Bethlen Gábor nyomdokain a magyar értékekért

Fehér megyei vendégek részvételével ülésezett szombaton a dévai Téglás Gábor elméleti líceum aulájában a Hunyad Megyei Magyar Állandó Konferencia, melyen az RMDSZ, a civilszervezetek, a pedagógusok és a történelmi magyar egyházak képviselői egyeztettek a 2016-ös teendőkről.

Bethlen Gábor útja Marosillyétől Nagyenyedig

A Fehér megyei vendégek jelenléte nem volt véletlen, az egyik kiemelt célkitűzés ugyanis a Hunyad és Fehér megye szórványmagyarságát összekötő közös projekt, a Bethlen Gábor útja, melyet dr. Gudor Botond Fehér megyei és Zsargó János Hunyad megyei református esperes közösen mutattak be. Bethlen Gábor útja a két hasonló adottságú szórványmegye szellemi és gazdasági fellendülését célozza, a térség történelméhez szorosan kötődő Bethlen Gábor szellemi öröksége erdélyi és össznemzeti szimbólumnak felkarolása révén. Úgy szándékszik az anyaországi és tágabb erdélyi szintre emelni a két szórványmegye magyarságának ügyét, ahogy annak idején Bethlen Gábor a súlytalanságból az európai nagypolitika színpadjára emelte az aranykorát élő Erdélyt, hangsúlyozta dr. Gudor Botond. A szórványban már amúgy is több olyan kezdeményezés indult el az utóbbi években (szórványnap, Szórvány–Székely együttműködés, Hunyad megyei magyar napok), melyekre a székely tömb és a kolozsvári erdélyi magyar szellemi központ is felfigyelt, a Böjte Csaba atya által működtetett Szent Ferenc Alapítvány áldásos munkája pedig Magyarországon is közismert, jegyezte meg büszkén Winkler Gyula. Hasonlóan vélekedett Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke, hangsúlyozván, hogy a Hunyad megyei szórvány immár tartósan felülreprezentált erdélyi szinten a nemzeti értékápolás és értéktermelés terén. A Bethlen Gábor út komplex program, amely műemlékvédelmi, turisztikai értékmentő elképzeléseket fűz össze, többek között közös rendszerbe kapcsolná az egyházi és közösségi házak tevékenységét, figyelembe véve a gazdasági fenntarthatóság szempontjait is. Egyelőre Marosillye – a fejedelem születésének helyszíne –, Déva és Vajdahunyad, illetve Gyulafehérvár és Nagyenyed szerepel a programban, de más településeket is szeretnének bevonni, amelyek kapcsolódnak nagy fejedelmünk életéhez. A projekt célja, hogy 20-30 év múlva is magyarul ismerhessék meg Dél-Erdély dicső magyar történelmét, szögezte le Zsargó János. A projekt révén a tágabb közvélemény tudomására hozzuk, hogy a Fehér és Hunyad megyei szórványban a magyarság megmaradt, mély történelmi gyökerekkel rendelkezik, melyekre jövőt épít, még ha egyeseknek ez nem tetszik, nyilatkozta Lőrincz Helga, a Fehér megyei RMDSZ elnöke.

A projektbemutatót követő eszmecsere során Böjte Csaba atya Bethlen Gábor örökségének összetartó erejét domborította ki: kezdeményezésére a katolikus Szent Ferenc Alapítvány mentette meg, illetve újította fel a református nagyfejedelem marosillyei szülőházát, a Veres Bástyát, ahol minden májusban a magyar szervezetek és egyházak szövetségkötésének napját ünnepelik meg. Csaba atya javaslata szerint a projektbe Háromszéket is be kellene vonni, mivel Bethlen Gábornak ott is voltak birtokai és családi kötelékei. Szász János Hunyad megyei római katolikus főesperes, petrozsényi plébános teljes támogatását ajánlotta fel, noha a Zsil-völgye nem szerepel a projektbe, Winkler Gyula pedig megyei RMDSZ-elnökként hasonló támogatásáról biztosította a kezdeményezőket. A konferencia tagjai állásfoglalást fogadtak el, amelyben az RMDSZ, a Communitas Alapítvány, a magyar kormány és a Magyar Országgyűlés támogatását kérik.

Magyar értéktár bizottság

A szombati rendezvény másik kiemelkedő pontja a Hunyad Megyei Magyar Értéktár Bizottság megalakulása volt. Hegedüs Csilla, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnöke felszólalásában arra emlékeztetett, hogy az erdélyi magyarság az elmúlt ezer évben számtalan kiemelkedő és egyedi értéket teremtett, Hunyad megyében pedig különösen büszkék lehetnek mindarra, amit a történelem során a magyar emberek létrehoztak. Feladatunknak érezzük mindazon Hunyad megyei magyar érték megismertetését és elismertetését, amelyek egyedivé teszik közösségünket, mert célunk az erdélyi magyar identitástudat megerősítése, egy olyan közösséggé, amely tiszteli és óvja értékeinket. Ahhoz, hogy a tevékenység az értékeknek megfelelő szakmai színvonalon történjen, a magyarországi Hungaricum törvény olyan bizottság létrehozását írja elő, amelynek szerepe az országhatáron túli magyar értékek nyilvántartásba vétele és ápolása. Hegedüs reményei szerint a megyei bizottság számos Hunyad megyei magyar értéket terjeszt fel az Erdélyi Magyar Értéktárba. A kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság alakuló ülésen meghatározott érték-kategóriák területei az épített környezet, kulturális örökség, agrár- és élelmiszer-gazdaság, egészséges életmód, ipari és műszaki megoldások, sport, természeti környezet, turizmus és vendéglátás. Hunyad megyében 11 tagú bizottság jön létre, amelyben az EMKE, a pedagógusszövetség, a római katolikus, a református és az unitárius egyházak, a Szent Ferenc Alapítvány, valamint további öt vajdahunyadi, dévai, csernakeresztúri és Zsil-völgyi civilszervezet képviselteti magát.