Gábor Áron-est a Jelen Házban!

2014. március 4. 19:16 (kedd) /

1848 őszén Erdély csaknem teljes elvesztését több más tényező mellett a tüzérség hiánya okozta. Az a tény, hogy a magyar ellenállás egyik bázisán sikerült megoldani az ágyúgyártást és a lőszerellátást, alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy a császári erők nem tudták elfoglalni az egész országrészt. 1849-ben Bem hadjárata szempontjából is igen fontos volt, hogy a löveganyagot és a lőszert sikerült saját forrásból biztosítani, azaz a téli hadjáratban elszenvedett veszteségek pótlásához nem volt szükség minden esetben anyaországi szállításra.

Alakjában ott van a székely találékonyság, a meg nem alkuvás, a tettrekészség és a hősiesség. Emellett egy „emberi” hős, nem hérosz, hanem olyan személy, aki akár a szomszédunk vagy ismerősünk is lehetne. Fennmaradt magánleveleiből egy jó kedélyű, saját értékeivel tisztában lévő, de önmagát nem túlértékelő, kimondottan jó humorral rendelkező személyiség képe bontakozik ki. – állapítja meg Hermann Róbert, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum történésze, hozzátéve, hogy „Gábor Áronról kiderült, hogy nem csupán furfangos ágyúöntő székely, hanem hadszervezőként és tüzérparancsnokként is megállja a helyét.

////

Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete, 2014. március 11-én, kedden 18 órakor a Jelen Ház nagytermében a székely ezermester, ágyúöntő tüzér őrnagy Gábor Áron születésének 200. évfordulóján Mítosz és valóság. Az első székely ágyúk története címmel videovetítéssel egybekötött irodalmi, ismeretterjesztő megemlékező estet tart az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc hősének tiszteletére.

  

Meghívott előadó: dr. Süli Attila, a budapesti Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeuma történész őrnagya. Közreműködnek a Csiky Gergely főgimnázium diákjai. Az est házigazdája: dr. Borbély Zsolt Attila politológus, társszervező az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács aradi szervezete. Közreműködnek a Csiky Gergely Főgimnázium tanulói.

Minden kedves érdeklődőt sok szeretettel várunk.

Hozzászólások