Halloween, mindenszentek és halottak napja

A mifelénk is jó ideje divatossá vált halloween a katolikus mindenszentek ünnepét előzi meg, és bár pogány ünnepnek számít, kirívó és figyelemfelkeltő szimbólumaival egyre népesebb rajongóinak száma.

Az egymást követő halloween, mindenszentek és halottak napja a hozzájuk kapcsolódó kulturális és vallási különbségek, népszokások közötti összefüggések és keveredések miatt gyakran keltenek feszültséget a közvéleményben. Sokan azonban még most sincsenek tisztában azzal, hogy tulajdonképpen melyik ünnep melyik nap van, és mi a jelentése, eredete stb. Ennek néztünk utána és egy rövid összefoglaló segítségével megpróbálunk rendet tenni a fejekben.

A halloweenősi kelta hagyományokból kialakult autentikus ír ünnep, amit elsősorban az angolszász országokban tartottak/tartanak október 31. éjszakáján. Az ünnep 1840 körül került Észak-Amerikába, amikor sok elszegényedett ír földműves vándorolt ki Írországból. A kelták hite szerint október 31-én este a holtak szellemei visszatérnek, és mivel beköltözhetnek az élőkbe, félelmükben beöltöztek különféle álcázó maskarákba, mert ezzel akarták becsapni és összezavarni a holtak szellemeit. A halloweenhez kapcsolódó szokások hozzánk is eljutottak, a bulizós és játékos hangulatú harsány szokásokkal és a vicsorító vagy vigyorgó, de rendszerint világító töklámpás szimbólumával, amely jellegzetes kellékként a mai napig megmaradt. A kelták egyébként két évszakra osztották fel az évet: a tél Samhainkor, azaz az október 31-ről november 1-re virradó éjszakán kezdődött, és május 1-jéig tartott. Úgy hitték, ilyenkor a napisten Samhain a halál és sötétség istenének fogságába kerül, aki október 31-én éjjel összehívja a halottak szellemeit. A kelta papok ezért ilyenkor a hegytetőn, a szent tölgyfák alatt tüzeket gyújtottak, áldozatokat mutattak be, és a tűz körül táncoltak. November elsején reggel pedig minden családnak parazsat adtak, hogy új tüzeket gyújthassanak, és ezzel a meleggel űzzék el otthonaikból a gonosz szellemeket.

Amikor a kereszténység terjedni kezdett, érdekes módon nem tiltották be ezeket a pogány ünnepeket. A korai keresztények lehetőség szerint igyekeztek ezekhez igazítani az ókeresztény szokásokat. Így a mindenszentekünnepétaz egykori kelta halottkultusz napjához kapcsolták. Az új keresztény ünnepet 835-ben hivatalosan is elismerte, és azóta is november 1-jén tartja az egyház.

Sok európai országban – nálunk is – szokás, hogy az emberek meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek, gyertyákat, mécseseket gyújtanak mindenszentek napján, hiszen a gyertya fénye az örök világosságot jelképezi. Mivel a krizantém ebben az időszakban nyílik, ilyenkor leginkább ezzel a virággal szokták díszíteni a sírokat mifelénk.

A halottak napja keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért, a katolikusok november 2-án tartják. A mindenszentek ünnepéhez hasonlóan, ezen a napon is sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. A halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezéssé.

E tradíciók célja eredetileg az volt, hogy a kiszabadult lelkek újra visszataláljanak a maguk sírjába, szívesen maradjanak „lakhelyükben” és ne kísértsék az élőket. Régen ugyanis a keresztények közül is sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból. Szokás volt ezért, hogy ilyenkor nekik is megterítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy a hazalátogató lelkek eligazodjanak a házban.

Halloweeni szokások

Az angolszász vidékeken, az Egyesült Államokban október 31-ének estéjén, éjszakáján a gyerekek jelmezbe bújva végigjárják a szomszédságot, ahol a Trick or Treat!azaz Finomságot vagy csínyt! – kiáltással édességeket kérnek, cserébe azért, hogy ne kövessenek el csínyeket. Régen úgy hitték, hogy ezen az éjszakán elvékonyodik a határ az élők és holtak világa között.

Honnan ered a töklámpás?

A töklámpás eredete egy régi ír mondából származik, amiben Lámpás Jacknek (Jack O’Lantern) egy részeges, ám csalafinta naplopónak sikerült rászednie az ördögöt. A pórul járt ördög végül megígérte Jacknek, hogy soha sem fog a pokolra kerülni. Azonban amikor Jack meghalt, a mennybe nem engedték be bűnös élete miatt, az ördög viszont a pokolba sem akarta befogadni, így lelke a menny és a pokol között rekedt. Végül az ördög megszánta Jacket, és egy örökké izzó fadarabot dobott neki, hogy megtalálja a visszautat az élők világába. Jack az izzó parazsat egy kivájt karórépa belsejébe tette. A legenda szerint lelke azóta is e répa-lámpás fényénél keresi a megnyugvást.