Eggyel vissza az órákat

Október 29-én Románia áttér a téli időszámításra. E szerint vasárnap hajnalban 4 órakor 3 órára kell visszaállítani a mutatókat, így 60 perccel többet alszunk azon az éjszakán.

De mióta létezik nyári időszámítás? Melyik az az ország, ahol „örök tél” van? És eredetileg miért vezették be az óraátállítást?

A nyári időszámítás ötletét 1784-ben már Benjamin Franklin is felvetette, azt gondolta, az óraátállítás miatt összességében kevesebb gyertyát kell majd használni. Több mint száz évvel később egy új-zélandi rovarszakértő is előállt az ötlettel – ő kétórás különbséget javasolt –, 1905-ben pedig William Willet dolgozott ki részletes tervet erre. Elgondolása alapján április négy vasárnapján 20–20 perccel tekerték volna előre az órákat, szeptember négy vasárnapján pedig ugyanilyen ütemben állították volna vissza. Az angol parlament 1909-ben tárgyalta is a javaslatot, sőt egy bizottság is létrejött, amely az ötlet hasznosságát vizsgálta, végül azonban a törvényt nem fogadták el.

Az energiacsökkentés miatt először a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia vezette be a nyári időszámítást, méghozzá 1916. április 30-án, este 11-kor. Az első világháború alatt gyorsan átvette az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok (az USA hivatalosan csak 1918-ban vezette be) és sok más ország, de a háború végével az országok visszaálltak a normál időszámításra. A második világháború kitöréséig nem is merült fel a használata. Akkor ismét a háborús erőforrásokkal való spórolás miatt vezették be.

Oroszországban 2011-ben egész évre kiterjesztették a nyári időszámítást, ezzel Európa többi országához képest egy órával nőtt az időeltolódás. Alig három évvel később azonban áttértek az egész éves téli időszámításra, mert az állampolgárok állítólag folyamatos alváshiányra, fáradtságra panaszkodtak, az állattartással foglalkozók szerint az állatok nem tudták megszokni az új rendszert, a tehenek – állítások szerint – például kevesebb tejet adtak.

Hogy milyen hatással van az óramutató oda–vissza állítása a szervezetre?

Van, aki napokig érzi az időeltolódás hatását, más semmit sem érzékel. Eddig tudományosan nem bizonyították, hogy a tavaszi és őszi óraátállításnak hosszú távú egészségkárosító hatása lenne, és szakértők szerint ez valószínűtlen is, rövid távon azonban okozhat kellemetlenségeket.

A téli időszámításra való átállás miatt sokan korábban kelnek reggel, és este hamarabb fáradtnak érzik magukat. Mivel minden ember más és más, erre is különbözőképpen reagálunk.

Mit tehetünk, hogy könnyebben menjen az átállás? Bármelyik irányba állítják is át az órát, mindig hasznosak a relaxációs technikák, a meleg lábfürdő, a gyógyteák. Az óraátállítást követő néhány napban legyenek különösen óvatosak és körültekintőek a közlekedésben, és a balesetveszélyes elfoglaltságokat is kerüljék, főleg, ha tudják magukról, hogy ezek a napok különösen megviselik szervezetüket.

Hasznos taktika az is, ha egy időre lemond a délutáni alvásról, ha fáradt is, inkább maradjon ébren! Így a belső óra könnyebben átáll, és éjjelente jobban fog aludni.