Egyenlőtlen fejlődés

Az EU kilábalt a 2008–2011 közötti gazdasági világválságból, 2016-ban a gazdasági teljesítmény 17%-kal magasabb volt, mint 2009-ben. A fejlődés azonban nem volt egyforma, egyes országok és egyes vidékek jobban teljesítettek, mint mások.

Uniós szinten a vásárlóerővel korrigált egy főre eső gazdasági teljesítmény éves értéke 2016-ban 29 200 euró volt, míg 2009-ben 24 900. Ez a viszonyítási alap, ehhez mérik minden ország és régió teljesítményét. Az EU leggazdagabb országa statisztikailag a parányi Luxemburg, annak gazdasági teljesítménye az EU-s átlag 257%-t teszi ki, a valóságban azonban Írország, 183%-kal, míg a legszegényebb továbbra is Bulgária, melynek teljesítménye az uniós átlag kevesebb, mint fele. A Hunyad megyénél területileg háromszor kisebb, 400 000 lakosú Luxemburg adatai megtévesztőek, a nagyhercegség ugyanis amolyan EU-s pénzügyi paradicsom, főleg tehetős francia és német cégek számára. Hasonló okok miatt a másik két törpeállam (Ciprus és Málta) adatait sem vesszük figyelembe az országok rangsorát szemléltető következő táblázatban. Az adatok az Eurostat, vagyis az EU statisztikai hivatalától származnak, kerekítve.

 

Ország

vásárlóerővel korrigált egy főre eső gazdasági teljesítmény (euró)

Országos átlag az EU-s átlaghoz képest (%)

Országon belüli leggazdagabb térség az EU-s átlaghoz képest (%)

Országon belüli legszegényebb térség az EU-s átlaghoz képest (%)

Írország

53 300

183

217

86

Hollandia

37 200

128

164

89

Ausztria

37 100

127

154

88

Dánia

36 100

124

159

87

Németország

36 000

124

200

84

Svédország

36 000

123

173

99

Belgium

34 300

118

200

85

Finnország

31 900

109

144

90

Nagy-Britannia

31 400

108

188

77

Franciaország

30 400

104

175

83

Olaszország

28 200

97

149

60

Spanyolország

26 700

92

125

68

Csehország

25 600

88

182

63

Szlovénia

24 100

83

99

68

Portugália

22 500

77

102

63

Szlovákia

22 400

77

184

53

Litvánia

22.000

75

-

-

Észtország

21 900

75

-

-

Lengyelország

19 900

68

109

49

Magyarország

19 700

67

102

43

Görögország

19 700

67

92

46

Lettország

18 800

65

-

-

Horvátország

17 500

60

61

57

Románia

17 000

58

139

36

Bulgária

14 200

49

78

29

 

Országos átlagteljesítmény szempontjából a táblázatban szereplő 25 ország közül csupán 10 helyezkedik az EU-s átlag fölött, valamennyi az unió nyugati és északi keménymagjában. Első helyre viszont az az Írország került – utcahosszal megelőzve a többieket –, amely 1973-as csatlakozásánál még az akkori unió távolról legszegényebb országa volt, gazdasági teljesítménye a többi nyugati ország felét sem érte el, sőt, még a – később csatlakozott – déli országokénál is alacsonyabb volt. Koldusból királyfi!

A déli tagországokban a gazdasági világválság tovább húzódott el, Spanyolország, Portugália és Olaszország nemrég lábalt ki belőle, Görögország viszont a mai napig sem. Mind a négy teljesítménye az uniós átlag alatt alakult. Kelet-Európa az unió gazdasági sereghajtója, a leggyengébb teljesítmény ezen térségre jellemző, noha a tehetősebb Csehország, Szlovénia és Szlovákia nagyjából a déliekkel egy kategóriába sorolható.

 

Országos fejlettségi különbségek

 

Immár nincs olyan tagország, amelyben minden régiójának teljesítménye meghaladja az EU-s átlagot. Belgiumban például a holland nyelvű Flandria meghaladja az uniós átlagot (120%), a francia nyelvű Valonia viszont alulmarad (85%). Dánia, Ausztria, Svédország és Finnország egy-egy régiója is az EU-s átlag alá esett, Hollandiában pedig két régió.

Németország 16 tartományából az 5 egykori NDK-s tartomány az EU-s átlag alatt teljesített, noha Berlin fővárosnak (118%) sikerült afölé emelkednie. Nagy-Britannia 12 régiójából azonban csak kettő teljesített az EU-s átlag fölött, 9 az alatt, Skócia gazdasága pedig megegyezik az EU-s átlaggal. Olaszországban az összes északi régió teljesítménye meghaladja az EU-s átlagot, viszont az összes délié alulmarad, gyakran jelentősen. Franciaországban és Spanyolországban is csak néhány tartomány haladja meg az átlagot.

Még jelentősebbek az országos különbségek a volt szocialista országokban. Csehország, Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és Románia esetén csupán a főváros térsége haladja meg az uniós átlagot. Sőt, egyes térségek kimagasló gazdasági fejlődést értek el, be is jutottak az EU leggazdagabb tíz régiója közé. A legszegényebb 10 között viszont egy görög régión kívül csakis kelet-európai régiók szerepelnek, Franciaország tengerentúli kis birtokaitól eltekintve.

 

Leggazdagabbak

Legszegényebbek

Térség

Ország

EU-s átlaghoz képest (%)

Térség

Ország

EU-s átlaghoz képest (%)

Luxemburg

Luxemburg

257

Észak-nyugat

Bulgária

29

Délkelet

Írország

217

Észak-központ

Bulgária

34

Brüsszel

Belgium

200

Dél-központ

Bulgária

34

Hamburg

Németország

200

Moldva

Románia

36

London

Nagy-Britannia

188

Dél-kelet

Bulgária

39

Pozsony

Szlovákia

184

Olténia

Románia

42

Prága

Csehország

182

Dél-kelet

Bulgária

43

Párizs

Franciaország

175

Észak-Alföld

Magyarország

43

Stockholm

Svédország

173

Észak-Magyarország

Magyarország

44

Észak-Hollandia

Hollandia

164

Trákia-Kelet-Makedónia

Görögország

46

 

Luxemburg és északnyugat-Bulgária: ezek az Európai Unió leggazdagabb, illetve legszegényebb vidékei. Amennyiben a jó néhány EU-s tagországnál népesebb, 8,5 milliós lakosú Londont több régióra osztjuk, akkor London egyik belvárosi negyede távolról a leggazdagabb vidék, gazdasági teljesítménye az uniós átlag több mint hatszorosát teszi ki (611%). Ami aligha meglepő, hiszen London Európa legjelentősebb pénzügyi központja – és New York mögött második a világon. A szigetország gazdasága amúgy is nagyszerűen teljesített, 2015-ben és 2016-ban az EU-ban létesült új munkahelyek fele ott alakult meg, ugyanannyi, mint a többi 27 tagországban együttvéve.

 

Csúcsteljesítők…

 

A már említett furcsa helyzetű Luxemburg után a fővárost, Dublint is magába foglaló délkelet-Írország tekinthető az EU leggazdagabb térségének. Aligha meglepő, hiszen maga Írország az unió leggazdagabb országa. Brüsszel és Németország tengeri kapuja. Hamburg város-tartomány is megtartotta kiemelkedő helyét, a 2009-es statisztikában is a leggazdagabb öt közé tartozott.

Prága és Pozsony teljesítménye lenyűgözőnek tekinthető, a cseh és a szlovák fővárosok jócskán megelőzik néhány tehetősebbnek tartott nyugati ország leggazdagabb tartományait és tehetőseb országok fővárosait. Párizs, Stockholm, Helsinki, Amsterdam vagy Bécs gazdasági teljesítménye gyengébb, mint Prágáé vagy Pozsonyé, Berlin (118%), aránya épp, hogy meghaladja azok felét. Amúgy a cseh főváros régiója már 2009-ben is a leggazdagabb 10 közé tartozott, Pozsony viszont még jobban felzárkózott.

 

….és sereghajtók

 

Bulgária még „magabiztosabban” tartja sereghajtó szerepét, az EU legszegényebb 10 régiója közül továbbra is 5 bolgár, beleértve a legszegényebb hármat, miközben 2009-ben csak az „arany-” és a „bronz”-érem jutott nekik, a sereghajtók „ezüstje” akkor a romániai Moldvának jutott. A legszegényebb régiók teljesítménye az EU-s átlag harmada körül alakul, vagy még az alatt.

Országunk viszont meglehetősen jól teljesített, a legszegényebb 10 régióba már csak kettőt juttatott be a korábbi 4 helyet, Bukarest régiója pedig időközben meghaladta, sőt, jócskán meghaladta (139%) az uniós átlagot. Lengyelország is jól teljesített, a legszegényebb 10 régióban immár nincs lengyel térség (2009-ben egy volt).

Magyarország azonban nem teljesített túl fényesen, két ottani régió került be a legszegényebb tízek listájára, az EU-s átlag felénél is gyengébb teljesítménnyel, miközben 2009-ben még egy sem volt. A legfejlettebb magyar régió (Budapest és Pest megye, 102%) is épp, hogy meghaladja az uniós átlagot, jócskán a csúcsteljesítményű Pozsony és Prága, sőt, Bukarest mögé szorulva.