Fiatalos, dinamikus elképzelések az AJOFM-nál

Jó ideig bizonytalan volt, ki fogja végül is betölteni az Arad Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség igazgatói funkcióját. Tavaly nyáron megoldódott a Gordiuszi csomó. 

A fiatal közgazdász, Albert László július 22-én kapta meg kinevezését, s elfoglalta a közintézmény vezetői székét. Az RMDSZ megyei szervezete támogatta a fiatalembert, jól ismerték munkáját (a megyei állategészségügyi igazgatóság aligazgatója volt), közéleti tevékenységét, hisz 2010. óta ő tölti be az AMISZ elnöki tisztét. 

Kilenc hónap telt el. Nem túl hosszú idő, de nem is rövid. Arra mindenképpen elegendő, hogy az ember alaposabban megismerje a vezetői funkcióval járó feladatokat, nehézségeket, problémákat, és ezen túlmenően igyekezzen minél hatékonyabban bekapcsolódni az intézmény munkájába. Erről beszélgettünk Albert Lászlóval, az AJOFM ügyvezető igazgatójával.

– Be kell vallanom, hogy nagyon nehéz volt a kezdeti időszak. Bár egyetlen magyarként dolgozom az ügynökségen, érzésem szerint munkatársaimmal sikerült jó kapcsolatot kialakítanom. E téren nem voltak nehézségeim. Remek kis csapat a miénk. Másfél évvel ezelőtt még 58 tagja volt a közösségnek, jelenleg 35-en vagyunk, két kolléganőnk gyermekgondozáson van. Ennek a maroknyi embernek kell elvégeznie a rengeteg munkát, s közben egy percre sem feledkezhetünk meg arról, hogy a mi ügyfeleink bizonyos vonatkozásban sérültek… Tudja, hozzánk olyan emberek jönnek, akiket nagy baj ért: elvesztették állásukat, legtöbbjük esetében bizonytalanná vált nemcsak a saját, hanem a családjuk megélhetése, jövője is. A kilátástalanság megmérgezi életüket, mindennapjaikat. Reményvesztetten téblábolnak, azt szeretnék, hogy segítsünk nekik, legalább abban, hogy gyorsabban eligazodjanak a hivatalos ügyek, a nyilvántartásba vétel útvesztőiben… Ennek a procedúrának a lerövidítését tekintettem az egyik legfontosabb teendőnknek. Közben persze arra is nagy gondot fordítunk, hogy mindig gyors, pontos információkkal szolgáljunk az állásajánlatokról, a továbblépésükhöz, talpra állásukhoz szükséges szakképző-átképző tanfolyamokról stb. Ehhez az ügynökség munkatársainak is folyamatosan tanulniuk, képezniük kell  magukat, hogy kellő empátiával, hozzáértéssel kezeljék ezeket a nehéz ügyeket… A cégekkel, gazdasági társaságokkal is igyekeztünk minél szorosabbra vonni az együttműködést a munkaerő-foglalkoztatás terén, arra ösztönözve őket, hogy késlekedés nélkül közöljék az ügynökséggel a megüresedett állásokat. A jelek szerint ezt sikerült is elérnünk: hetente 200-300 állásajánlat kerül fel intézményünk honlapjára. Országos viszonylatban már hat hónapja az 5–6. helyen állunk e téren. S aminek én különösen örülök, hogy megyénkben látványosan csökkent a munkanélküliek száma, következésképpen a munkanélküliségi ráta. Az áprilisi 3,3 százalékos rátával országos negyedikek vagyunk, de ezt néhány nappal ezelőtt megírta a Nyugati Jelen.

Arról is többször írtunk már, hogy az AJOFM az utóbbi időben igen eredményesen pályázik: igyekszik megragadni minden, a munkaerő-foglalkoztatás fejlesztését, bővítését célzó uniós és hazai finanszírozási lehetőséget.

– Bevallom, erre igen büszke vagyok. Jelenleg 12 projektben vagyunk partnerek, és már dolgozunk újabb két pályázaton. Mindkettő prevenciós jellegű. A célcsoportot még állásban lévő, dolgozó személyek alkotják. Az ő szakmai átképzésükkel, továbbképzésükkel foglalkozik mindkét projekt, hogy szükség esetén (elvesztik az állásukat) könnyebb legyen számukra a váltás, a továbblépés. Külön szeretnék szólni egy nemrég beindult, igen jelentős, közel 19 millió lej értékű, kétéves átfutású projektünkről (az AJOFM a lehívó), melynek fő célkitűzése a valós munkanélküliségi helyzet feltérképezése megyénkben, az ügynökség nyilvántartásában nem szereplő munkanélküliek számának minél pontosabb beazonosítása! Tíz központot létesítünk a megyében, elsősorban a városokban és néhány nagyobb községben. A polgármesteri hivatalok szívesen segítenek. A Vasile Goldiş Nyugati Egyetem szakemberei már dolgoznak a főként szociológiai jellegű kérdőív megszerkesztésén, ezek kiosztása az említett központok feladata. Településről településre járva ezeknek a kérdőíveknek a segítségével fogjuk felmérni a munkanélküliség, a munkaerő-foglalkoztatás mértékét… A projekteken kívül más fiatalosabb, dinamikusabb rendezvények, akciók megszervezését is tervezzük. Már megkezdtük az előkészületeket a júliusban, mindjárt az érettségi vizsgák után, az életbe kilépő fiatalok számára rendezendő munkaerő-vásárra. Ami terveink és reményeink szerint egészen más, komplexebb lesz az eddigieknél. Magyarországon, Békéscsabán láttam ilyen vásárt. A résztvevő cégek nem csupán állásajánlatokkal jelentkeztek, hanem gyakorlati bemutatókat is tartottak a fiataloknak különböző szakmákról: pék, cukrász, szerelő stb. Az érdeklődőknek alkalmuk volt ott helyben végignézni egy-egy termelési folyamatot, fogalmat alkothattak a szakmáról. A rendezvénynek igen nagy sikere volt. Ezt szeretnénk megcsinálni itt Aradon.

Kívánjuk, hogy ez a sok értékes terv, elképzelés megvalósuljon.