„Egyre nagyobb a szakadék a választópolgárok és az európai politikai elit között”

A párizsi terrortámadásokat követő napokban, a migránsválság kellős közepén, a brüsszeli terrorveszély kihirdetése előtt népes magyar sajtócsoport látogatott el az Európai Parlamentbe a Meet Your MEP-program keretében. Az anyaországból és a határon túlról érkezett újságírók meglátogatták Magyarország brüsszeli Állandó Képviseletét, találkoztak Gál Kinga EPP-alelnökkel és Szájer Józseffel, a néppárti frakció alelnökével, majd részt vettek a Magyar Néppárti Képviselőcsoport november 17-ei delegációs ülésén. Gyürk András Magyar Néppárti delegációvezető a migránsválság kezelésére és a terrorveszély elhárítására tett magyar javaslatokról, valamint a határon túli magyar kisebbségek autonómiatörekvéseinek napirenden tartásáról nyilatkozott a Nyugati Jelen riporterének.

– Az Európai Parlament plenáris ülésen emlékezett meg a párizsi terrortámadás áldozatairól. Képviselő úr, Ön hogyan látja, rádöbbennek-e végre az Európai Unió vezetői, hogy a migránsáradatnak gátat kell szabni, hogy az veszélyezteti az európai polgárok biztonságát, az európai civilizációt?

– Ez egy méltóságteljes megemlékezés volt, jó volt látni, hogy a gyászban egyek voltunk, együtt voltunk európai parlamenti képviselők, politikai hovatartozástól függetlenül. Más kérdés az, hogy ki milyen következtetéseket von le ebből a borzalmas terrorcselekményből, amikor erre kerül a szó már korántsem ilyen egységes az Európai Parlament és nagyon komoly nézeteltérések vannak. Én azt gondolnám, hogy ennek a sokkoló erejű terrorakciónak a hatása kijózanító kellene hogy legyen mindenkire. Szerintem a józan ész diktálja ezt és ezért megdöbbentő, hogy még mindig többségében vannak azok a politikusok Brüsszelben, az Európai Unióban, akik azt gondolják, hogy nincs okuk változtatni az eddigi politikájukon, nincs okuk változtatni az eddigi mondanivalójukon, amikor a migráció kérdéséről van szó. Ez szerintem nagyon komoly és súlyos következményekkel járhat Európa jövőjére. Egyre nagyobb a szakadék a választópolgárok és a politikai elit között. Sokáig egy ilyen helyzet nem fenntartható. Meggyőződéses demokrata vagyok, és hiszek abban, hogy a politikának a feladata végső soron egy demokráciában a nép akaratának a megjelenítése. Nyilván a politikusnak feladata az is, hogy befolyásolja a népakaratot, érvelhet ideig-óráig, akár szembe is mehet azzal, amit az emberek gondolnak, de vannak olyan helyezetek, amikor ezt már nem lehet megtenni. Ma Európa egy ilyen helyzetben van, és ezt nem látni vakság. Ez nem demagógia, nem populizmus, ez a legtisztább demokrácia és a nép akaratának való engedelmeskedés. Én azt látom, hogy a magyar kormány és a miniszterelnök a migráció kérdésében ezen az alapon állt. Mi azért indítottuk el idejében a nemzeti konzultációt, hogy világos és egyértelmű legyen, mi az, amit a választók gondolnak ebben a kérdésben. Hogy ne valamiféle elvont ideológia, doktrína legyen az, ami a cselekvésünket befolyásolja, hanem az, amit a választók gondolnak ebben a nagyon súlyos kérdésben. Amikor a nemzeti konzultációt lefolytattuk, és több mint egymillió embernek a válasza egyértelműen egy irányba mutatott, akkor a magyar kormány és a miniszterelnök ezzel a támogatással a háta mögött képviselte azt a véleményt, amit képvisel ma is konzekvensen: nem lehet ellenőrizetlenül ekkora tömeget, százezreket, milliókat beengedni Európába, nem számolva annak minden biztonsági kockázatával, a terrortámadások veszélyével, a kontinens kulturális arculatára gyakorolt hatásával.

– Képviselő úr, Ön milyen válaszokat vár az Európai Uniótól a párizsi terrorakciók nyomán?

– A mi válaszaink a népvándorlás kérdésében már hónapok óta készen vannak. Orbán Viktor a pontokba szedett elképzeléseket már hónapokkal ezelőtt megfogalmazta az EU különböző fórumain.  Azt gondoljuk, hogy ezek azok az elképzelések, amelyeket az Európai Uniónak magáévá kellene tenni. Mindenekelőtt szükség van arra, hogy a kibocsátó országokban helyreálljon a rend. Ebben az EU-nak szövetségeseivel együtt felelősséget kell vállalni. Szükség van arra, hogy azokban az országokban, amelyek a kibocsátó országokkal szomszédosak, az onnan menekülők ellátásához szükséges logisztika és infrastruktúra rendelkezésre álljon. A segítséghez akár pénzügyi erőfeszítésre is szükség van. Ezt is meg kell tenni. Szükség van arra, hogy Európa külső határainak őrizetét visszaállítsuk. Ha bizonyos országok erre nem képesek, akkor meg kell adni nekik a segítséget az EU más tagállamai részéről. Ha ezt elfogadni nem hajlandóak, a következő határon kell ezt a kontrollt életbe léptetni. Valahol meg kell húzni a határt, ahol ez a befelé áramlás kontrollálhatóvá válik. A kommunikációban világossá kell tenni, hogy nem akarunk több tömeges bevándorlást az Európai Unióba. Még Párizs után is egyesek azt mondják, hogy nekünk igenis szükségünk van a bevándorlásra. Amíg ezt mondja az európai politikai elit, erről beszélnek felelős vezetők, addig nem lesz megoldása ennek a helyzetnek. Ezen a kommunikáción változtatni kell, a leghatározottabban világossá kell tenni, hogy nem fogadunk be több bevándorlót, amikor ilyen tömeges méretekben érkeznek! A fentieket meg kell lépni és utána valamilyen konszolidációja, rendezése a helyzetnek be fog következni.

– Milyen hatással lehet a migránsválság az erdélyi és általában a határon túli magyarság autonómiaköveteléseinek a brüsszeli megjelenítésére? A más vallású, más kultúrájú, nehezen integrálható tömegek beözönlése miatt nem szorul háttérbe az őshonos kelet-európai kisebbségek jogainak ügye?

– Mi, néppárti magyar képviselők itt, az Európai Parlamentben, akik a Fidesz színeiben kerültünk megválasztásra kezdettől úgy tekintettünk arra a listára, mint egy nemzeti listára. Annak idején a Fidesz nagyon fontosnak tartotta azt, hogy nem egyszerűen az anyaországi, hanem a határon túli területek is képviseletet nyerjenek a Fideszen keresztül ebben a házban. Így ül most itt a sorainkban Tőkés László püspök úr, Vajdaság, illetve Kárpátalja képviseletében egy-egy európa-parlamenti képviselőtársunk. Mi kezdettől felelősséget érzünk az egész magyarságért, és élni akarunk azzal a történelmi lehetőséggel, hogy Trianon óta először ebben a parlamentben ülhet együtt és egyenlő jogokkal minden magyar képviselő, származzon bármely területéről a Kárpát-medencének, beleértve azt is, hogy az anyanyelvén szólalhat fel a parlamenti üléseken.  

Nem csak ebben a ciklusban, már az előzőben is, amióta EP-képviselőkként itt dolgozunk, a határon túli magyarság autonómiatörekvéseinek a felkarolása mindig az egyik legfontosabb ügyünk volt. Amikor erre került a sor, kiálltunk amellett, amit a maga területén élő kisebbség az autonómia szempontjából a legfontosabbnak tartott, azt az elvet követve, amit talán még Antall József fogalmazott meg, hogy nem dönthetünk róluk nélkülük. Ezért is fontos hogy az ő képviseletük rajtunk keresztül megvalósul.

Számtalan ügy zajlott párhuzamosan ebben a házban az elmúlt évtizedben: gazdasági válságot élünk meg, most egy migrációs válságra keresi a választ ez az intézmény, és keresi a választ egész Európa. Az is a felelősségünk, hogy miközben ezekkel az ügyekkel a súlyukon foglalkozunk, közben ne feledkezzünk el erről a küldetésünkről, ami az egész magyarság képviselete, és ezen belül az autonómia. Mindent megteszek annak érdekében, mint delegációvezető is, hogy ezek az egyébként fontos és súlyos kérdések ne egymás kárára jelenjenek meg a politikánkban, hanem egymás mellett, és mindenre jusson erőnk, amikor itt politizálunk.