„Fontos, hogy legyen erőnk itthon és legyen hangunk Európában”

– vallja PÉRÓ TAMÁS, az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltje 

Péró Tamás Arad megyei tanácsos, az RMDSZ Arad Megyei szervezetének ügyvezető elnöke, szentpáli lakos, nős, egy 9 éves kisfiú édesapja. Tanulmányait magyar nyelven végezte, aztán az aradi Aurel Vlaicu Egyetem mérnöki, majd mesteri karán környezetmérnöki oklevelet szerzett. Szeret sportolni, horgászni, olvasni. Elmondása szerint átlagos gyermekkora volt: nem lógott ki a sorból a csínytevésekkor, de égetnivalóan rossz kölyök sem volt.

–  Jólesik visszaemlékezni. Nyáron sokszor összegyűltünk játszani az utcán. Volt, hogy késő este, csak a szülők felszólítására tudtuk abbahagyni az éppen aktuális játékot. Ha nem az utcán játszottunk, akkor fociztunk a pályán. Az biztos, hogy alkalmanként 30–40 gyermek is összegyűlt, most összesen 6-an járnak a szentpáli magyar iskolába. Ez nagyon szomorú. 

– Gyermekként is fontos volt Önnek a közösség? Mióta vállal közéleti szerepet? 

– Erről eszembe jut egy kedves emlék. Kisiskolás koromban a szentpáli elemi iskolában tanítónőnk, Nagy Franciska versekkel készített fel minket egy aradi köztisztviselői csoport fogadására. A rövid műsor után igyekeztünk volna ki szünetre, de egy kedves úr a csoportból megszólított néhányunkat: „Téged hogy hívnak, kisfiam?”, „Hányadik osztályos vagy?”. Nekem az a kérdés jutott, hogy: „Mi szeretnél lenni, ha nagy leszel?” Én rögtön rávágtam, hogy RMDSZ-elnök. Ez valószínűleg arra vezethető vissza, hogy édesapám két évtizedig aktívan tevékenykedett a helyi közösség szolgálatában. Amint később megtudtam, az a kedves úr nem volt más, mint Cziszter Kálmán, az akkori RMDSZ-elnök. 

Közéleti szerepvállalásomat csaknem 17 éve kezdtem plakátragasztóként. Erre mondják a politikai zsargonban azt, hogy legalulról indult.  Nyilván ez akkor még nem volt politikai szerepvállalás. 

A szövetséghez 2007-ben kerültem, az évek során különböző feladatokat kaptam különböző elnököktől. Igyekeztem az akkori ügyvezetőktől (Király András, Bognár Levente) elsajátítani mindazt, amit lehetett. Először 2012-ben jelentkeztem tanácsosnak, részt vettem az előválasztáson, de nem jutottam be a tanácsba. Ezt követően 2015-ben kért fel, és bízott meg először Faragó Péter elnök a szervezet ügyvezetésére. Egy évre rá, 2016-ban bejutottunk a megyei tanácsba és visszanyertük parlamenti képviseletünket. 

– Miért döntött úgy, hogy 2024-ben jelölteti magát a megyei tanácselnöki tisztségre?

– Lehetőséget akarok adni minden magyarnak, hogy magyar emberre szavazhasson! Realista és optimista ember vagyok, két lábbal járok a földön. Viszont úgy gondolom, hogy az Arad megyei magyar emberek számára önbecsülés kérdése, hogy legyen saját jelöltjük a választásokon. Minden választásra jellemző, hogy a román pártok megosztani akarják a magyar közösséget, rendszerint magyar jelölteket is indítanak. Ők csak a szavazatainkat akarják, képviselni nem fognak minket, a közösségünk problémái nem érdeklik őket. Ezért van szükség egy RMDSZ-es jelöltre.

– Milyen tapasztalatai és eredményei voltak tanácsosi tevékenysége során, amelyek előnyt jelentenek a pozíció betöltéséhez?

– Tanácsosként beleláthat az ember a dolgokba, beleszólni viszont csak annyira tud, amennyi a politikai ereje az RMDSZ-nek Arad megyében. Visszatekintve az elmúlt, több mint hét év tanácsosi munkámra, úgy érzem, hogy erőnkhöz képest mindeddig jól sikerült lobbizni. Látom az eredményeket, de látom a gondokat is. Látom, hogy hány kulturális eseményt sikerült támogatni, látom azt is, hogy hova nem jutott elég pénz. Látom, hogy számtalan templomot sikerült felújítani, de nagyon sok vár még felújításra. Több száz kilométeres megyei utat sikerült felújítanunk, de még mindig van olyan útszakasz, ahol szükség van hasonló beavatkozásra. Eredmények vannak, a legfontosabb mégis az, hogy a közösség hogyan értékeli a közszereplő munkáját.

– Milyen volt a kapcsolata a megyei tanács tagjaival az elmúlt évek során?

– A kapcsolatok kiépítése sok időt és energiát emészt fel, de megéri, hiszen ez a háló sok szempontból nélkülözhetetlen. A Covid–19-járvány nagyban megnehezítette a személyes kapcsolatok kiépítését az új tanácsosokkal. Bölöni György kollégámmal mindig arra törekedtünk, hogy mindenkivel jó kapcsolatot ápoljunk, párttól függetlenül. A megyei tanácsüléseken senki sem támadta nyíltan a magyar közösséget, egyetlen párt képviselője sem. Ezzel együtt biztos vagyok benne, hogy nem mindenkinek tetszett az Ereklyemúzeum, a képtár megnyitása, a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezése – egyszóval a magyar vonatkozású határozatok és döntések.

– Hogyan tervezi fejleszteni az együttműködést a tanácsban?

– Jelen pillanatban jó az együttműködés. A június 9-i választásokat követően kialakul majd egy új helyzet. Összeáll egy új tanács, valószínűleg új erőviszonyok, új tanácstöbbség. Akkor kell majd megtalálni ismét a közösségünk számára járható utat. 

– Milyen ügyekkel foglalkozna prioritásként, ha megválasztják?

– Elsősorban természetesen a magyar közösség ügyeivel, a mi problémáinkkal. Ne járjunk úgy, mint a vicc poénja szól: „Járni jár, csak nem jut!” Jusson is, ne csak járjon! Ez a cél. Arad megyében is, mint a világon bárhol, mindenki jobban akar élni, jobb utakon járni, megfelelő egészségügyi ellátásban akar részesülni. Ezek a dolgok természetesek. A megyei tanács csak a saját hatáskörén belül tud ezekben a dolgokban eljárni és segíteni. Ezért is nagyon fontos, hogy legyen mindenhol magyar képviselet.

– Milyen tervei vannak a megye fejlesztésére, és miként szeretné ezeket megvalósítani?

– Reális, megvalósítható terveim vannak, amelyek érintik a beruházás, egészségügy, oktatás, sport, ifjúság és a kapcsolódó területeket, valamint végzettségemből kifolyólag természetesen a környezetvédelmet is. Csak kettőt említenék most: megelőzés = sport = egészség = élet, vagyis: a megyei úthálózatok mentén 1100 km-es bicikliút hálózat kiépítését javasolom; modern, környezetbarát közszállítást szeretnék; a kevesebb gépjármű kisebb forgalmat, biztonságosabb közlekedést, kevesebb légúti megbetegedést eredményezne, több parkolóhely kiépítését is javaslom.

– Hogyan fogalmazná meg röviden, hogy miért szavazzanak Önre?

– Én felvállaltam egy ügyet – ahogy már említettem –, hogy magyar ember magyar emberre szavazhasson. El kell mennünk szavazni, hogy legyen erőnk itthon, és legyen hangunk Európában. Hogy ne tudjanak minket megkerülni. Hogy befolyásolói, ne elszenvedői legyünk a fontos döntéseknek itthon és Európában egyaránt. Ezért hát arra kérek mindenkit, hogy szavazzon a tulipánra!