Gyermekeink biztonságáért, közösségeink megerősítéséért dolgozom

Széll Lőrincz, az RMDSZ Hunyad megyei képviselőjelölt-listájának vezetője sok éves ifjúsági munka tapasztalatával a háta mögött készül egy parlamenti mandátum elnyerésére. Tarisznyájában ott lapul az ifjúsági tábortörvény tervezete, melynek életbeléptetése a prioritási listáján szerepel.

– Ez egy hiánypótló törvény, hiszen 2005-ig az ifjúsági táborok működtetése a tanfelügyelőségek hatáskörébe tartozott. Az ifjúsági intézmények fejlesztése során azonban a táborokat áthelyezték az országos ifjúsági hatósághoz, illetve az ennek égisze alatt működő megyei igazgatóságokhoz. A 2010–2011-es időszakban pedig néhány tábor átkerült a megyei tanácsok fennhatósága alá. Ez így rendben is volna, ellenben a táborok működését szabályzó törvény mai napig nem született meg. Jelenleg bárki bárhol bárkinek szervezhet tábort és a hatóságok csak akkor kapják fel a fejüket, amikor valami komoly gond, ételmérgezés vagy éppen haláleset történik, mert sajnos, minden évben szembesülünk egy-két halálesettel is az ifjaknak szervezett táborokban. Ilyenkor jön az ellenőrzés-hullám, az egymásra mutogatás, megrovás, de igazából nincs törvényben foglalva, hogy kit terhel a felelősség. Általában a megyei ifjúsági hatóságot vonják kérdőre, de sok esetben nem is tudunk az illető táborról, nem tudjuk ki, hol és kinek szervezte. Gyakran csak utólag derül ki, hogy a helyszín vagy ellátás teljesen alkalmatlan, nem nyújt biztonságot a táborozóknak. Ezért van nagy szükség akár egy sürgősségi kormányrendelet formájában kiadott, akár a parlament által elfogadott tábor-törvényre, amely leszögezi, hogy ki, hol, kinek, milyen körülmények biztosítása mellett szervezhet tábort. Ki a felelős, milyen büntetésekre számíthatnak a törvény megszegésekor?

– A gyakorlatban ez mennyire nehezítené az ifjúsági táborok megszervezését? Ha például egy osztályfőnök úgy dönt, hogy diákjait táborba vinné, a jelenlegi helyzetnél könnyebben vagy nehezebben tudná ezt megszervezni?

– Meggyőződésem, hogy a jelenlegi helyzetnél könnyebben szervezhetők majd a táborok. Elsősorban azért, mert a törvény előírná, hogy valamennyi ifjúsági igazgatóságon, illetve tanfelügyelőségen létezzen egy aktualizált lista azon állami, önkormányzati és magánkézben lévő táborhelyekkel, amelyek az előírásoknak megfelelően műkődnek. Ha egy osztályfőnök el szeretné vinni diákjait táborozni, egyszerűen átnézné a listát és kiválaszthatná, hogy árban és programkínálat szerint melyik a számukra legmegfelelőbb. Jelenleg ilyen lista nincs, illetve csak nagyon hiányosan létezik, kizárólag az állami táborokkal. Ha pedig valaki magánúton indul el, akkor a felelősség teljesen rá hárul, hiszen nem tudhatja, hogy a kiválasztott táborhelyen, panzióban, szállodában biztonságos-e az ellátás. A törvény megjelenését követően az engedélyezett ifjúsági táborhelyeknek kell felelősséget vállalniuk az ellátás, programkínálat biztonságáért.

– Milyen táborhelyek kerülhetnek fel erre a listára, és ki fogja a listát összeállítani?

– A táborhelyek akkreditációja az Ifjúsági és sportminisztérium hatásköre lesz, tehát ők állítják össze a listát, a megyei igazgatóságok bevonásával. A táborhelyek jellege a mostani kínálathoz igazodik, lesz üdülő-, országos-, tematikus-, szociális-, jutalom-, sport- illetve fogyatékos személyeknek szervezett tábor. A táborhelyeknek szintén meg kell felelniük bizonyos előírásoknak, hiszen a törvényben le lesznek szögezve a szálláshellyel szembeni elvárások (hány ágyas szobák, fürdők, mosdók biztosítása stb.), valamint az élelmiszerbiztonsági feltételek. Jelenleg körülbelül 80 állami, illetve önkormányzati ifjúsági tábort tartunk nyilván, de magánkézen ennél sokkal több működik, amikről viszont semmit sem tudunk. A törvény továbbá azt is leszögezi, hogy lehetnek helyi, megyei és országos érdekeltségű táborok. Előbbi kettőt a helyi, illetve megyei önkormányzatok is működtethetik. 2010–11-ben magam is kardoskodtam a decentralizációs folyamat mellett, melynek során a szaktárca táborhelyeket adott át az önkormányzatoknak. Na most, volt ahol megbecsülték és rendben tartják, és volt ahol elhanyagolták, szétzüllesztették. Pozitív példa egy Kovászna megyei tábor, ahol az önkormányzat másfél millió eurónyi EU-s támogatásból újított fel egy ifjúsági tábort. A törvénytervezet értelmében az önkormányzatok ezután felelősséggel tartoznak a hatáskörükbe kerülő ifjúsági táborhelyeket illetően. A tervezet rendelkezik arról is, hogy kik szervezhetnek ifjúsági táborokat. Ide sorolható az ifjúsági- és sport-, valamint az oktatási minisztérium, illetve ezek alárendelt intézményei, köztük az iskolák, gyermekpaloták, egyetemista kultúrházak stb. Ezen túl pedig olyan civilszervezetek és jogi személyek, melyek az ifjúsági minisztérium akkreditációjával rendelkeznek, illetve tevékenységi körükben szerepel a táborszervezés.

– Mi a helyzet a sátortáborokkal? A magyar ifjúsági szervezetek körében elterjedt a sátortábor. Gondolok itt elsősorban a Cserkészszövetségre, de egyéb országos ifjúsági szervezetekre is. Lesz-e lehetőségük az új törvény mellett megszervezni a hagyományos táborokat?

– A jelenlegi törvénytárnak komoly hiányossága, hogy a sátortáborokra vonatkozóan semmiféle szabályozás sincs. A tervezetben azonban ez is helyet kapna: pontosan megszabná, hogy hol és milyen körülmények között lehet sátortábort szervezni. Gondolok itt a helyre, ahol kötelezően biztosítani kell a higiéniai feltételeket (mosdók, wc-k, akár mobil formában is), valamint az élelmiszerek ellenőrizhető eredetűek kell legyenek, természetesen érvényes szavatossággal rendelkezzenek és megfelelő tárolási, feldolgozási körülmények között kerüljenek fogyasztásra.

– Ki fogja ellenőrizni ezeket a táborokat?

– A tervezet szerint az ellenőrzés joga és kötelessége az ifjúsági- és sportminisztériumra, illetve az ennek kötelékébe tartozó megyei igazgatóságokra hárul. A felelősség tehát őket terheli, hogy kimenjenek a helyszínre, megnézzék a táborokat és csak azokat akkreditálják, melyek valóban megfelelnek az előírásoknak. A büntetések mértékéről, illetve felhasználásáról is rendelkezne a törvény. Ennek értelmében a kirótt pénzbírságok összegét a minisztérium köteles lenne visszafordítani az ifjúsági táborhelyek fejlesztésére. Egy további anyagi vonzatú javaslata a tervezetnek, hogy az akkreditált ifjúsági táborok áfa-mentességet kapjanak, mind az állami, mind pedig a magánszféra által működtetetett táborhelyek. Ez lényegesen csökkentené a kiadásokat és elérhető táborozási díjat kínálhatna a diákoknak. Jelenleg bizonyos megyékben áfa-mentesek, máshol azonban nem.

– Mikorra várható ennek a törvénynek az elfogadása, gyakorlatba ültetése?

– Amennyiben december 11-ét követően mandátumhoz jutok, prioritásként kezelem ennek a törvénynek a bevitelét a parlamentbe. Jelenleg a minisztériumban van a tervezet. Fontos lenne az elfogadtatása, és akkor 90 napon belül meg kell majd szülessenek az alkalmazására vonatkozó előírások is. Jó lenne már a következő nyárra érvénybe léptetni, hiszen sok olyan mulasztást előzhetne meg, melyek a gyermekeink egészségét, biztonságát veszélyeztetik.

– A képviselői mandátum megszerzése esetén melyek lennének a további prioritásai?

– Természetesen két síkon fogok tevékenykedni. Elsősorban az erdélyi és ezen belül a Hunyad megyei magyarság érdekeit szolgáló törvények megalkotását szorgalmaznám, másrészt minden olyan gazdasági, szociális jellegű intézkedést, törvényt, jogszabályt, mely Hunyad megye gazdasági fellendülését szolgálja. Mindkét esetben az RMDSZ által kidolgozott 2014–2020-as fejlesztési stratégiát tartom majd szem előtt. Ebben Hunyad megye öt fejlesztési kisrégióra tagolódik: a Fehér–Körös menti Mócvidék, a Hátszegi-medence, a Maros mente keleti, illetve nyugati része és a Zsil völgye. Valamennyit a földrajzi, gazdasági és kulturális adottságainak megfelelően szeretnénk fejleszteni. A Zsil völgyében például, ahonnan magam is származom, egyértelműen a fizikai nyitásra, az úthálózat bővítésére van szükség ahhoz, hogy értékesíteni lehessen a turisztikai potenciált. Továbbá Petrozsényban a Winkler Gyula által kezdeményezett belforti kapcsolat révén, az egyetem mozgatórugójává válhat a gazdasági fejlődésnek, az Energia völgyévé alakítva a térséget. A Körös mentén a talajkincsekre és erdőgazdálkodásra épülhet a fejlődés, a Hátszegi-medencében a kulturális és hegyi turizmus összefonódására, a Maros mentén pedig mielőbb ki kell alakítani a politikum által inkább csak szlogenként emlegetett nagyvárosi övezetet Déva, Piski, Vajdahunyad és Pusztakalán bevonásával, amely reális gazdasági fejlődést hozhat a térségben. Ami kimondottan a magyar közösségeket illeti, nagyon fontosnak tartom a magyar tannyelvű tagozataink, illetve a Dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum megerősítését, anyagi támogatását. Óvodás-, iskoláskorú gyermekek édesapjaként egyre jobb rálátásom van az itt jelentkező problémákra és azon leszek, hogy ezeket kedvező jogszabályok megalkotása által is orvosoljuk. Jókora régiségem van a civilszférában is, úgyhogy oda fogok figyelni, hogy támogassam a civilszervezeteket, mert tisztában vagyok azzal, hogy milyen fontos szerepet töltenek be a kis létszámú szórványközösségekben. Úgyszintén az egyházaink megerősítésén is munkálkodni fogok, fontosnak tartom a visszaszolgáltatási folyamat pozitív jellegű folytatását, felgyorsítását és a visszaszerzett javak, jogok megőrzését. Ehhez kérem mindenki támogatását, hogy december 11-ét követően megerősödő politikai képviselettel küzdhessünk közösségeinkért – Erdélyért és Hunyad megyéért!

Comandat de UDMR, executat de Occident Media Srl., cod: 13160001.