Égbekiáltó hibák a tömbházak hőszigetelésénél

Szinte nem múlik el hét, hogy valamelyik sajtótermék ne érintse a tömbházlakások hőszigetelésére irányuló programot. Az aradi polgármester is rendszeresen előhozakodik a témával, és mindannyiszor hangsúlyozza, milyen jól áll Arad ebben a vonatkozásban és, hogy milyen gyors iramban haladnak a munkák az uniós finanszírozású programban résztvevő tömbházaknál. Vajmi keveset hallani azonban a különféle (javarészt bukaresti) cégek által végzett hőszigetelési munkák minőségéről. Az Aradi Lakó- és Tulajdonosi Társulások Szövetsége (ULAL) vezetője szokta még kongatni a vészharangot az építkezési cégek által végzett katasztrofális kivitelezésekkel kapcsolatban, a szövetség székhelyén ugyanis halmokban hevernek a lakók/lakótársulákok panaszlevelei.  

A hőszigetelési program célja köztudottan csökkenteni a tömbházlakások fűtésére szükséges hőenergia mennyiséget (ezáltal a kibocsájtott CO2 mennyiséget), továbbá a lakók fűtési költségeit is. Az viszont sokat nyom latba, hogy az építkezési cégek hogyan teljesítik a szerződésben felvállalt kötelezettségeiket. Ha ugyanis a hőszigetelési munkákkal nagyobb kárt okoznak, mint amennyit a beavatkozás maga megkíván, akkor a program értelmét veszti.

Az országos (kormánypénzből finanszírozott) hőszigetelési program 2006-ban debütált, Arad városban 2009-ben startolt a 2009/18. sz. kormányrendelet hatályba lépésével. A kormányprogram keretében Aradon összesen 17 tömbház hőszigetelését végezték el. Később módosult a kormányhatározat és elkezdődött az uniós pénzek megpályázása (2012/63. sz. rendelet), melybe Arad is bekapcsolódott.

A mikelakai Vaslui u. 15. szám alatti 727-es tömbházon elvégzett hőszigetelési beruházás az egyik elokvens példája annak, hogyan lehet gúnyt űzni a polgárokból és visszaélni bizalmukkal, türelmükkel, pénzükkel. A lakótömb első ránézésre egy modern, „mutatós” épület benyomását kelti, amikor azonban az ember (akár a laikus is) közelebbről megszemléli a dolgokat, elszörnyed. A Hagya-Knall család – Emese és Csaba házaspár – készségesen fogadott otthonában, megmutatva a pocsékul végzett munkák szemet szúró nyomait. A házaspárt leginkább az bosszantja, hogy a munkákat nem szakemberekkel, hanem „jöttment”, ráadásul rendkívül modortalan, megbízhatatlan, felületes munkásokkal végeztette el a licitet megnyert cég. Másrészt a család azt is fájlalja, hogy miután komoly összegeket fektettek a lakás felújításába és jó minőségű alapanyagokból korszerűsítették az erkélyt, továbbá új nyílászárókat szereltek fel, a hőszigetelés során – uniós követelményeknek megfelelően – mindent le kellett szerelni, ráadásul, szerintük jóval gyengébb minőségű ablakok kerültek a régiek helyébe. A házaspár azt is sérelmezi, hogy a beruházást felügyelő hatóságok, a helyi önkormányzat illetékesei nem világosították fel kellőképpen a lakókat, hiányzott a kommunikáció, a lakók még azt sem tudják, mennyit és mikor fognak fizetni a munkálatokért.   

Egy másik lakó, aki történetesen a tömbházgondnok is, Megyeri Gergely meggyőződése, hogy ha tudta volna, mivel jár mindez, nem egyezik bele a hőszigetelésbe. „Mi kérdeztük: miért nem Arad megyéből hozatnak szakképzett munkásokat? A válasz az volt, hogy Arad túl drága. Így hozattak embereket Bukarestből, akik viszont olcsó pénzért összecsapták az egészet. 15-20 cm-es különbségek voltak a teraszbeépítéseknél. Ennyit tévedtek. Aztán a hézagokat betömték szigetelőlapokkal és el is volt intézve.” – meséli az adminisztrátor, aki szomszédjaihoz képest sokkal több problémával szembesült, hiszen rendszerint rajta csattant az ostor, amikor a lakók elégedetlenkedtek. Nagyon sokan nem voltak tisztában, hogy mit is feltételeznek a munkák (olykor saját tájékozatlanságuk miatt), nem olvasták el az erre vonatkozó dokumentumokat, ezért a munkálatok során óriási csetepaték törtek ki. A szerződés értelmében az ablakokra szerelendő szúnyoghálót a lakók saját pénzből állják. A gond csak akkor kezdődött, amikor a hálók megérkeztek. A Megyeri család hét hálót rendelt, ebből 3 volt használható. Kénytelenek voltak egy másik céghez fordulni és újra fizetni, mert az előző céget/munkásokat már nem tudták elérni. A gondnok reményei szerint jövőre fogják pontosan megtudni, hogy mennyi lesz a lakók hozzájárulása. Gergely úgy számolta, hogy három szoba (két terasz és az összes ablak) után körülbelül 2000 eurót fog fizetni. „Annyi csapat dolgozott nálunk, hogy nem is tudtuk nyomon követni” – panaszkodik Gergely, aki szerint a tömbháztető szigetelését is úgy végezték el, hogy az első alkalomnál az egész negyedik emelet elázott. A hibákat már többször jelezték az illetékeseknél, egy részüket korrigálták (azt sem 100%-osan), a többi kijavítását csak ígérgetik.

Az adminisztrátor szerint a kivitelezési munkákra 5 év garanciát vállalt a cég, de ilyen minőség mellett a problémák akár már egy éven belül is jelentkezhetnek, hiszen már most vannak felületek, ahol erősebb esőzéskor beszivárog a víz.