Bánságiak a Déli-sarkon

A Roald Amundsen norvég felfedező vezette expedíció 1911. december 14-én elsőként érte el a Déli-sarkot. 

Amundsen teljesítménye előtt tisztelegve Cornel Galescu karánsebesi alpinista és Romeo Dunca temesvári üzletember száz évvel később megismételték Amundsenék teljesítményét, és egy nemzetközi csapattal több száz kilométert sízve, szánkókat húzva meghódították a Déli Sarkot.

Hazaérkezésük napján a Himalája csúcsait és az Északi-sarkot is megjárt bánsági „felfedezők” sajtótájékoztatót tartottak a Casa Leone panzióban, ahol hegymászó társak, barátok és ismerősök hősöknek kijáró ünneplésben részesítették „Coco” Galescut és Romeo Duncát. „Most értettük meg, mit jelentett Amundsenék száz évvel ezelőtti teljesítménye – mondta Galescu –, ők 53 nap alatt 1200 kilométert tettek meg fából készült síléceiken az óceán partjától a Déli-sarkig, olyan körülmények között, ami nem hasonlítható össze a maiakkal. A hozzá hasonló emberek emberfeletti teljesítménye vitte előre az emberiséget!” A bánsági hegymászók a norvég kormány által szervezett nemzetközi expedíció tagjaiként érték el a Déli-sarkot, amelybe az utolsó kilométereken Jens Stoltenberg norvég kormányfő is bekapcsolódott. Másik érdekesség, hogy a Déli-sarkra magukkal vitték a 78 éves Jant (a vezetéknevét nem tudták megjegyezni), aki az Amundsen expedíció egyik tagjának a leszármazottja. Romeo Duncának jutott a megtiszteltetés, hogy másik három társával váltásban húzhatta az alaposan bebugyolált Jan szánját. Az expedíció tagjai -30-35 C fokos hidegben araszoltak a Déli-sark felé, összesen 17 éjszakát töltöttek sátorban a dermesztő hidegben. „Ha kiloccsantottuk a meleg teát a termoszból, a levegőben megfagyott”, mesélte Dunca. A szomorú az, hogy az expedíció román tagjait megelőzte az ország kétes híre: a norvég, svájci, USA-beli válogatott sízők és hegymászók csak annyit tudtak Romániáról, hogy a kéregetők és maffiózók országa, akik Svájcban a prostituáltak maffiáját irányítják és Oslóban az utcasarkon koldulnak. „Remélem, hogy a teljesítményünkkel valamelyest javítottunk az ország külföldi megítélésén – mondta Coco Galescu –, azzal, hogy tisztelegtünk Amundsen emléke előtt és teljesítettük a mintegy 250 kilométeres távot (a csoportot a 88-as délkörtől indították). Először nekünk kell tisztelni és megtisztelni másokat ahhoz, hogy ők is tiszteljenek bennünket!”

A Déli-sarkon különböző távolságokról és irányból indított expedíciók tagjai gyűltek össze az Amundsen centenárium tiszteletére.

A Nyugati Jelen kérdésére Romeo Dunca elmondta: a Déli-sarkon egy amerikai kutatóbázis működik, ahol a 3000 méter vastag jégtakaróban végrehajtott mélyfúrásokkal mintákat vesznek, és amelyeket vizsgálva feltárul a bolygónk múltja egészen a jégkorszak kezdetéig. A délsarki kutatók életet is találtak a jégtakaró alatt meglelt vízrétegben! A norvég miniszterelnök társaságában a bánságiak is bejutottak egy órácskára „,melegedni” az amerikai kutatóbázisra. „Sokat javított az ország megítélésén az a két liter pálinka, amivel a Déli-sarkon megkínáltuk az expedíció tagjait – mondta Dunca –, a mi pálinkánk volt a sláger, pedig a norvégok 100 éves konyakot hoztak magukkal, amelyet Amundsen idejében főztek!”

Az expedíció legnehezebb része a Déli-sark elérése után következett: három napig sátorban várakoztak a repülőre, ami a rossz időjárás miatt nem tudott leszállni, majd út közben kényszerleszállást hajtottak végre és még egy napig sátoroztak szintén a rossz idő miatt. Az út Temesvárig 17 000 km hosszú volt, hatszor váltottak repülőt a bánsági hegymászók, mire hazaértek. Romeo Dunca azt is elárulta: az expedíció 40 000 euróba került, neki egyelőre elege van felfedező utakból. Coco Galescu költségeinek egy részét a temesvári ETA2U számítástechnikai cég fedezte.