Farkas Viktória és az aradi máltások szeretve szolgálnak

Farkas Viktóriával, a Máltai Szeretetszolgálat Aradi Szervezetének az elnökével a koronavírus-járvány közepette – a lehetőségek mértékében – zajló karitatív munkáról beszélgettünk. Amint elmondta, 2020. április 19-én, húsvét utáni első vasárnapon, az irgalmasság vasárnapján ünnepelte a Római Katolikus Egyház a Fehérvasárnapot, amikor a koronavírus-járvány miatt a templomajtók zárva voltak, ezért a legtöbb katolikus hívő a szentmisét a Duna TV jóvoltából a Budapest-erzsébetvárosi Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére felszentelt római katolikus templomban celebrált szentmisét követhették. A misét bemutató plébános, kórházlelkészként két segítőtársával és egy nagyszámú önkéntes csoporttal dolgozik. Farkas Viktóriát megragadta a mód, ahogyan a szentmisét celebráló atya ismertette a lelki segélyszolgálat és a beteggyógyítás eredményeit. Mindezen elgondolkozva, felmerült benne, hogy 27 évi karitatív munka után, betartva a koronavírus-járvány miatt hozott kijárási tilalom és a karantén előírásait, másokhoz hasonlóan, maga is bezárkózhatott volna. Ezzel talán lezárult volna körülötte minden, elzárkózhatott volna a karitatív munkától, de nem tudta megtenni.

Arra gondolt, ha mást amúgy sem tehet, legalább gondolatban legyen együtt az ismerősökkel, a Máltai Szeretetszolgálat Aradi Szervezetének a nyilvántartásában szereplő támogatottakkal, az egyedül élő idősökkel, a nagycsaládosokkal és a többi, nehéz helyzetbe került közösséggel vagy személlyel. Mert meglehet, az említett emberek a vírusfertőzés félelmei közepette magukra maradtak, ezért a Máltai Szeretetszolgálat Aradi Szervezete lelki segélyszolgálatot indított be. Három megadott telefonszámon hívásokat fogadtak a nap 24 órájában, bárkitől, akinek segítségre volt szüksége.

Más évek húsvéti időszakában a szervezet hathatós támogatásával rendszeresen megszervezték nagycsütörtökön a magányosok húsvéti ebédjét, hogy a résztvevők lélekben feltöltődve, együtt készüljenek a csodavárásra, a Megváltó feltámadásának az ünnepére.

A járvány miatt ezt idén nem lehetett megszervezni, de az RMDSZ Arad Megyei Szervezete ezúttal sem feledkezett meg a magányosokról, ezért változtattak a hagyományos módszeren: Faragó Péter megyei elnök, parlamenti képviselő, Péró Tamás ügyvezető elnök és Mészár Sándor polgármester-jelölt a város feltérképezését követően pontos névsort állítottak össze, amelynek a kidolgozásában Farkas Viktória is közreműködött. A rászorultak névsorának a birtokában a különös gonddal és ízléssel összeállított, tartalmas élelmiszer-csomagokat önkéntesek közreműködésével juttatták el a megadott címekre.

Családlátogatás, lelki gondozás

Farkas Viktória Péró Tamás ügyvezető elnök társaságában 9 családot keresett fel a jelzett húsvéti csomagokkal, amelyek láttán, minden címzett meglepődött, örömükben sokan sírva is fakadtak. Mindannyian hálával fogadták a segítőszándékkal együtt a csomagokat is.

Ezen túlmenően, Viktória öt családhoz járt el rendszeresen, három idős beteghez naponta 11–13 óra között, az életkorára vonatkozó kijárási tilalom betartásával. Érdekes módon, a kérések és elvárások különleges skálán mozogtak: élelmiszer-bevásárlás, gyógyszer-kiváltás, húsvéti üdvözlőlapok beszerzése, azok feladása, sőt egy olyan idős hölgy is telefonált, aki valakivel eltartási szerződést kötött, de az eltartó megfeledkezett róla, ezért az idős hölgy a nagy ünnepre egyedül maradt. Éppen ezért, megkereste, hosszasan elbeszélgettek, megvigasztalta a hölgyet, aki könnyes szemekkel mondott köszönetet a lelki gondozásért. Olyan is került, aki az aradi vírusjárvány-helyzet felől érdeklődött, mert a magyar tévén kívül, más információs forrása nem volt. A járvány elleni védekezés szellemében, a Máltások elhatározták, hogy a raktáron lévő fehér ruhaanyagból szájmaszkokat varrnak. A nevük elhallgatását kérő két Mosóczy-telepi hölgy elkezdte a szájmaszkoknak szánt ruhaanyag kiszabását, és az elészült első 100 szájmaszknak a felét az aradi éjjeli menedékhely „lakóinak” ajánlották fel.

A jelzett menedékhely udvarán két sátor volt felállítva, ahova éjszakára is vártak hajléktalanokat. Számukra a Szeretetszolgálat másnap ruhaszállítmányt vitt, mert azt a rettenetes állapotban lévő öltözéküket, amivel a menedékhelyre érkeztek, meg kellett semmisíteni. A jelzett ruházaton kívül takarókat, ágyhuzatokat is vittek nekik, a raktáron tárolt teljes készletüket átadták az ott megszállt hajléktalanoknak. A már említett hölgyek készítette szájmaszkokból adtak a máltai tagoknak, illetve mindazoknak, akik a lelki szolgálat idején igényelték, de az Arad központjában működő megyei határőrség parancsnokságára is juttattak 10 darabot.

Az aradi éjjeli menedékhely vezetősége állandó kapcsolatot tart a Máltai Szeretetszolgálattal, ahonnan továbbra is igényel ruhaneműt a rászorultaknak, akiknek folyó év április 21-én, kedden is vittek 20 zsáknyit a szervezet raktárából.

A vírusjárvány megkövetelte személyes kontaktusok elkerülése végett, a Nyugati Jelenben is meghirdetett telefonszámokon tartják a kapcsolatot, ami kielégítően működik.

Mindig elsők a segítségnyújtásban

Kérdésünkre, miszerint, a Máltai Szeretetszolgálat Aradi Szervezete miért érezte kötelességének a tagok egészségének, életének a kockáztatásával is segíteni? Farkas Viktória kifejtette: nemcsak a koronavírus-járvány, hanem minden katasztrófahelyzetben elsők voltak azok között, akik megmozdultak a segítségnyújtás érdekében. Az ország különböző vidékeit súlytó árvíz idején, így a Temes megyei Kalácsán, de a dunai árvizek idején, az erdélyi Kílyénfalván történt földcsuszamláskor, a moldvai Sauceștien történt áradáskor is segélyeket szállítottak a rászorulóknak. Nem egyszer megesett, hogy a szállítóvállalatok bérmentve ajánlották fel a járműveiket a segélyszállítmányok célba juttatásához. Mindenként említést érdemel a pécskai Szép Sándor szállítóvállalata, az Exprestrans, amelyik többször is segített, amiért ezúttal is köszönetet mond a tulajdonosnak és az embereinek egyaránt.

Kérdésünkre, hogy nem fél-e a koronavírustól? Farkas Viktória némi töprengés után elmondta: a koronavírus gyökeresen megváltoztatta az életünket. Más dimenziókban gondolkodunk, megváltozott a dolgok fontossági sorrendje, újraértékeljük az életünket, a családnak szentelt időt sokkal fontosabbnak tekintjük, mint a vírusválság előtt. Manapság már nem rohanunk, egymás iránt több a türelem, a megértés, a tolerancia szinte magától működik. Tekintve, hogy kertes házban lakik, végre gondozhatja a virágait, kertészkedhet. Olykor elgondolkodik az elmúlt időkben a családja kárára kifejtett karitatív munkáján, ezért meglehet, újratervezi a további munkáját is.

Az elmúlt időszakban kapott rengeteg telefonhívásból arra a következtetésre jutott: sokan elismerik a munkájukat, mások azzal a szándékkal mondták el a gondjaikat, hogy azok megoldásában segítsenek. Tisztelettel, szeretettel gondol minden olyan családra, amelynek a tagjai segítségért fordultak a szervezethez, hiszen amint a nevükben is szerepel, ők szeretve szolgálnak!

A szervezetnek szinte a 80%-a 65 év fölötti, ezért nem merte behívni őket a központba, hanem inkább telefonos szolgálatra kérte őket. Maga viszont, naponta 11–13 óra között, rendszeresen végezte a terepmunkáját abban a mély hitben és reményben, hogy Isten további feladatokkal akarja megbízni, ezért megóvja a koronavírustól is.

Bízzunk és reméljünk, mert ahogy a feltámadásakor is mondta Jézus Krisztus: Ne féljetek, mert én veletek vagyok a világ végezetéig!