Az erős Európához, a fejlődő Erdélyhez akarunk hozzájárulni!

Szombaton, az RMDSZ országos szervezetének a marosvásárhelyi Kultúrpalotában megszervezett SZKT-ülését követően külön a magyar, majd a román nyelvű sajtó képviselői számára sajtótájékoztatót tartott Kelemen Hunor szövetségi elnök.

Az Alapszabályzat módosításának a szükséges voltára vonatkozó kérdésre az elnök kifejtette:

– Általában a kongresszuson szoktuk módosítani az Alapszabályzatot, ezúttal azonban nem volt a szövetség belső működésére vonatkozó módosító indítvány. A programban vannak módosító javaslatok, főleg azokra a fejezetekre vonatkozóan, ahol az eddig elfogadott programban létező célokat elértük, illetve új célokat fogalmazunk meg. Ez egy stratégiai dokumentum, ami a jövőre vonatkozó tervezésekről, a következő évekről szól. A beszámolómban kitértem arra, hogy úgy kezdtük az új esztendőt, hogy Romániának nincs költségvetése, viszont van egy olyan rossz sürgősségi kormányrendelete, amely a pénzügyi és európai politikát is a feje tetejére állítja. Manapság senki nem tudja, hogyan fog mindez működni, mert a tervezést elakasztja az önkormányzatoktól kezdve a gazdasági szféráig. Kaotikus állapotok vannak és a következő két-három hónapban, nagyjából áprilisig takaréklángon fog működni az ország. Mindez a beruházásokra és a közbeszerzésekre tragikus, egyrészt. Másrészt viszont a következő időszakban az Európai Unió soros elnöksége alatt, szerintem Románia kihasználhatja azt a hat hónapot arra, hogy diplomáciai offenzívát indítson a schengeni csatlakozásért. Abból a célból, hogy 2019. közepéig vagy végéig az ország beléphessen a schengeni övezetbe, mert a technikai kritériumokat már régóta teljesíti. E diplomáciai offenzíva rendkívül jó lenne, de az is, ha a Külügyminisztérium nem azzal foglalkozna, hogyan mesél butaságokat a kisebbségi jogokról, hanem inkább azzal, hogy egy erős diplomáciai offenzívával megteremti a feltételeit a schengeni csatlakozásnak.

– Milyen jövőképe van manapság az Európai Uniónak?

– Erre is ki akartam térni, mert a következő időszakban az Európai Unióról meg lehetne fogalmazni egy olyan jövőképet, ami a jövőről szólna. Azt szoktam mondani: az Európai Unióval nincs semmi baj, mert a mai globalizációs világban egymagában sem Németország, sem Franciaország nem tud versenyezni Kínával, Oroszországgal vagy az Amerikai Egyesült Államokkal. A kontinensünk versenyben, pályán tudna maradni, ha a reformokat végrehajtanák. Általában azzal van baj, ahogyan egyesek elképzelik az Európai Unió működését, és azt gondolják, hogy a választópolgárokat folyamatosan meg kell szidni azért, amit választottak. Mert szerintük, néhány ember tudja, merre van az arra, és nem a közösségnek kell ezt eldöntenie. Én azt gondolom, hogy az Európai Unión belül reformokra és egy erős néppárti frakcióra van szükség. Ezen belül, remélhetően a német frakció után a magyar frakció lesz a második legerősebb. Tehát mi az erős Európához, a fejlődő Erdélyhez szeretnénk hozzájárulni, természetesen egy erős Kárpát-medencei magyar képviselettel. Éppen ezért az elmúlt hónapokban megtörtént a kampánynak a megágyazása.

Tehát ezek voltak az SZKT-ülésen megvitatott témák. Négy hét múlva, a kolozsvári kongresszuson minden egyes témát alaposan körbejárunk, „kivesézünk”.

– Milyen kritériumok alapján rangsorolják az EP-képviselőjelölteket?

– A szakmai és politikai kritériumokat még a csíkszeredai kongresszuson elfogadtuk, azok nem változtak. A kongresszus utáni héten történik meg a jelöltek rangsorolása, a listák véglegesítését március elsejéig le kívánjuk zárni. Az Alapszabályzat szerint a végső döntést a Szövetségi Állandó Tanács hozza meg, annak kell az EP-jelöltlistánkat megerősítenie vagy elvetnie.

Belpolitikai kérdések

– A kormány tragikus reformjairól mi az RMDSZ vezetőségének a véleménye, vannak-e módosító javaslatai?

– Először is a jövő évi adópolitikát nem lenne szabad elfogadni az év utolsó napjaiban úgy, hogy a következő év első napjától hatályba lépjen. Erre fel kell készülni, mert a civilizált világban mindenhol adnak egy fél évet a társadalomnak, a gazdasági életnek, a kis és közepes, valamint a nagyvállalatoknak és az önkormányzatoknak. Mert az új adótörvény az önkormányzati adóztatást is érinti, mindent átfogó, mindenre odafigyelni óhajtó sürgősségi kormányrendelettel. Ezzel kapcsolatban nem történt meg az alkalmazkodáshoz szükséges féléves időszak, ezért az egészet legjobb lenne elfelejteni, és el tudom képzelni, hogy bizonyos helyeken időközben korrekciókat végrehajtani rajta. Szerintem 2019-ben erről a parlamentben vitát kellene kezdeményezni, majd június 30-ig dönteni, miszerint 2020., január 1-jétől lépne életbe. Ezzel mindenki tisztességesen végezhetné a munkáját, mert lenne egy fél év a felkészülésre a bankszektortól kezdve a legkisebb egyéni vállalkozóig. Másképpen, egész esztendőben káosz fog uralkodni. Megoldásnak látnám, hogy a Parlament elutasítsa a jelzett sürgősségi kormányrendelet életbe lépését, és június 30-ig alaposan vitassuk meg. A kézzelfogható javaslatainkat a jövő heti frakcióülésen megfogalmazzuk, a bizottsági tagjaink be fogják azokat terjeszteni.

– Tudtunkkal készül egy új gazdasági stratégia is, ezzel kapcsolatban mi az RMDSZ álláspontja?

– Azt tapasztaljuk, hogy a felnövő nemzedékek, a mostani 20-as, 30-as korosztályúak másképp viszonyulnak a világ dolgaihoz, mint az én nemzedékem, vagy az előttünk járók. Ők már úgy nőttek fel, hogy Románia az Európai Unió tagja volt, és a viszonyítási alapjukat is ehhez mérik. Elsősorban olyan munkahely-teremtési, gazdasági programra van szükség, amely a reményt visszaadja, vagy ott, ahol megszűnt a remény, azt újragyújtja azzal kapcsolatban, hogy a szülőföldön lehetséges a kiszámított jövőteremtés, egy fokozatos növekedés, előrelépés. Nyilván, azt senki nem ígéri, hogy 4-5 év alatt el lehet érni az ausztriai fizetési szintet Romániában. Ilyet nem lehet, nem szabad ígérni, de azt, hogy olyan politikát támogatunk, amely a kiszámítható gazdasági növekedést, munkahelyteremtést, beruházásokat elindítja, amelyek munkahelyeket teremtenek, ilyeneket ígérhetünk. Ezeket támogatva, igenis elérhető a haladás. Tehát arra kell összpontosítanunk, hogy a mostani 20-30-as, de akár a 40-es korosztályokat ne veszítse el az erdélyi magyar társadalom. Ha ezt elveszíti, pótolhatatlan űrt hagy maga mögött. Arról is szólnék, mi történt az én nemzedékemmel, amelyből már nagyon kevesen vagyunk itthon, ugyanis az 1989-es változáskor éppen ez a nemzedék volt kitéve a csábításnak. Arról tudom, hogy az évfolyamtársaimnak több mint a fele a világ összes országában dolgozik, vagyis nincs itthon. Tehát ilyen veszteségeket nem szabad még egyszer megengedni, ezért a gazdaságpolitika egyik legfontosabb feladatának a munkahelyteremtésnek kell lennie! Az infrastruktúra fejlesztésére sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni, az identitás megőrzése mellett. A kettő nem válthatja egymást, tehát párhuzamosan kell történnie.

– Úgy érzi-e, hogy az RMDSZ-nek magyarázkodnia kell a magyarság felé, amiért a PSD–ALDE-kormányt támogatja?

– Vegyük sorba: egyrészt az RMDSZ-nek nem kell magyarázkodnia, hanem meg kell indokolnia a döntéseit, és ez nem ugyanaz. Akkor is meg kellett magyaráznunk, amikor a PDL-vel kormányoztunk és megszorító intézkedéseket kellett hoznunk. Tehát mindig meg kell magyaráznunk a döntéseinket, ami nem jelent magyarázkodást. A román közvéleménynek egy része állítja így. Másrészt a mi szövetségi politikánk nem most, hanem 1989. után született, ezért 30, ha viszont erdélyi viszonylatban beszélünk, ennek néhány száz éves múltja van. A szövetségi politikát arra kell alapoznunk, hogy azokkal lehet valamilyen megállapodást, egyezséget kötni, akiket beválasztottak valamilyen testületbe, kezdve a helyi önkormányzatoktól a parlamentig. A szövetségeseink mellett soha nem ideológiai alapon döntünk. Már voltunk olyan koalícióban, amikor ugyanabba az európai politikai családban, de olyanban is, amikor nem ugyanabban a politikai családban politizáltunk. Ez soha nem jelent ideológiai, azaz érték azonosságot azokkal, akikkel ideig-óráig szövetségben vagy partnerségben vagyunk. Ahhoz, hogy ne elszigetelten, tehetetlenségre ítélve üljünk a parlamentben, mindig szövetségesre van szükség, és ez a döntéseinknek a megmagyarázása, ami nem jelent magyarázkodást.

EP-választások láthatáron

– Az EP választással kapcsolatban a Magyar Polgári Párt közös választási listát javasolt, ahol befutó helyet kért, míg az Erdélyi Magyar Néppárt választási koalíciót javasolt. Az RMDSZ milyen együttműködési formára nyitott?

– Amikor legutóbb beszélgettünk Mezei János elnök úrral, azt mondtam, hogy a 2014-es gyakorlatot megismételhetjük. Tehát RMDSZ-listán közös erdélyi magyar képviselet Brüsszelben, de az együttműködésnek a perspektívitását is szem előtt kell tartanunk, tehát nem csak 2019-et, hanem 2020-at is tartsuk szem előtt. Ezeket öntsük pontos formába, rajtunk nem fog múlni. Ami az Erdélyi Magyar Néppárt koalíciós javaslatát illeti, azt nem tehetjük, mert az RMDSZ feladná a saját identitását. Nem tudunk más döntést hozni, mint, amit 2014-ben is hoztunk: a Szövetség listája nyitva áll bárki számára, azon helyet tudunk biztosítani bárkinek.

– Két vagy három mandátumra lát esélyt?

– Három mandátumhoz 9,26 százalékos támogatásra van szükség. Minden, ami ez alatt van, az két mandátum és egy kicsi, tehát az is, ami a 6,2 %-on felül van, az is esélyt adhat a három mandátumhoz, de mindaz, ami a 9,26% alatt van, nem jelent biztos három mandátumot. Tehát mérlegelnünk kell, hogy 2019-ben, Erdélyben el tudunk-e érni 9,26%-ot? Szerintem a reális alap, amire építhetünk, az a mostani parlamenti képviseleti arányunk a 6,1%. Jó lenne ezen felül teljesíteni, de a 9,26%-ot csak maximális magyar részvétel mellett tudnánk elérni akkor, ha a románok jelentős része távol maradna az EP-választásoktól. Én viszont reálpolitikus vagyok, nem álmodozó – zárta a magyar sajtó képviselői számára tartott sajtótájékoztatóját Kelemen Hunor szövetségi elnök.