorban egészségügyi célokra, a kis- és közepes vállalkozások támogatására, a munkahelyek védelmére és a légitársaságok megsegítésére. Románia mintegy 1,1 milliárd euróval részesül ebből, márciusban kb. 500 milliót és áprilisban további 600 milliót kap. Az Európai Bizottság ráadásul feloldotta a költségvetési szigort, az államháztartási hiányt most nem kérik majd számon a tagállamoktól, illetve állami segélyezést és gyorsított közbeszerzéseket is elfogadnak. A cél azonban a széles körű segélyalap létrehozása, ami nem lesz könnyű feladat, tekintettel a már említett országok közötti ellentétekre.

– Köszönöm szépen a beszélgetést!

– Én is köszönöm!