Tíz éve töretlenül növekszik a túrizmus az EU tagországaiban. A tavalyi év sem volt kivétel, amikor 2,4%-kal több vendégéjszakával regisztráltak Unió-szerte, mint 2018-ban. Tavaly az EU szállodáiban, panzióiban és egyéb vendégfogadóiban összesen több mint 3,22 milliárd fizetett vendégéjszakát regisztráltak, derül ki az uniós statisztikai hivatal előzetes adataiból. Ebbe nemcsak a szó szoros értelmében vett turistákat számolják be, hanem azokat is, akik üzleti úton, vagy egyéb célokból szálltak meg vendégfogadó létesítményekben.
Mi több, a tavaly még 28 tagot számláló Unió országai közül csupán Görögországban és Máltán csökkent a látogatók száma az előző évhez képest, miközben a többiekben növekedett. A legjelentősebb éves növekedés Szlovákiában (12,6%) és Litvániában (10%) volt, de Hollandiában (6,8%), Nagy-Britanniában (5,7%) és Romániában (5,6%) is szépen bővült a látogatók száma.
Uniós szinten a legtöbb turista belföldi, a külföldiek aránya 47%, természetesen jelentős eltérésekkel országonként. A következő táblázat a túrizmus tavalyi alakulását mutatja be:
Ország Vendégéjszakák száma (millió) Külföldiek aránya (%)
Spanyolország 470 64
Franciaország 446 30
Németország 436 20
Olaszország 432 50
Nagy-Britannia 375 45
Ausztria 128 71
Hollandia 124 42
Görögország 119 83
Lengyelország 93 20
Horvátország 91 92
Portugália 77 66
Svédország 62 25
Csehország 57 48
Belgium 42 50
Dánia 34 38
Írország 34 50
Magyarország 33 47
Románia 30 17
Bulgária 27 64
Finnország 23 31
Szlovákia 17 35
Szlovénia 16 72
Litvánia 9 46
Észtország 7 63
Lettország 6 70
EU összesen 3221 47
Spanyolország az EU első számú idegenforgalmi célpontja, megelőzvén Franciaországot és Olaszországot. Németország szintén előkelő helyet foglal el a listán, de az inkább nagy lakosságának és fejlettségének köszönhető, sokan járnak ugyanis országon belül üzleti útra, tudományos konferenciára, szakmai képzésre vagy hasonló célokra.
A tulajdonképpeni túrizmust leginkább a külföldi látogatók aránya szemlélteti. E téren Horvátország az egyértelmű Európa-bajnok, az országban eltöltött – fizetett – vendégéjszakák 92%-a külföldiek számlájára írható. Valamivel több, mint 4 milliós lakosságából kifolyólag a belföldi vendégek aránya eleve nem lehet túl magas a szépséges Adriát felkereső külföldiekkel szemben. Hasonló a helyzet a dobogó második és harmadik helyén, Görögország (83%) és Szlovénia (72%) esetében is a kék tengerpartra vagy az Alpokba érkezők nagy többsége külföldi turista. Ausztria (71%) is ide sorolható, sőt, Portugália, Spanyolország és Bulgária is, mindháromban a vendégéjszakák kb. kétharmada külföldi vendégekre vezethető vissza.
Ellenben a 60 milliós lakosú Olaszországban és a 65 milliós Franciaországban a belföldi turizmus is jelentős, előbbiben a vendégek felét, utóbbiban bő két harmadát teszik ki. Magyarország, Csehország, Belgium, Litvánia, Írország és Nagy-Britannia esetében is kiegyensúlyozott a helyzet, az uniós átlagnak megfelelően a belföldi és külföldi turisták aránya közel áll egymáshoz. Teljesen más a helyzet a skandináv országok esetében, Dániában, Svédországban és Finnországban a belföldi túrizmus a jellemző, a külföldiek aránya csupán annak a fele-egyharmada.
A sor végén Lengyelország, Németország (mindkettő 20%) és Románia (17%) található, ahol a külföldiek aránya a legkisebb. Vagyis a lengyelországi és romániai idegenforgalmi nevezettségek belföldön ismertek és népszerűek, külföldiek számára viszont kevésbé vonzóak. E téren mindkettő tanulhatna magyar vagy cseh szomszédjuktól, a horvátokról nem is beszélve.
Hozzászólások