Érdemes lenne összegyűjteni egy válogatást publicisztikájából

Szerdán két előadást is tartott Aradon a neves magyarországi irodalomtörténész: délben a diákoknak, délután a nagyközönségnek.

A Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében sokan összegyűltek, hogy meghallgassák Pomogáts Béla előadását, melynek Szántó György volt a témája.

A József Attila-díjas magyar író 120 éve született Vágújhelyen, a két világháború között Aradon élt, itt lett íróvá, itt lett tevékeny részese az aradi magyar művelődésnek, publicistája az aradi magyar sajtónak.

Vázlatos előadásában Pomogáts Béla az író életét, tevékenységét járta körül, mesélve az aradi évekről, a Periszkopról stb.

„Olyan városok mellett, mint Pozsony, Kassa, Szatmárnémeti, Nagyvárad és Temesvár, Arad is úttörője, otthona, műhelye volt a magyar polgári fejlődésnek. Ebben a műhelyben dolgozott és tevékenykedett Szántó György, akinek sokkal nagyobb affinitása volt a modern irodalom iránt, mint nagyon sok magyarországi város irodalmi életének, leszámítva természetesen Budapestet. Szántó Györgynek feladata volt az is, hogy ebben a modernitásban álljon helyt.

A Periszkop című folyóirat a romániai magyar avantgárd első magyar irodalmi és művészeti szemléje, melynek 1925-ben négy, 1926-ban egy száma jelent meg Aradon Szántó György szerkesztésében” – mesélte Pomogáts Béla.

Az előadás során beszélt Szántó történelmi regényeiről is, melyekben mély nyoma van az európai kultúra vélhető és félelmet keltő végső pusztulásának. Szántónak meggyőződése volt, hogy a magyar nép csak akkor állhat helyt a történelemben, ha féltő gonddal ügyel a magyar kultúrának, a magyar történelmi hagyománynak a folytonosságára. Ez a gondolat egyébkent szinte általános volt a ’30-as évek irodalmának képviselői közt.

Pomogáts Béla megjegyezte – mintegy ötletként az aradi helytörténészeknek –, hogy érdemes lenne összegyűjteni egy válogatást Szántó György publicisztikai írásaiból, politikai cikkeiből, hiszen életművének ez a része kötetben egyáltalán nem jelent meg. Szántó ilyen jellegű írásai az Aradi közlönyben, a kolozsvári Ellenzékben, a Temesvári Hírlapban jelentek meg.

„Érdekes gyűjtemény lenne ezekből az írásokból, melyekből kiderül, hogy a ’20-as ’30-as években hogyan látta Szántó György az erdélyi magyarság helyzetét, hogyan látta egyáltalán a magyarság helyzetét, és hogyan látta az európai helyzetet?” – tette hozzá Pomogáts Béla.

Az érdekes és egy pillanatig sem unalmas előadást egy nagyon kellemes, baráti és közvetlen hangvételű beszélgetés követte, ahol irodalomról, politikáról és egyébről is szó esett Pomogáts Béla és a közönség közt.