Frayna Edit azt tehette, amit a legjobban szeretett

Az édesanyja unszolására tanév végén kérelmezte a haza, vagyis Világosra helyezését, amit jóvá is hagytak, csakhogy végül is más kapta meg a posztot, őt viszont Kürtösre helyezték, ahol az 1954–1955-ös tanévben oktatott 14 gyermeket az ugyancsak összevont magyar elemi iskolában. Jól kijött a román kollégákkal, köztük Octavian Teodorescu iskolaigazgatóval is.Az édesanyja azonban nem adta fel a hazatérését, ezért addig unszolta, amíg újra megkereste Náhlik László tanfelügyelőt, akinél újra kérelmezte a Világosra helyezését, amit jóvá is hagyott. Minden településen foglalkozott az elemisek tanítása mellett a fiatalság néptáncoktatásával, közművelődési életének a megszervezésével is. Az édesanyja miatt olyan helyre volt szüksége, ahonnan hétvégeken hazautazhatott, de a világosi Greffner Ottó is szólt az érdekében, ezért jóváhagyták a Világosra helyezését. A postaépület melletti, azóta lebontott iskolaépületben 16 gyermeket oktatott az összevont magyar nyelvű elemi iskolában. Innen azonban férjhez ment Vingára, ezért oda kérvényezte az áthelyezését, a következő tanévben már a vingai összevont magyar nyelvű elemi iskolában oktatott 18 gyermeket. Akkoriban Vingán V–VII. osztályos magyar nyelvű felső tagozatos iskola is létezett. Annak a szomszédságában a román nyelvű elemi iskola működött, ahol a férje, Mircea Costinean tanított. Itt született a kislánya, Eleonóra is. A férjétől azonban hamarosan elvált, ezért a kislányával, Nórikával hazaköltözött Világosra. Újra kérvényezte az itthoni állást, amire jó alkalom kínálkozott, ugyanis a galsai magyar nyelvű elemi iskolában tanító Rubinstein Mária szólt neki: a férje Nagyváradon főgépész egy bútorgyárban, ezért a családjuk oda költözik, tehát kérvényezze az ő galsai állását!Náhlik László tanfelügyelő megértette, hogy a hároméves kislányát egyedül nevelő anyának a saját szülei közelében kell lennie! További pozitívumnak számított, hogy részt vett egy továbbképző tanfolyamon is, ezért ismét megértően viszonyult a kérelméhez, Galsára nevezte ki tanítónak. Itt 32 évig oktatott, eleinte a katolikus templom melletti iskolában, később az osztályát áthelyezték a kőbánya felé vezető utca sarkán álló épületbe. Itt folytatta a tanítást 1987-ig, nyugdíjba vonulásáig, amikor az utódjának, Szíja Erzsébet tanítónőnek 14 tanulós konszolidált, összevont magyar elemi osztályt adott át. Nemcsak életerős osztályt hagyott hátra, hanem jól bejáródott ifjúsági néptánccsoportot is, amellyel rendszeresen részt vettek a Majláti Vasárnap programjain, de a magyarországi Dusnokon is vastapssal jutalmazták a fellépésüket. Nyugdíjazása előtt Márki Sándor-díjjal ismerték el a 32 évi munkáját, amikor a Pedagógiai Kör felelőseként is tevékenykedett. Akkor nemcsak a kitüntetésért mondott köszönetet, hanem mindazoknak a kollégáknak és feletteseknek is, akik a hosszú pályafutása alatt segítették, megértők voltak hozzá.Miután nyugdíjba vonult, egy év múlva megkereste Matekovits Mihály akkori tanfelügyelő, hogy nem venné-e át a pankotai összevont magyar elemi osztályt? Elvállalta és ott további 7 évig oktatott.Frayna Edit nem ment többé férjhez, ugyanis fiatalkorában a kislányának a nevelése mellett a szüleit is ápolnia kellett. Később már nem látta értelmét, hiszen amúgy is boldog volt, mert azt tehette, amit mindig a legjobban szeretett, lénye értelmévé vált: magyar szórványtelepüléseken a küzdelmes életre nevelve, sok gyermekgenerációba oltotta be édes anyanyelvünknek, kultúránknak a szeretetét.