Felületes volt az előző nyomozás, ezért nyitották újra a forradalom ügyiratát

„Felületesen”, hiányosan végezték el a nyomozást a forradalom ügyiratának keretében, nem vizsgálták meg a létező bizonyítékokat, ezért kellett újranyitni az aktákat és újra elkezdeni a vizsgálatot – derül ki a legfelsőbb bíróság indoklásából, amelyet a MEDIAFAX hírügynökség megszerzett.

Az indoklást megfogalmazó bíró szerint az a vizsgálat, amely végül az ügy 2015. november 15-ei lezárásához vezetett, „hézagos, felületes, hiányos, szinte formális” jellegű volt, és az ügyészek anélkül rendelték el az akták lezárását, hogy a vizsgálat megkezdésekor kitűzött célok „egyike sem” teljesült.

„Egyik cél sem teljesült, nem került ellentmondást nem tűrően megállapításra a tényállás, az 1989. decemberi és azt követő körülmények. Az elsőfokú bíró megállapítja, hogy a nyomozóhatóságok mindössze a sértettek, az áldozatok helyzetének bemutatására szorítkoztak, a sérüléseket vagy a halál tényét megállapító orvosi iratokra, a sértettek és a tanúk nyilatkozataira hivatkozva, ám a bizonyítékokat nem elemezték, és nem történik utalás az eseményekben szerepet játszó személyekre” – áll az ügyirat újranyitását elrendelő ítélet indoklásában.

Az indoklásban az is szerepel, hogy a tettek elévülése nem jelenti a büntetőjogi felelősségre vonás alóli felmentést a béke és az emberiesség elleni bűncselekmények esetében, „a bűnvádi eljárást folytató szervek mulasztása és hanyagsága pedig nem menthetik fel a tetteseket a büntetés alól”.

Az elsőfokú döntést meghozó bíró úgy ítéli, az elévülés a tettekre, nem pedig személyekre vonatkozik. Ennek alapján mindenkit felelősségre lehet vonni, aki az elkövetésben szerepet játszott, még akkor is, ha kilétük egyelőre nem ismert. Ez azt is jelenti, hogy az első nyomozást vezető ügyész olyan tettek – a béke és az emberiesség elleni bűncselekmények – miatt szüntette meg az eljárást, amelyek a Büntetőtörvénykönyv 123. cikkelye szerint elévülhetetlenek, az emberölés, minősített emberölés és különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűncselekményeinek elévülési ideje pedig a bűnvádi eljárás elrendelésének időpontjában, 2004. december 7-én még nem járt le.

Következtetésképpen a nyomozás csak a verés és egyéb erőszakos tettek, testi sértés és agresszív viselkedés vádpontjaiban nem indul újra, ezek ugyanis már valóban elévültek, az összes többi vádpont kapcsán azonban – minden érintett ellen – újraindul a bűnvádi eljárás.

A legfelsőbb bíróság június 17-én döntött úgy, hogy újranyitja az 1989-es romániai forradalom aktáit, miután Bogdan Licu, a legfőbb ügyész korábbi helyettese ilyen irányú kérvényt nyújtott be.

Miután az indoklás is napvilágot látott, a legfőbb ügyészség katonai részlege újrakezdheti a vizsgálatot, és újabb kihallgatásokat rendelhet el az ügyben.