Február közepe már az ókortól a szerelemmel és a termékenységgel fonódott össze. Az ókori Athénban január és február közepe közötti időszak Gamelion hónapja volt, melyet Zeusz és Héra szent frigye megünneplésének szentelték.
Az ókori Rómában február 15. a Lupercalia, Lupercus, a termékenység istenének ünnepe volt. Egy középkori hiedelem szerint a madarak ilyenkor választanak párt maguknak, valamint a természet megtermékenyülése és megújulása is ezen a napon történik.
Az ember szerelemmel kapcsolatos magatartásformáinak és érzelmeinek összessége maga az erotika, amely jelentős szerepet játszik a párválasztásban.
A szerelem, erotika, és a szexualitás a központi idegrendszer legmagasabb rendű működésén alapul.
Az erotika az emberi élet egyik legnagyobb szervező ereje. Kényes volta miatt azonban eddig elég csekély nyilvánosságot kapott, annak ellenére, hogy bőségesen találhatunk ebből a tárgykörből merítő hivatásos és népművészeti alkotásokat.
A mindennapi élet tárgyait, a különböző csontból, szaruból, fából készült dobozokat, borotvatokokat, mángorlókat, tükrösöket szívesen díszítették akár konkrét, akár szimbólummá tisztult erotikus képekkel, de több olyan emlék is megtalálható, amely önmagában kifejezetten szexuális jelkép, vagy naturalisztikus ábrázolás. A teljesség igénye nélkül meg lehet említeni a férfi nemi szerv formájára kiképzett különleges húsvéti kölni tartót, vagy a női mellet formázó tejkiöntőt.
A nemi ösztön az egyik legerősebb ösztön. Az erotika ezért mindig is fontos volt, kitüntetett szerepet játszott az ember életében. Hosszú időn át mindenféle társadalmi környezetben természetes dolognak számított, tehát nyíltan került szóba, szabadon ábrázolták.
A kereszténység térhódításával párhuzamosan új szemléletmód vált mértékadóvá. A katolikus egyház a nemi életet kizárólag az utódnemzés érdekében engedélyezi,– „ilyen dolgokról” nem illett beszélni. Elkoptak a szavak, amelyekkel szalonképesen lehetett kifejezni a nemi tevékenységet.
A nemiség ábrázolása háttérbe szorult. Az emberek közötti kommunikációs kényszer azonban nem engedte meg, hogy ne essék szó olyan dolgokról, amelyek léteznek. Ezért az erotika megjelenítése rejtetté vált.
A szexualitással kapcsolatban kialakult egy egyetemes, az egész világon azonos, ezoterikus, képes nyelv, mely fellelhető nemcsak a hiedelemvilágban és a folklórban, de az emberi élet minden területén, még a törvénykezésben is.
Ha a nemiség szabad ábrázolását kívánjuk tetten érni, akkor az ősi és az ókori, a nem keresztény kultúrákban, titkos, nem a nyilvánosságnak szánt, zárt körben terjesztett anyagokban kell kutakodnunk.
***
Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete és a pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület 2012. február 21-én, kedden 17.00 órakor a Jelen Ház nagytermében vetítéssel egybekötött ismeretterjesztő előadást tart a fenti témakörről.
Meghívott előadó Romhányi András, a Kárpát-medencei Kulturális Szövetség főtitkára. Társszervező: EMNT Arad megyei szervezete, a rendezvény fő támogatója a Bethlen Gábor Alap. Házigazda: Murvai Miklós, az EMNT Arad megyei szervezetének alelnöke.
Az előadás bemutat néhányat az ősi és nem keresztény kultúrák verseiből, a különféle kultúrák szerelmi ábrázolásaiból. Anyagának magvát elsősorban a magyar népdal, a népmese, a népszokások és a népi képzőművészet által használt jelképes ábrázolása adja.
Az egész előadást átszövi a népművészet fenegyereke, a vicc.
Minden kedves érdeklődőt sok szeretettel várunk.
Hozzászólások