Egyik legfontosabb prioritás az öntözhető területek növelése

Pénteken az Aradi Városháza Dísztermében megszervezett agrárfórum után Adrian Oros mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter Gheorghe Falcă EP-képviselő társaságában köszöntötte a köréje egybegyűlt sajtó képviselőit, majd ismertette jövetelének az okát. Találkozni kívánt a Minisztérium megyei kirendeltségeinek a vezetőségével, tájékozódni a COVID–19-járványnak a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra kifejtett hatásairól, amiről a lehető legkorrektebb adatokat kívánta beszerezni. Ugyanakkor ismertetni kívánta a járvány miatt keletkezett károknak a kompenzálási lehetőségeit, de a megyében lévő jelentős mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokat is támogatni szeretnék. Találkozott farmerekkel, állattenyésztőkkel. Abból a célból, hogy az Országos Fejlesztési Tervnek a kidolgozásakor a lehető legellenőrzöttebb, legbiztosabb információkra támaszkodhassanak. Ugyancsak Aradhoz, de a megyéhez is kapcsolódik a Holt-Marossal kapcsolatos EU-projektként kivitelezendő, nagyszabású öntözési tervhez is a helyszínen kívánt tényleges tapasztalatokat szerezni. Ebben nagy segítségére volt Gheorghe Falcă EP-képviselő. A továbbiakban a miniszter, illetve Gheorghe Falcă EP-képviselő válaszolt az újságírók kérdéseire.

– Miniszter úr, idén az országot két csapás sújtja: a járvány és az aszály. Az Ön által vezetett minisztérium milyen lépéseket tervez a kettős csapás enyhítésére, leküzdésére?

– Tekintve, hogy az aszály alaposan rányomja bélyegét az idei gabonatermésre, országos szinten 1,2 millió hektárnál több termőterület érintett, sürgősségi kormányrendelettel módosítottuk a költségvetési keretet. Azt Brüsszelben is jóváhagyták, ezért a következő hetekben meg van az esélye, hogy a támogatások megérkeznek a károsult, több mint 34 ezer farmernek a bankszámlájára. Ők összesen több mint 1,2 millió hektáron gazdálkodnak, a támogatási keret hektáronként mintegy 200 euró.

– Melyek a legégetőbb gondok a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben?

– Azokat nem csupán a farmerektől közvetlenül szerezett információk, hanem a Minisztérium szakemberei készítette tanulmányok alapján is sikerült meghatároznunk. Annak ellenére, hogy az ideit megelőző években sikerült jó terméseredményeket elérni, a mezőgazdaság pénzügyi mérlege évről évre romlott. Ezzel együtt, megvannak a pénzügyi eszközeink a mezőgazdaság támogatására. A legújabb országos mezőgazdasági fejlesztési terv szerint kívánunk eljárni: szorgalmazzuk a családi farmergazdaságok, a farmertársulások támogatását, fejlesztjük a raktározási és feldolgozási lehetőségeket, komoly befektetéseket tervezünk a vízgazdálkodás, illetve a termőföld sivatagosodásának a megállítása terén. Ugyanakkor a jégverés kivédése és a csapadék bővítése terén létrehozhatunk egy hazai kezdeményezést. Ha sikerül megalapítanunk a hazai mezőgazdasági termékek raktározását, feldolgozását, illetve értékesítését szolgáló konzorciumot, nagyban előmozdíthatjuk a kis- és közepes gazdálkodók termékeinek a szerzett, hatékonyabb forgalmazását, a mezőgazdaság hátrányos helyzetét nagymértékben korrigálhatjuk.

– Milyen az élelmiszeripari termékek import-export mérlege, a romániai termelőknek vannak-e felhalmozott élelmiszer tartalékaik?

– A vírusjárvány megjelenésétől, a lakosság tömeges közlekedésének meggátolása, az egymástól való távolságtartás biztosítása mellett, egyik legfontosabb feladatnak tekintettük az élelmiszertartalékoknak a biztosítását, illetve a fogyasztói árak alakulásának a felügyeletét. Olyan esetek is voltak, amikor leállítottuk a gabonaexportot abból a meggondolásból, hogy az alapvető élelmiszerek itthon tartását biztosíthassuk az új termés betakarításáig. Hogy ne legyünk kénytelenek továbbra is más módszerhez folyamodni, sürgősségi kormányrendeletben biztosítottunk alapokat a gabona-feldolgozásban, illetve a kenyér- és péksütemények előállításában tevékenykedő vállalatoknak. Az alapanyag biztosításához az új termésig, 2,2 millió tonna búza szükséges, ami az ország kenyér-, illetve búzaalapú élelmiszerszükségleteit képezi évente.

– Úgy hallatszik, hogy idén nagyon megemelkedik a méznek az ára, ennek a szabályozására gondoltak-e?

– Hogyne, a méhészetre vonatkozó országos programban, ami három évre vonatkozik, és 50 millió lejt fordítunk rá. Idén a jelzett célra létrehoztunk egy minimis támogatási rendszert, amelyben méhcsaládonként 25 lejjel támogatjuk a méhészeket.

– Tudtunkkal a vírusjárvány kezdetekor a kórházaknak leosztott támogatások valahol elakadtak. Erről mi a véleménye?

– A szükségállapot kihirdetésének a másnapján értesítettük a prefektúrákat és a megyei tanácsokat, hogy a kormány továbbra is támogatja az egészségügyi intézményeket. Annak a szétosztását azonban ők oldják meg. Sajnos, ezt több helyen nem értették meg, ezért kezdetben voltak bizonyos fennakadások.

– Térjünk vissza a tervezett öntözéses mezőgazdaságra, összesen hány hektáron kívánják megvalósítani?

– Számításaink szerint, az országban 2,4 millió hektár az öntözhető terület, természetesen, ehhez komoly befektetések szükségesek, a manapság öntözött 400 ezer hektárhoz viszonyítva. 2016-ban ugyanis beindult az öntözéses területeknek a programja, amihez 1 milliárd euró beruházásra lett volna szükség, ehhez viszonyítva évente 170 ezer lejt fordítottak rá, amiből 40 millió a felszerelés őrzésére ment el. Ezzel párhuzamosan, a munkálatokba nem mindig oda fektettek be, ahova szükséges lett volna. Mert a locsolással foglalkozó egységek és a befektetők közötti kapcsolattartás hiánya miatt az öntözhető terület jóval kisebb a tervezettnél. Amikor márciusban megnyitottuk az öntöző-csatornákat, akkor jöttünk rá, hogy a valós öntözhetőség jóval alacsonyabb az előre jelzettnél. Călăraşi térségében, ahol 1992 óta azt állítják, hogy 100 ezer hektárt lehet öntözni, miután minden lehetséges rendszert beindítottunk, amelyeknek jó része 1992 óta nem üzemel, talán 50 ezer hektárt lehetne öntözni. Mindent egybevetve, manapság, legjobb esetben is csupán 450 ezer hektár öntözhető területtel rendelkezünk. Mindezt csak annak a szemléltetésére mondtam el, hogy érzékeltessem, milyen komoly gondokkal kell szembenéznünk az öntözhető területeknek a növelése során – zárta aradi sajtóértekezletét Adrian Oros, mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, akinek az EU-támogatásokra vonatkozó kérdések megválaszolásában Gheorghe Falcă EP-képviselő is közreműködött.