Az újság sorsától a falu jövőjéig

Április 11-én a Nyugati Jelen újságíró–olvasó találkozót szervezett Kisperegen, amelyen a helyiek, előfizetők vagy csak olvasók, Kovács Imre, Nagypereg községének polgármesterével kiegészülve, újágunk képviselőjének – s az alkalmat megragadó polgármester – beszámolóját hallgathatták meg. 

A találkozó több szempontból is hasznos volt, hiszen olvasóink egy füst alatt tájékozódhattak az újság sorsáról és a község helyzetéről. A polgármester utóbbiról minden felmerülő kérdést megválaszolva számolt be: 

„Mint elhangzott, a mai találkozó fő témája a helyi magyar sajtó. Sajnos nem csak Aradon, hanem más magyar megyékben is nagyon lecsökkent az olvasók száma, úgyhogy erről is fogunk egy pár szót ejteni. Ami az itthoni dolgokat illeti, több olyan beruházásunk van, amely több éven keresztül zajlik. Vannak állami finanszírozással és uniós forrásokból megvalósulók, amelyekre nagy szükségünk van, mert saját költségvetésünkből nem tudnánk nagyobb értékű beruházásokat megvalósítani. Próbálunk mindenfelé pályázni. Vannak olyan dolgok, amelyek bár nem a legfontosabb a község számára, de ha kevésbé fontos dolgokra lehetett pályázni, arra pályáztunk. Itt például a kültéri fitneszgépekre gondolok. Látható, hogy mindig igyekszünk fejleszteni és szépíteni a falut. Sajnos fogyunk, főként a magyarság, de igyekszünk mindent biztosítani ahhoz, hogy jól érezzük magunkat itt, ahol születtünk. Tavaly hozzáfogtunk az utolsó felújítatlanul maradt utcák korszerűsítéséhez, úgy egyeztünk meg a kivitelezővel (PORR vállalat), hogy ne kapkodják el, csinálják meg rendesen, úgyhogy húsvét után készülnek el az utolsó aszfaltozásra váró utcák és a két parkoló is a temetőknél, így mindkét település minden utcája le lesz aszfaltozva. 

Egy több éven át zajló fejlesztés a szomszédos, több funkciós épülettel kapcsolatos. Idén befejezzük az alsó szintet és, ha minden jól megy, jövőre a felső szintet. Ha idén sikerül befejezni az alsó szintet, megpróbáljuk minél hamarabb működésbe hozni az oda tervezett konyhát, hogy saját berendezéseinkkel magunk biztosíthassuk a meleg ételt az iskolában, óvodában, illetve ha szükséges, időseknek is. Láttuk, hogy ez a környező településeken, Pécskán is egy jól működő dolog. A felső szintet úgy terveztük, hogy az ifjúsági szervezetnek adjuk át, ott egy gyönyörű nagy terem lesz, illemhelyekkel, tusolókkal. Az alsó szinten lesz két étkező is a konyha mellett, és a szintetikus pálya mellett két öltöző. 

A Nagypereg és Kispereg között lévő út korszerűsítése nemcsak az út kiszélesítéséből áll, hanem komoly fejlesztésnek ígérkezik, köszönet a Megyei Tanácsnak a finanszírozásért. A terveket már három évvel ezelőtt előkészítettük, de mindig valami közbejött, és nem tudták elkezdeni. Most büszkén jelenthetem, hogy megérkeztek a gépek, és ez az osztrák vállalat, a PORR Construct a legjobb minőségű munkát végzi itt Nyugat-Romániában. A beruházás értéke tizenkét és fél millió lej. Most lassabban lehet közlekedni egy ideig, ezért mindenki türelmét kérem. A tavalyi szerződésű járda felújítási pályázatunkat nem tudtuk befejezni, mert rossz idő volt ősszel, rengeteg esővel. Kisperegen le is állítottuk a munkákat, ezért van, hogy Nagyperegen azt a két-három utcát, amit elkezdtek, most fogják befejezni húsvétra. A kerékpárút, ami a két falu között épül, párhuzamosan fog futni a megyei úttal, már alá van írva a szerződés, megvan a kivitelező. Még várunk egy kicsit a kezdéssel, hogy az út legalább egyik oldalát kiszélesítsék, mert nem akartuk, hogy rögtön kárt tegyenek a kerékpárútban. A PNRR-ből finanszírozott kerékpárút projektjéhez két elektromos autótöltő állomás is tartozik. Ezt nem kértük. Járt hozzá. Alá van írva a szerződés a két elektromos töltőállomásra, de a Rețele Electice Banat ki kell adja az engedélyt, hogy melyik transzformátorra tudjuk rákapcsolni. A gond az, hogy egyik transzformátor sem jó. Kisperegen két transzformátor van, Nagyperegen egy. A szolgáltató azt a megoldást javasolta, hogy saját költségünkön cseréljük ki a transzformátorokat, mert nekik nincs fejlesztésre pénzük. Ez kb. 120 000 lejbe kerülne. Megsúgom, hogy minden környező település, sőt az országban a legtöbb település ugyanezzel a gonddal küzd, mert mindenki töltőállomást akart csinálni, de azzal senki nem számolt, hogy a hálózat nem bírja el. Végül több variáns is született arra, hogyan oldjuk meg, és abban maradtunk, hogy egyet az orvosi rendelő előtt állítunk fel Kisperegen, egyet pedig kiviszünk Nagyperegre a (nem működő) kocsma mellé. Erre a változatra most várjuk az engedélyt, és reméljük, nem kerül megint egy horribilis összegbe. Megjegyzem szombaton találkozónk volt Menyházán, itt volt Cseke miniszter úr, és megemlítettem neki is. Feljegyezte. Tud a problémáról, de mint mondta, nagyon nehéz ezt megoldani. 

PNRR-s pályázaton keresztül kaptunk egy elektromos iskolabuszt, egy ideiglenes rendszámmal. Ezekre a buszokra a Megyei Tanács pályázott. Ennek majd kell csináljunk egy garázst. Megvásároltuk azt a tömbházat, amely a polgármesteri hivatal mellett áll, és egy idősek otthonát szeretnénk ott működtetni. Mellette áll egy épület, amelynek nincs teteje, de megvan a fala. Jönni fog egy szakember, aki felméri majd a telket, és ott lesz majd a garázs. Az idősek otthonára keressük a finanszírozási forrásokat. 

A földgázhálózat megvalósítása terén jó úton haladunk. A pályázat kész van, jóváhagyták, rajta vagyunk az Energiaügyi Minisztérium rendeletén, és közel tízmillió lejt fogunk kapni rá az államtól. Amikor először elkészítettük a terveket, úgy szerepelt bennük, hogy a magasnyomás csökkentő állomás Nagypereg határán lesz, onnan megy a gáz Kisperegre is. Megváltozott a törvény, nem vihetjük 100 méternél messzebb a fővezetéktől, így kellett keressünk egy 400 négyzetméteres területet a szemlaki határban, ahol ezt a magasnyomás csökkentő állomást kialakíthatjuk. Először egy farmon próbálkoztunk, de meggondolta magát a tulajdonos. Utána kerestünk egy másik területet, ez egy német/osztrák tulajdonban álló cégé volt. Megküldtük a levelet nekik, beszéltünk velük, rábólintottak, majd eltelt egy bizonyos idő, és nem kaptunk semmi választ, majd mikor ismét felvettük velük a kapcsolatot, sumákoltak és nem lett az egészből semmi. Végül egy 91 éves, Aradon élő szemlaki magyar idős bácsi segített rajtunk, sikerült elintézni az iratokat is, és meg is köszöntem neki a peregiek nevében, hogy segített. Kisajátítással a tulajdonunkba került a föld. Újracsinálták a hatástanulmányt, így végül több mint 12 millió lej értékű lett a pályázat, ami most lett benyújtva a megyéhez urbanisztikai engedélyeztetésre. 

Megpróbálunk napelemet telepíteni minden középület tetejére, hogy kicsit csökkentsük a villanyszámláinkat, mert eléggé borsosak. Igyekszünk megpályázni, hogy a kultúrotthon, a több funkciós épület, az önkormányzat és az iskolák tetejére is napelemet telepítsenek. 

A szemlaki 103-as községi útra 50 000 lejt kaptunk, hogy a ránk eső részére zúzott követ rakjunk. Idén a ravatalozókat is szeretnénk kimeszelni és kisebb javításokat végezni. Előre nem látható dolog volt, hogy kijöttek a Közegészségügyi Hivataltól, és mint megtudtam, be akarták zárni a nagy- és kisperegi rendelőt is, mert nincs külön mosdó a betegeknek és az orvosoknak. Nagyperegen a körzeti orvos hozzáfogott az átalakításnak, mert az ott az ő rendelője, és ha befejezik, Kieperegen is elvégzik a szükséges átalakításokat” – mondta a polgármester, felhívva a figyelmet arra, hogy a két település egy-egy részén zajlik az ingyenes telekkönyvezés. 

Az állami finanszírozással történő telekkönyvezés során a tulajdonosoknak nem kell fizetniük a telekkönyvezésért és a szükséges földmérésekért. Kisperegen első körben az iskola utcájától a református templom és környékéig tartó szektorban végeznek telekkönyvezést, Nagyperegen pedig a főúttól balra. A polgármester becslései szerint a telekkönyvezés a következő két évben fejeződik majd be, ez alatt az idő alatt kérnek mindenkit, engedjék be méréseket végző szakembereket, másként azokat drónokkal végzik, ami nem mutat pontos eredményeket. 

A polgármester beszámolóját követően szerkesztőségünk terjesztési igazgatója és újságírója, Balta János vette át a szót:

„A postai előfizetők sok esetben nem kapták meg idejében a lapot, a nyomdai költségek egyre drágábbá váltak, a papír és a festék drágulása is komoly nehézségek elé állította a nyomtatott sajtót. Sokáig Aradon nyomtattunk, és bár folyton emelték a nyomtatási költséget, az újság nagyon rosszul jött ki, sokszor nem lehetett elolvasni, erre számos panasz érkezett. Most a Nyugati Jelent Kolozsváron nyomtatjuk. Az viszont, hogy a lapot naponta kiadjuk borzasztóan költséges volna, nem kérhetnénk annyit az előfizetésért. 24 oldalon jelenünk meg, kiválóan olvasható formában, hetilapként. Sajnos nemcsak mi vagyunk ebben a helyzetben, például a Bihari Napló is kénytelen volt hetilappá alakulni. Szatmárnémetiben viszont, ahol a lakosság több mint 40%-a magyar oda jutottak, hogy eladták egy vállalkozónak, egy magyarországinak, az kilépett, és otthagyta, s most nincs semmi. A megyei tanács kiad egy magyar nyelvű szórólapfélét, de nem foglalkoznak a terjesztésével. Szatmárnémeti nyomtatott sajtó nélkül maradt. Mi nagyon sokat vitatkoztunk rajta, de január elsejétől meg kellett lépnünk ezt, hetilappá alakultunk, és így tovább tudjuk folytatni a munkát” – mondta. 

A találkozó résztvevői számos kérdést tettek fel a gázhálózat bevezetésével, az útfelújítással, illetve a Nyugati Jelennel kapcsolatban.  A jó hangulatú beszélgetés közepette olvasóink többek között arra is rávilágítottak, hogy a schengeni övezetbe való belépéssel idéntől a Kis- és Nagypereggel szomszédos magyarországi Battonya és Mezőhegyes irányába szabad az átjárás. A polgármester elmondta, hogy a kényelmes átkelésért a magyar felekkel zajlanak az egyeztetések a román oldalon rekedt településekre vezető régi földutak felújításával kapcsolatban.