Gazdakonferencia Déván

Hosszú távon fenntartható, piacra termelő, nyereséges és energia-hatékony mezőgazdaság – ezen célok megvalósítása előtt állnak az erdélyi magyar gazdák, hiszen ez az európai agrárszektor jövője, hangzott el a hétvégi dévai gazdakonferencián.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) által szervezett konferencián azonban többről is szó esett, mint a kimondottan mezőgazdasági témák. V. Németh Zsolt magyarországi parlamenti képviselő, a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos a hungarikumok rendszerét ismertette. A nemzeti értékek jelentős szerepet töltenek be a nemzeti identitás kialakításában, illetve megerősítésében. Jóllehet a világszerte legismertebb Hungarikum valószínűleg Puskás Öcsi focilegenda, a legtöbb Hungarikum gasztronómiai jellegű. A fűszerpaprika, az Unicum, a fröccs, a tokay aszú, a pálinka, a makói hagyma és szegedi paprika, a kürtőskalács, a csabai kolbász, az akácméz stb. messze földön híresek, olyan értékek, amelyeket a világ a magyarsággal azonosít, és amelyekre a magyarság is büszke, az anyaországban és a határokon túl egyaránt.

Sebestyén Csaba Hargita megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő, az RMGE elnöke a mezőgazdasági támogatási rendszert és a Közös Agrárpolitikában 2021 után várható változásokat vázolta fel az Erdély számos vidékeiről Dévára összegyűlt gazdáknak. A román állam különböző támogatásokat nyújt a gazdáknak, ezen rendszer kialakításában az RMGE-nek is beleszólása van. A Közös Agrárpolitika (KAP) révén az EU például 102 eurós éves területalapú támogatást biztosít minden megművelt hektárra a 2014–2020-as pénzügyi ciklusban, illetve további támogatásokat vidékfejlesztés címen, vagyis különféle növények termelése vagy állatok tenyésztése felkarolására. A 2021–27-es uniós pénzügyi ciklusban Románia 13,3 milliárd eurós területalapú támogatásra, illetve további 6,7 milliárd eurós vidékfejlesztési támogatásra számíthat a KAP révén, legalábbis a jelenlegi alkualap szerint.

Korántsem biztos, hogy ez valóban annyi is lesz, Brüsszelben példátlanul kemény politikai küzdelmek zajlanak a 2021–27-es költségvetés körül, jegyezte meg Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő. Az Európai Parlamentben – elsősorban az Európai Néppárt képviselői – igyekeznek a Közös Agrárpolitika és a Kohéziós Politika megvédését szolgáló koalíciót kiépíteni, hogy a brit kilépés nyomán az erre szóló pénzalapokat ne faragják le.

Winkler ráadásul az európai zöld megállapodásra (Green Deal) is felhívta az egybegyűltek figyelmét, hiszen a 21. század legnagyobb átállásáról van szó, nemcsak agrár szempontból, hanem társadalmilag is. Társadalmi szemléletváltozásra lesz szükség, hiszen a jövő nemzedékeknek is joguk van a tiszta levegőhöz, friss vízhez, zöldellő természethez, élhető szülőföldhöz. Ezt viszont Brüsszelből nem lehet rendelettel gyakorlatba ültetni, mi magunk kell, hogy megőrizzük és ápoljuk életterünket itthon, Erdélyben. Hogy a következő nemzedékek is a szülőföldön boldoguljanak, itthon, Erdélyben tervezzenek jövőt.

Nemcsak a román állam és az Európai Unió támogatására számíthatnak az erdélyi magyar gazdák, hanem az anyaországéra is. A magyar kormány például közel 20 milliárd forinttal támogatta a székelyföldi gazdákat az utóbbi 3 évben, ismertette a helyzetet Orbán Csaba, a Pro economica alapítvány képviselője. A jelenleg csupán Maros, Hargita és Kovászna megyékben tevékenykedő alapítvány kezeli ugyanis a Budapestről érkező mezőgazdasági támogatásokat. Székelyföldi gazdáktól 5293 pályázatot kaptak, melyek közül 4658 anyagi támogatásba részesült. A Pro economica alapítvány hamarosan kiterjeszti tevékenységét, előbb a Pártiumra, majd Erdély további vidékeire, beleértve a szórványt is. Nem árt tehát, ha a térségünkben tevékenykedő gazdák időben felkészülnek, a magyarországi pénzügyi támogatások lehívásához – akárcsak az EU-sokhoz – előbb meg kell birkózni a bürokratikus előírásokkal.