Gyógyítás a Szentírásban (4.)

A fertőző és a járványos betegségek megelőzésére szigorú higiéniai szabályokat írtak elő: ámbár a víz nagy kincs volt, az útról érkezőnek kéz- és lábmosó vizet adtak, de kötelező volt a rendszeres mosakodás, fürdés is (1 Móz 24, 32.).

Az elhunytakkal kapcsolatban Mózes úgy rendelkezett, hogy „A ki illeti akármely embernek a holttestét, és tisztátalanná lesz hét napig: Az olyan tisztítsa meg magát azzal a vízzel harmadnapon és hetednapon, és tiszta lesz; ha pedig nem tisztítja meg magát harmadnapon és hetednapon, akkor nem lesz tiszta. Valaki holtat illet, bármely embert a ki megholt, és meg nem tisztítja magát, az megfertézteti az Úrnak hajlékát; és irtassék ki az a lélek Izráelből; mivelhogy tisztulásnak vize nem hintetett ő reá, tisztátalan lesz; még rajta van az ő tisztátalansága. Ez legyen a törvény, mikor valaki sátorban hal meg: Mindaz, a ki bemegy a sátorba, és mindaz, a ki ott van a sátorban, tisztátalan legyen hét napig. Minden nyitott edény is, a melyen nincs lezárható fedél, tisztátalan. És mindaz, a ki illeti a mezőn fegyverrel megölettetett, vagy megholtat, vagy emberi csontot, vagy sírt, tisztátalan legyen hét napig.” (4 Móz 19, 11–16.). Azt a személyt, aki tisztátalanná vált, elkülönítették a közösségtől, majd az előírt idő után meg kellett mosakodnia, meg kellett tisztítani a használt tárgyakat is; ezzel az előírással megelőzték a bomló tetem okozta fertőzéseket.

Azzal, hogy Mózes bevezette a tisztátalanság fogalmát, megkülönböztette az egészségest a betegtől, akiket elkülönítettek, megakadályozva a betegségek elterjedését. A tisztasági és fertőtlenítési eljárások elmulasztóit halállal büntették: „Ha pedig valaki tisztátalanná lesz, és nem tisztítja meg magát, az a lélek irtassék ki a község közül...” (4 Móz 19, 20.).

A Szent István Társulat által kiadott katolikus Bibliában találkoztam a következő versekkel:

„Tiszteld az orvost, mert jó szolgálatot tesz

Meg hát az orvos is Isten teremtménye.

A gyógyulás úgy jön a Mindenhatótól,

Mint az ajándék, amit a királytól kapsz.

Tudása miatt az orvos emelt fővel járhat,

Még a hatalmasok körében is megcsodálják.

A gyógyszereket a földből adja az Úr,

És az okos ember nem veti meg őket.

Vajon nem fától lett talán édes a víz,

hogy így megmutassa, milyen erő van benne?

Az embernek is ő adott értelmet,

Hogy magasztalja hatalmas műveit.

Ápolás, enyhítés céljára használja

a gyógyszerész is a gyógyszert, azért készíti.

Munkálkodásának nincs vége,

jóvoltából az egészség terjed a földön.

Fiam, ne késlekedj, hogyha megbetegszel,

imádkozz az Úrhoz, és meggyógyít téged.”

                                                                         (Sirák 38, 1–9.)

Ismertetőm alapjául a Károli Gáspár által fordított Szent Bibliát, a fent említett katolikus Bibliát, valamint Dr. Józsa László: Orvoslás a Bibliában c. könyvét használtam fel.

Köszönetet mondok nt. Bodnár Lajosnak Éradonyi Református Egyházközség lelkipásztorának értékes segítségéért, amelyet a szöveg lektorálásában és az ikonográfia összeállításában nyújtott.

Ismertetőmet egy Montesquieu-gondolattal fejezem be: „Ha egy témát választunk, nem feltétlenül szükséges, hogy azt kimerítsük, sokszor elég, ha felhívjuk rá a figyelmet”.

Könyvészet:

• A keresztény művészet lexikona. Corvina Kiadó, 1980
• Az első naptól az utolsóig. Bibliaolvasó kalauz. Erdélyi Református Egyházkerület, 1992.
• Biblia magyarázó jegyzetekkel. Kálvin János Kiadó, Budapest, 1997.
• Bibliai fogalmi szókönyv. Erdélyi Református Egyházkerület, Kolozsvár, 1992.
• Bibliai kislexikon. Kossuth Könyvkiadó, 1978.
• Farkas Henrik: A Biblia rejtélyei. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1988.
• Forrai György: Miért lesték meg Zsuzsánnát a vének? Kultikus gyógymódok, legendák mai szemmel. Medicina Könyvkiadó, 1986.
• Francis A. Schaeffer: Művészet és Biblia. Harmat Kiadó, Budapest, 1999.
• Gecse Gusztáv: Vallástörténet. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1980.
• Józsa László: Orvoslás a Bibliában. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1998.
• Katolikus Biblia. Szent István Társulat, Esztergom, 1996.
• Kurt Hennig: Isten igéje elkísér. Kálvin János Kiadó, Budapest, 1996.
• Petz György: Kérdések és válaszok a Bibliáról. Magyar Könyvklub, Budapest, 2003.
• Pino Pellegrino: Milyen volt Jézus? Don Bosco Kiadó, Budapest, 2004.
• Rapcsányi László: A Biblia világa. Minerva Kiadó, Budapest, 1973.
• Szent Biblia. Fordította Károli Gáspár. TBS, East Kilbridge, 1991.
• Szunyogh Szabolcs: Bibliai történetek, antik mítoszok. Tankönyvkiadó, Budapest, 1986.
• Újszövetségi Szentírás. Fordította P. Békés Gellért és P. Dallos Patrik. Róma, 1978.
• Vallástörténeti kislexikon. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1983.
• Vetés és aratás. 34. évfolyam 3. sz. 1996.
• Werner Gitt: Gyakran feltett kérdések. Evangéliumi Kiadó, 1992.

Dr. Vajda Sándor