Fél pénzkeretből gazdálkodva, lehetőleg fejleszteni is…

Korondi-Józsa Erikával, Kisiratos polgármesterével az elmúlt évet értékeljük, az idei terveket, elképzeléseket vesszük számba.

– Kisiratos milyen évet zárt 2017-ben?

– Mondhatom, sikereset, mert azokat a pénzeket, amelyeket Arad Megye Tanácsától kaptunk, fejlesztésre költöttük. Azzal együtt, hogy a lakosság egy része azt kérdezte: miért nem szórtunk inkább zúzott követ az utcákra? Nem lehetett, mert a kiutalt pénzeket csakis célirányosan szabad felhasználni arra, amire kiutalták.

– Mennyi pénzből mit lehetett megvalósítani?

– 440 ezer lejt kaptunk, amiből a központban térkővel burkoltuk az óvoda, a templom előtti, illetve a központi parkon átvezető járdát, kívülről rendbe tettük a két kultúrházat. Mindkettő igen szép, csakhogy a kultúrház udvara is felújításra szorul, amihez mostanában kívánunk hozzáfogni. A kis kultúrházba beszereltük a központi fűtést, amit a polgármesteri hivatalban is felújítottunk. Ugyanakkor az elődöm, Almási Vince polgármester idején elkezdett közvilágítás-korszerűsítés okán még voltak kifizetetlen számláink, ezért arra is kiutaltunk 100 ezer lejt. A saját bevételeinkből 25 ezer lejt fordítottunk a zúzott kővel burkolt utcák rendbetételére, és ugyancsak önerőből próbáltuk az aszfaltburkolat kátyúit betömni. Tavaly áprilisban pályázatot készítettünk Kisiratos utcáinak az aszfaltozására. Jóvá is hagytak számunkra százezer eurót, azaz 460 ezer lejt, aminek a kiutalásához elvégeztük az összes papírmunkát, beszereztük a szükséges jóváhagyásokat. Múlt héten értesítettek, hogy Bukarestbe várnak a szerződés aláírására. Természetesen a munkálatok elkezdéséig még sok munka van hátra, hiszen meg kell szerveznünk a kivitelezői versenytárgyalást, ami óvás esetén alaposan elhúzódhat. A lakosság türelmét kérjük.

– Melyik utcák, összesen milyen hosszan kapnak aszfaltburkolatot?

– Összesen 5,42 kilométernyi utcára kerül majd aszfaltburkolat. Ebben szerepelni fog a főút, ami a Nagyfalu résztől a toldásig, az orvosi rendelő és a termálstrand utcájára, továbbá a Groza tér első két utcájára terjed ki. A PNDL 3-as, vagyis az Országos Program Helyi Fejlesztések 3. kiírásán a még fennmaradó összes utca leaszfaltozásához szükséges pénzt is meg akarjuk pályázni.

– Ha a már jóváhagyott aszfaltozás megtörténik, hány kilométernyi utca vár még korszerűsítésre?

– A most tervezett aszfaltozás nagyjából a szükségletnek az 1/3-át teszi majd ki, ezért az új lakónegyedet is beleértve, az aszfaltozatlan utcákra zúzott követ kívánunk teríteni. Jól tudjuk, hogy esős időben az utcakövezés nem végső megoldás, de reméljük, ezekre az utcákra is hamarosan aszfaltburkolat kerül. A mezőgazdasági útjainkkal is gondok voltak, ezért tavaly elegyengettük őket, noha kerülnek olyan gazdálkodók is, akik esős, sáros időben is kimennek a mezőre, tönkre teszik az utakat. Tavasszal, amikor az időjárás is megengedi, újra elegyengetjük az utakat. Megragadom az alkalmat, köszönetet mondani a gazdáknak, akik a gépeikkel rendszeresen besegítenek az utak egyengetésébe.

Emlékmű a helybeli hősöknek

– A kisiratosi közművelődési élet tavaly is pezsgett. Idén hasonlóra számítanak?

– A kulturális programokat csakis pályázati támogatással tudjuk megszervezni. Ezúton is megköszönöm az Arad Megye Tanácsa mellett működő Kulturális Központnak a támogatását nemcsak a programok, hanem az elődöm, Almási Vince polgármester által kezdeményezett emlékmű felállításának a 30 ezer lejjel történt támogatásáért. Az I., a II. világháborúban elesett kisiratosi hősöknek kívánunk emlékművet emelni.

– Hova kívánják felállítani?

– Több helyet is kinéztünk számára, az alkotóval, Kocsis Rudolf szobrászművésszel is egyeztettük: a templomkertben szeretnénk elhelyezni, ha megszerezzük a plébános úr, valamint a Temesvári Római Katolikus Püspökség belegyezését…

– Hány kisiratosi hunyt el a két világégésben?

– Tudtommal mintegy 40 személy, Almási Gábor történelemtanár foglalkozik az elhunytak felkutatásával.

– Mennyibe kerülne az emlékmű?

– Eddig mintegy 18 ezer lejbe került a kőből történő kivésése a koporsót kezében tartó Piétának. Ugyanakkor egy márványlapra kívánjuk vésetni az elesett katonák adatait, amelyeknek az összegyűjtésében nagy segítségünkre volt Sarusi Mihály kisiratosi gyökerű közíró, illetve Almási Gábor történelemtanár.

– Tavaly milyen kulturális programokat szerveztek?

– Kezdődött az elmaradhatatlan farsangi mulatsággal; utána a húsvéti bált Torma Csaba szervezte, júniusban volt az iskolai évzáró ünnepség, júliusban a falunapokat szerveztük meg, augusztusban zajlott le a népzenei tábor, szeptemberben tartottuk a templom búcsúünnepségét. Októberben a temesvári Szabó Ferenc és zenekarának a jóvoltából jótékonysági bált szervezhettünk. A szilveszteri mulatság elmaradt, mert sokan jelezték, hogy máshova ígérkeztek el. A szilveszteri mulatság elmaradását sokan nehezményezték, ezért februárban farsangi bált szerveztünk.

– Milyen támogatásokból szokták fedezni a nyári táborokat?

– A Bethlen Gábor Alaphoz szokott a PRO-KI-DOR közművelődési egyesületünk. Pályázni. Tavaly a citeratáborra sikerül onnan lehívnunk 600 ezer forintot. Ugyancsak tavaly, de már az idei programok finanszírozására több pályázatot nyújtottunk be. Így a Bethlen Gábor Alaphoz is.

Kisiratos kétszáz éves

– A hagyományos programokat idén is megszervezik?

– Természetesen, erre az évre is összeállítottuk a kulturális naptárt, amiben fontos helyet kap Kisiratos megalapításának a 200. évfordulójára történő méltó megemlékezés. Addig a már említett emlékművet is szeretnénk felállítani.

– Mikorra tervezik a 200 éves ünnepséget?

– Április 28-ára, ami már igen közel van. Megpróbáljuk Kisiratos előéletét képekben bemutatni. Almási Gábor történelemtanárt bíztuk meg a történelmi rész összeállításával, ugyanis e témáról Szegeden nagyon szépen beszélt. Kisiratosról több munkája készült, amelyek, remélem, hamarosan könyv alakban is napvilágot látnak. Szegedről is várunk egy szakembert, aki a kisiratosiak szegedi kirajzásáról tart majd előadást, ugyanis a kisiratosiak Szegedről települtek be, de Sarusi Mihály legújabb kötetét is szeretnénk bemutatni, ami Kisiratos 200 éve képekben címmel jelenik meg. Ugyanaznap nemzetközi kórustalálkozó következik, majd bállal záródna az egész napos program. Megragadom az alkalmat megköszönni az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének, amiért a megyei tanács Kulturális Bizottságától 12 ezer lejt szerzett a jubileumi ünnepség megszervezéséhez.

– További programok?

– Júniusban folytatódnak a kulturális programok. Temesvárról is jelezték, hogy idén is nálunk szeretnék megszervezni a Népzenei és néptánc tábort, ahova rendszeresen meghívják a mi gyermekeinket is. Örvendek, amiért a szórványmagyarsággal rendszeres kapcsolatban vagyunk, ellátogatunk egymáshoz, erősítjük egymást, ezáltal önmagunkat is. Megszervezzük a magunk citera- és népzenei táborát, utána a falunapokat. A jelzetteken túlmenően nagyon sok találkozót, köztük osztály- és kortárstalálkozót szervezünk. Reméljük, idén a szüreti mulatságot, az elmaradhatatlan András napi-bált és a szilveszteri mulatságot is megszervezzük.

– E programok közül néhányat kis kultúrotthonban is szervezhetik?

– Beszereltük a központi fűtést, zavartalan működéséhez már csak a kéményeket kell rendbe tenni, ugyanakkor szerencsés dolognak tartom, hogy a gazdákkal sikerült megegyezni a Gazdaháznak a polgármesteri hivatal általi használatában. A hivatal nevére telekkönyveztük, hogy elindíthassuk a hivatalos felújításának a procedúráját. Az iskola- és a óvodaépület rendben vannak, még felújításra vár a kisiskola épülete, amelyen a munkálatokat hamarosan el szeretnénk kezdeni.

– Hogy állnak a testvértelepülési kapcsolatokkal?

– Tavaly májusban testvéri névsorunk újabb településsel bővült, ami öröm számunkra. Megpróbáljuk kiaknázni a lehetőséget, miszerint három ország települései közösen pályázzanak uniós projektekre. Pusztaszabolcs kezdeményezésére, a Három ország, egy nemzet cím alatt mi és a szlovákiai Balony fogunk közösen pályázni infrastrukturális beruházásokra. Ugyanakkor a másik testvértelepüléssel, Lőkösháza polgármesterével, Szűcsné Gergely Györgyivel ugyancsak közös uniós pályázatot nyújtottunk be játszótérrel ellátott parknak mindkét településen történő megépítésére.

– A templom felújítására jutott-e közpénzből?

– Arad Megye Tanácsától 15 ezer, míg a Vallásügyi Minisztériumtól 35 ezer lejt sikerült szerezni a templom felújítására. A villanyvezeték teljes cseréje megtörtént, levertük a vakolatot, amelynek a helyébe olyat alkalmazunk, amely megpróbálja fékezni a salétrom terjedését. Az első hét padsorba párnafűtést szereltünk fel, hogy a hideg időben is minél többen látogassák a szentmiséket. A templom felújításának a további támogatására gyűjtést is szervezünk.

– Mit jelent hölgyként a község „első emberének” lenni?

– Sokan megkérdezték: megszoktam-e? Megszokni nem igazán lehet, de kellő munkabírással, sok utánajárással, kapcsolatteremtéssel lehet az ügyeket intézni. Ennek a munkának köszönhető, hogy a GAL-programban jóváhagytak számunkra 86 ezer eurót utánfutós, hóekével és földgyaluval felszerelhető traktor, kaszagép vásárlására. Tehát a község utcáinak, tereinek, parkjainak a karbantartásához szükséges eszközöknek a beszerzésére. Szépen hangzik a 86 ezer euró, csakhogy a pályázat utófinanszírozással jár. Vagyis előbb meg kell vásárolnunk a jelzett felszereléseket, majd ha mindent rendben találnak, megtérítik a beruházást.

A tavalyinak fele a költségvetés

– Milyen Kisiratos idei költségvetése?

– A tavalyi 440 ezer lejnek a felét sem kapjuk, ezért a községi adminisztráció működtetése, a közalkalmazottak fizetéseinek a biztosítása, a karbantartási munkálatok, a rezsiköltségek kifizetése nagyon nehéz. Ilyen feltételek között próbálunk megélni, sőt a lehetőségekhez mérten fejleszteni is. A kultúrotthonban szervezett családi események díjszabásait megpróbáljuk visszaforgatni az épület javítására, korszerűsítésére. Az ottani konyhára vízmelegítő bojlert, üstházakat, üstöket, porcelán leveses-tálakat vásároltunk. Mindenhol próbálunk a lehetőségeink arányában egy keveset javítani, korszerűsíteni. Több helybeli lakos sérelmezte a Kisiratos–Arad közötti autóbuszjárat elégtelen voltát. Ez ügyben több kérvényt nyújtottunk be az Aradi Közszállítási Vállalathoz, amelynek a vezetősége megígérte még egy járat beindítását, de maradt a régi: reggel 5.45 órakor Kisiratosról Aradra, majd onnan vissza 15.30 órakor. A gondot egy olyan magánszeméllyel próbáljuk megoldani, aki naponta szállítja a diákokat Aradra és vissza. Akik utazni óhajtanak vele, szívesen elviszi, vissza is hozza őket. Ugyanakkor a tanárokat szállító Adam Tour cég is bevállalta a lakosság szállítását is, ha van rá igény. Ha az emberek rendszeresen utaznának, a szállítók vakáció idején is biztosítanák a szolgáltatást.

– A lakosság tavaly milyen arányban fizette be a helyi adókat és illetékeket?

– 89%-ban, de csak azért, mert a Zöldház Kft., amelynek nálunk van a központja, csődbe ment és nem fizeti az ingatlanjai után az adóhátralékokat. Amíg nincs meg a bírósági végzés a megszűnéséről, semmit nem tehetünk. Ha az áldatlan helyzet nem lenne, a befizetések 95% fölött lennének.

– A községi tanács zökkenőmentesen működik?

Hál` Istennek, a régi keresztbetevések megszűntek, a két nem RMDSZ-es tanácsos is segít, amiben tud. Mivel csakis egyetértésben, együttműködve tudunk eredményeket elérni, ezúton is köszönetet mondok Andó László alpolgármester és a községi tanácsosok munkájáért, hiszen mindenben számíthatok rájuk. Természetesen, vitatkozunk is, de hát az emberi dolog, a demokrácia velejárója.

– További jó munkát, kitartást, sok sikert kívánok! Köszönöm szépen a beszélgetést!

– Én köszönöm a lehetőséget!