Fagyosszentek

„Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyosszentek,

Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kentek!”

Ma van a „nagy fagyosszent hármas”, Szervác, Pongrácz, Bonifác (május 12., 13., 14.) utolsó napja, s ha megszabadulunk a fagytól, már csak Orbán (május 25.) okozhat gondokat, bár némely vidékeken a néphagyomány még a május 15-i Zsófia-napot is veszélyesnek tartja.

Van-e valamilyen alapja a fagyosszentek rossz hírének?

Természetesen van, az évszázados népi megfigyelés, hiszen május közepe táján az időjárás hirtelen hidegre fordulhat, és a fagyok sem ritkák. Sok meteorológus is foglalkozott a kérdéssel, tőlük tudjuk, hogy ilyentájt Északnyugat-Európában többnyire maximális, míg keleten és délen alacsony a légnyomás (a közepe e területnek éppenséggel Magyarország sík vidéke), a hideg légtömegek tehát errefelé áramlanak, nem ritkán erős lehűlést, sőt fagyokat okozva. Ha nem is lehet napra pontosan bemérni, ha nem is jön be mindig a prognózis, a népi megfigyelésnek kétségtelenül van tapasztalati háttere, hiszen a földművelő sokszor nagyon ráfázott a májusi fagyokra, az ilyenkor még zsenge növényzet erősen megszenvedheti a plusz 2-3 C-fokos hőmérsékletet is. A fagyra egyébként a legérzékenyebb a bab, paradicsom, tök, uborka – ha ezek túlélik a május közepi fagyokat, a többivel biztosan nincsen baj. Ha csak jégeső, valamilyen kártevő, vagy az esőtlen nyári kánikula stb. el nem pusztítja…

A fagyosszentek jelezte hideg időjárást egyébként Magyarországon és Románián kívül osztrák, lengyel, német területeken is megfigyelték.